Az Európa Tanács tagállamainak igazságügyi miniszterei elfogadták a Koppenhágai Nyilatkozatot. A Koppenhágában tartott konferencián Magyarországot Kecsmár Krisztián, az Európai Uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár képviselte.
A nyilatkozat az Európa Tanács dán elnökségét lezáró záró dokumentumként értékelhető. A dán elnökség elsődleges célja az Emberi Jogok Európai Bírósága működési reformjának kiteljesítése volt, annak érdekében, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye által létrehozott jogvédelmi mechanizmus hatékonysága biztosítható legyen.
A nyilatkozat kiemelten foglalkozik a Bíróság ítéleteinek hatékony végrehajtásával, a Bíróság európai jogvédelmi rendszerben betöltött szerepének megváltozásával, illetve az erről folytatott nemzeti és európai párbeszéd szükségességének kérdésével. A dokumentum utal a bíróválasztás transzparenciájának követelményére és a szubszidiaritás elvére.
Magyarország kinyilvánította elkötelezettségét a reformfolyamat kiteljesítése mellett, és üdvözölte a Koppenhágai Nyilatkozat elfogadását.
Kecsmár Krisztián felszólalásában kiemelte, hogy a Bíróság legyen figyelemmel a jelenkor kihívásaira, különösen a migrációs válság okozta bonyolult, a tagállamok szuverenitását és biztonságát veszélyeztető helyzetre. Ezen körülmények között alapvető fontosságú, hogy a strasbourgi ítéletek minősége megfelelő legyen, világos és konzisztens határozatok szülessenek, amelyek nem mutatnak túl az adott állam kötelezettségvállalásán, és amelyek implementálása nem okoz nehézséget a tagállamok számára. Ezekre a kérdésekre is utal a Nyilatkozat szövege, akárcsak a szubszidiaritás elvére. Ezen túl rámutat arra, hogy a tagállamok hatóságainak feladata nemzeti szinten az emberi jogok biztosítása, a Bíróság pedig nem egy negyedfokú döntéshozó szerv, szerepe pedig annak vizsgálata, hogy a tagállamok intézkedései megfeleltek-e az egyezmény követelményrendszerének.
A Koppenhágai Nyilatkozat értelmében tovább kell folytatni a reformfolyamatot, csökkenteni kell a Bíróság ügyterhét, valamint lehetővé kell tenni, hogy a Bíróság a repetitív ügyek helyett a kiemelten fontos emberi jogi jogsértésekkel foglalkozzon.