Határozott álláspontom szerint a kormányzati jogszabály-előkészítésben az Igazságügyi Minisztériumnak kiemelkedő szerepet kell betöltenie – írta a 2016. december 1-én megjelent Figyelőben az igazságügyi miniszter.
Trócsányi László felidézte, hogy a kormány 2014-18-ra vonatkozó prioritásai között szerepel az új eljárási kódexek elfogadása.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy 1867-től a második világháború lezárásáig az igazságügyi tárca meghatározó szerepet játszott a kódexek elkészítésében. A második világháború után azonban a szakmai kritériumok helyett a politikai aspektusok váltak meghatározóvá, és a rendszerváltozás után is több tényező nehezítette a színvonalas kodifikációt. Egyrészről a magánszektor vonzóbb pályának tűnt az ehhez értő szakembereknek, másrészről a minisztérium szervezeti kereteinek módosulásai sem segítették elő a kodifikációs szellemi műhely megerősödését – írta. Hozzátette: 2014-től működik önálló Igazságügyi Minisztérium, amelynek fő feladata a részvétel a jogalkotásban.
Trócsányi László kifejtette: az elkészült kódexek jogpolitikai irányultságát – amely magában foglalja az adott kódex alapszerkezetét és struktúráját is – az arra alkotmányosan felhatalmazott szerveknek kell meghatározniuk. Magyarország esetében a kormány az igazságügyi miniszter előterjesztésére döntött a kódexek koncepcionális kérdéseiről. A koncepció elkészítésekor a tudomány és a hivatásrendek képviselői elmondhatták véleményüket, alternatív javaslataikkal segítették a kidolgozást.
A miniszter alapvető kérdésnek nevezte, hogy a koncepció elfogadása után ki szövegezze meg a kódexet, azaz ki készítse el a jogszabályt.
"Nem vagyok híve annak, hogy a jogszabályok előkészítése a minisztériumon (minisztériumokon) kívül történjék. Igazságügyi miniszterként nem tudom elfogadni, hogy a tárca a jogszabály-előkészítési feladatát ne maga lássa el" – szögezte le Trócsányi László, aki szerint így van ez a kódexek esetében is.
A miniszter különösen fontosnak tartja, hogy a tudomány és a jogalkalmazók képviselői a minisztérium szervezeti keretei között vagy ahhoz kapcsolódóan – miniszteri biztosként, a szerkesztőbizottság tagjaként – részt vegyenek a kodifikációban. A jogszabály írása és szerkesztése viszont a legnehezebb jogi munka, a folyamatosan kell egyeztetni a hivatásrendek képviselőivel, sokszor napi információk szükségesek. A kódex elkészítésekor az alkotmányossági, az uniós, a nemzetközi jogi kérdések sem kerülhetők meg, így professzionális egyeztetésekre van szükség a különböző jogágak képviselői között. Emellett a kódexek elkészítésével egyidejűleg hatásvizsgálatokat is kell végezni, amelyeket a hivatásrendekkel egyeztetni kell - tette hozzá.
Trócsányi László szerint a kodifikáció során eltérő álláspontok jelennek meg, hivatásrendi érdekek akár frontálisan is ütközhetnek, és ezekben az esetekben a miniszter dönt vagy a vitás kérdést a kormány elé terjeszti. A parlament elé kerülő kódexet szükség esetén a pártokkal is egyeztetni kell, ennek eredményeként a szövege még módosulhat is. Mindez azt támasztja alá, hogy a kodifikációnak a minisztérium szervezeti keretein belül kell megvalósulnia – írta.
Az igazságügy-miniszter fontos célnak tartja, hogy tárcája "nagyobb feladatok elvégzésére is képes legyen". Hozzátette: "határozott álláspontja", hogy a kormányzati jogszabály-előkészítésben a tárcának kiemelkedő szerepet kell betöltenie.
Az Igazságügyi Minisztérium iránt elvárás az is, hogy a jogszabályok mindenkor alkotmányosak legyenek, és a tárcának kötelessége jelezni, ha egy jogszabálytervezetben alkotmányossági probléma merül fel. Lehetnek határesetek, amikor a jogalkotó és maga a miniszter is dilemma előtt áll egy jogszabály alkotmányossági megítélését illetően – írta Trócsányi László. Ez is bizonyítja, hogy milyen nagy szükség van az Alkotmánybíróságra, a dilemmák feloldása ugyanis annak az alkotmánybírák feladata – tette hozzá.