Minden pontban a magyar kormány érvelésének helyt adva döntött az Európai Unió Bírósága egy pakisztáni bevándorló ügyében, hazánk a dublini rendszer keretében is joggal küldhet vissza biztonságos harmadik országba migránsokat.
A kormány tavaly júliusban a hazánkra nehezedő migránsáradatot érzékelve - számos, Magyarország védelmét szolgáló intézkedés között - rendeletben rögzítette a nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listáját, eszerint biztonságos származási országnak és biztonságos harmadik országnak minősül számos más állam mellett Szerbia is, amelynek ebben a konkrét - tavaly augusztusra visszavezethető - ügyben is jelentősége van.
Az Európai Unió Bírósága a 2016. március 17-én a C-695/15. PPU. számú, Shiraz Baig Mirza kontra Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyben kihirdetett ítéletében - a magyar kormány érvelésének minden pontban helyt adva - rögzítette, hogy megfelel a Dublin III rendeletnek és a vonatkozó menekültügyi irányelveknek a magyar szabályozás és annak gyakorlati alkalmazása, amely lehetővé teszi a dublini rendszer keretében átvett kérelmezők tekintetében is az úgynevezett elfogadhatatlansági vizsgálatot. Elfogadhatatlannak minősül többek között akkor is egy kérelem, ha a kérelmező úgynevezett biztonságos harmadik országból érkezett, és mégis menekültügyi kérelmet ad be egy tagállamban.
A magyar hatóságok tehát a dublini átvételt követően is jogszerűen vizsgálhatják a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazhatóságát, és a feltételek teljesülése esetén jogszerűen rendelik el a kérelmező kiutasítását ezen, számára biztonságos országba.
Az ítéletben egy olyan pakisztáni állampolgárságú személy érintett, aki 2015 augusztusában illegálisan lépett be Szerbia irányából Magyarország területére. Először nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be a magyar hatóságoknál, majd a magyar eljárás végét meg nem várva, engedély nélkül a Cseh Köztársaságba távozott. A cseh hatóságok a fenti körülmények nyomán megindult dublini eljárás keretében átadták őt a magyar hatóságoknak a kérelme elbírálása céljából. A magyar hatóságok a kérelmet elfogadhatatlanként elutasították, és kiutasították a pakisztáni állampolgárt Szerbiába, amelyet biztonságos harmadik országnak tekintenek. A kérelmező e döntés ellen bírósághoz fordult.
Az ügyben eljáró Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - felfüggesztve eljárását - 2015 decemberében előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult a Bírósághoz iránymutatást kérvén elsősorban a tekintetben, hogy vajon a dublini rendszer keretében történő átvétel után is jogosult-e még a tagállam annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi védelmet kérő személy biztonságos harmadik országból érkezett-e.
Ítéletében a Bíróság rögzíti: az a tény, hogy valamely tagállam, betartva a dublini szabályokat, mint felelős tagállam átvesz egy kérelmezőt egy másik tagállamtól (tehát ha például egy olyan személy kerül vissza az első kérelme benyújtásának helyére, aki onnan az eljárás befejezését be nem várva, engedély nélkül távozott), nem képezi akadályát annak, hogy ezt követően a felelős tagállam a kérelmezőt a Dublin III rendeletnek megfelelően biztonságos harmadik országba küldje.