Elsősorban a fogyasztói bizalom erősítése volt az uniós adatvédelmi keretrendelet (General Data Protection Regulation – GDPR) megalkotásának célja - jelentette ki az igazságügyi miniszter Szegeden.
Trócsányi László a Europe Direct Szeged által szervezett Élet a GDPR után: jó adatvédelmi szabályok és jövőbeli kilátások című konferencián kiemelte, amennyiben a fogyasztónak nincs megfelelő biztonságérzete, nem fogja használni a határon átnyúló internetes kereskedelmet.
Az unió 1995-ben fogadta el az első adatvédelmi irányelvet, ez azonban nem az információs társadalom internet-alapú folyamataira épült. Az elmúlt két évtizedben megváltoztak a technikai feltételek és az adatok felértékelődtek – mondta a jogászprofesszor. Hozzátette: az Európai Bizottság (EB) becslése szerint a félmilliárd uniós polgár személyes adatainak értéke 2020-ra várhatóan eléri az évi ezermilliárd eurót.
Az uniós jogalkotási folyamat 2009-ben kezdődött el, amelyhez a magánszektor és az akadémiai szféra bevonásával széleskörű konzultáció kapcsolódott. Az EB 2012 januárjában nyújtotta be adatvédelmi reformcsomagját, és az első tervek szerint 2014-re már elfogadták volna az új szabályozást. Azonban komoly vita alakult ki a többi között arról, hogy a tagállamoknak bizonyos szabadságot adó irányelv vagy kötelező szabályokat tartalmazó rendelet szülessen. Végül kompromisszum született, és 2016-ban elfogadták a rugalmassági klauzulákat tartalmazó rendeletet – idézte fel a jogalkotás folyamatát a miniszter.
Trócsányi László kifejtette, a keretrendeletet május 25-től kell teljes egészében kötelezően és közvetlenül alkalmazni valamennyi tagállamban, valamint Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben, valamint Svájcban. Ennek hatására változások történtek az Amerikai Egyesült Államokban is, de korai azt mondani, hogy az uniós adatvédelmi szabályok amerikai átvétele megtörtént - közölte.
Magyarországon a rendelet implementációja elkezdődött, de nincs kész minden ágazatban, hiszen érinti az egészségügyet, az oktatást, lényegében valamennyi szektort – mondta az igazságügyi tárca vezetője.
Úgy vélte, a rendelet nagyon sok kérdést fog felvetni. A jogalkotónak figyelembe kell venni a gyakorlati nehézségeket, és ha szükséges megtennie a módosításokat – közölte Trócsányi László.