Az 1867-es kiegyezés után jöttek létre azok a nagy jogszabályok, amelyek a magyar történeti alkotmány részei, és amelyek ma is meghatározóak számunkra - hangoztatta Trócsányi László igazságügyi miniszter szerdán, Deák Ferenc születésének 215. évfordulóján a Zala megyei Kehidakustányban, az egykori Deák-kúria előtt tartott megemlékezésen.

A miniszter felsorolása szerint ezek közé tartoznak a bírósági szervezetekről, a közigazgatásról, valamint az ügyészségekről szóló jogszabályok, de múlhatatlan érdemei voltak Deák Ferencnek az 1848-as áprilisi törvények előkészítésében is, amelyek közül többnek a szellemisége szintén benne van mai jogszabályokban.

Fotó: Gémes Sándor

Trócsányi László kijelentette: Deák Ferenc nem akart forradalmár lenni, ő moderáltabb, mérsékeltebb gondolkodású, szabadelvű ember volt, aki hitt az alkotmányos átalakulásban, a párbeszédben, a fontolva haladás művészetében.

Szólt arról is, hogy Deák Ferenc ugyan mindössze hat hónapig töltötte be az első magyar felelős kormány igazságügy-miniszteri tisztséget, de mégis minden magyar igazságügyi miniszter számára példaképként kell, hogy szolgáljon.

Méltatása szerint Deák Ferenc kiemelkedő és kivételes személyisége volt a magyar jogtörténetnek és köztörténetnek is. Személyiségéből eredően visszahúzódó természetű volt, ha kellett vissza tudott vonulni, ha éppen nem értett egyet azzal, ami a közéletben zajlott.

Alázattal tekintett a világra, ugyanakkor mindvégig alkotó akart és tudott is maradni, ha viszont kellett, vállvetve küzdött Kölcseyvel együtt azokért az ügyekért, amelyek a reformkorban fontosak voltak - mondta.

Fotó: Gémes Sándor

Trócsányi László szerint Deák nem volt forradalmár alkat, nem értett mindig egyet Kossuth Lajossal, de lojális maradt hozzá. Lehetett volna miniszterelnök is, hiszen felkérést kapott rá, de visszautasította.

Hitt abban, hogy az 1848-as értékeket, az áprilisi törvényekkel elért haladást tárgyalásos úton kell megőrizni, és ez nagyobb részben sikerült is neki a kiegyezéssel - fűzte hozzá.

Deák Ferenc élete utolsó szakaszában nemzetiségi kérdésekkel, valamint az egyház és az állam kapcsolatával foglalkozott. Papírra vetett gondolatai közül ma is időszerűek, ezért Trócsányi László szerint mai magyar igazságügyi miniszter is jól teszi, ha előveszi és megfontolja azokat.