Belső piaci és iparpolitikai kérdésekről tanácskoztak a versenyképességért felelős miniszterek 2016. november 28-án Brüsszelben.
A Versenyképességi Tanács 2016. november 28-án Brüsszelben tartott ülésének fókuszában szereplő belső piaci és iparpolitikai kérdések keretében a résztvevők többek között elfogadták a területi alapú tartalomkorlátozás elleni fellépésről szóló rendelettervezetet, ezzel zöld utat adva az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások megkezdésére. Áttekintették az egy éve elfogadott Egységes Piaci Stratégiában szereplő intézkedések állását, illetve a reálgazdaság versenyképességi helyzete keretében a készségfejlesztési politika szükséges irányait. Miután az Egyesült Királyság elkötelezte magát az Európai Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás ratifikációja mellett, 2017 első felében hatályba léphet az egységes hatályú szabadalomról szóló rendelet. Magyar felvetésre napirenden szerepelt továbbá a szociális jogok európai pillérének kérdése is. Az informális ebéden az autóipar jövőjéről folytattak kötetlen eszmecserét a miniszterek.
A tanácsülésen Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, illetve Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára képviselte Magyarországot.
Az ülésen első olvasatos megállapodás született a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetés elleni fellépésről szóló rendeletről. Az ún. geo-blocking rendelet tiltja a weboldalakhoz és más online interfészekhez való hozzáférés letiltását, valamint a vevők átirányítását a weboldal egyik országhoz tartozó verziójáról valamely másik országhoz tartozó verziójára. A tervezet továbbá az áruk és szolgáltatások értékesítésének négy konkrét esetében tiltja a vevővel szembeni megkülönböztetést. Általános célja, hogy az egységes piacon a vevők számára jobb hozzáférést biztosítson az elérhető árukhoz és a szolgáltatásokhoz online vásárlás esetén, illetve akkor, amikor a vevők valamely másik tagállamba utaznak, hogy árukat vagy szolgáltatásokat vásároljanak. Ennek keretében tiltja a piacot a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján mesterségesen szegmentáló kereskedők által alkalmazott közvetlen és közvetett megkülönböztetést egy jól körülhatárolt körben.
Kecsmár Krisztián kiemelte, hogy Magyarország a kezdetektől fogva támogatta a rendelet által kitűzött cél megvalósítását, alapvető kívánalomnak tekintve, hogy az uniós fogyasztók és vállalkozások diszkriminációmentesen meg tudjanak vásárolni, illetve igénybe tudjanak venni egy másik tagállamban kínált árut vagy szolgáltatást.
Az első olvasatos megállapodás fontos mérföldkő ezen cél eléréséhez, ezzel megkezdődhetnek az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások, amelynek keretében ölt majd végleges formát a szabályozás.
Az Egységes Piaci Stratégiában foglalt intézkedések vonatkozásában elért előrehaladás áttekintése keretében Lepsényi István államtitkár hangsúlyozta az indokolatlan és aránytalan szabályozási és egyéb korlátozások lebontásának szükségességét, mindazonáltal kiemelte, hogy minden új jogalkotási javaslatnak követni kell a jobb jogalkotás alapelveit összpontosítva az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére és rendelkeznie kell egy megalapozott végrehajtási stratégiával, amely figyelembe veszi a tagállami kapacitásokat és erőforrásokat.
A tanácskozáson a résztvevők a reálgazdaság versenyképességi helyzete keretében áttekintették, hogy az oktatáspolitikát, a készségek fejlesztését hogyan kell megfeleltetni a gazdasági kihívásoknak. Az államtitkár ennek kapcsán kifejtette, hogy Magyarország számára kiemelt fontosságú a megfelelő szakmai készségekkel felvértezett munkaerő kiképzése és megtartása, a lakosság minél nagyobb arányban való aktivizálása.
Az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás kapcsán az államtitkár kiemelte, hogy a felhasználói közösség, a gazdasági szereplők érdekében fontos, hogy az mihamarabb hatályba léphessen. Nagy örömünkre szolgál, hogy az Egyesült Királyság elkötelezte magát a megállapodás ratifikálása mellett, így 2017 első félévében hatályba léphet az egységes hatályú szabadalomról szóló rendelet.
Magyar kezdeményezésre a tanácskozáson a résztvevők foglalkoztak a jelenleg még nyilvános konzultáció alatt álló szociális jogok európai pillérének létrehozásáról szóló előzetes bizottsági tervezettel is. Magyarország részéről Lepsényi István államtitkár kiemelte, hogy a kezdeményezés húsz szakpolitikai területet magába foglaló ambiciózus és komplex, a foglalkoztatás- és szociálpolitikai aspektusok mellett a gazdaságpolitikai és versenyképességi szempontok teljes körű figyelembe vételét igénylő célokat fogalmaz meg, sok esetben azonban nem világos, hogy ezeket milyen eszközök révén valósítaná meg. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy a Bizottság javaslata a Versenyképességi Tanácsban is rendszeresen napirenden legyen. A szociális jogok európai pillérének – amennyiben létrejön – szorosan kapcsolódnia kell a létező eszközökhöz, tiszteletben kell tartania a tagállami hatásköröket és a szubszidiaritás elvét, továbbá olyan módon kell megvalósítani, hogy a belső piac integritása ne sérüljön. Tükröznie kell, hogy az eurót már alkalmazó és nem alkalmazó tagországok helyzete különböző, ahogy azt az állam- és kormányfők által elfogadott 2013. októberi és decemberi következtetések is kiemelik.
Az informális ebéd során a miniszterek az európai autóipar jövőjéről tartottak eszmecserét. Ennek során áttekintették, hogy milyen fő kihívásokkal (pl. alternatív meghajtásra való áttérés, automatizált járművek, új üzleti modellek az autóiparon kívülről érkező szereplők megjelenésével) találják szemben magukat a gyártók, és ezekre reagálva milyen prioritások mentén kellene cselekedniük. Lepsényi István államtitkár tájékoztatta kollégáit Jedlik Terv főbb intézkedéseiről, ezzel is demonstrálva a magyar kormány alacsony kibocsátású mobilitás melletti elköteleződését. Emellett beszámolt a 2016. november 17-én megrendezett Budapest Regionális Csúcstalálkozóról, amely a digitális gazdasággal, az autonóm járművek kérdéseivel - beleértve a regionális együttműködés fontosságát - foglalkozott, valamint ismertette a magyar kormány járműipari tesztpálya építésére vonatkozó terveit.