Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára képviselte hazánkat a globális nemzetközi áldozatsegítési konferencián 2016. január 9-én Párizsban. Az államtitkár elmondta: Magyarország szolidaritást vállal a terrortámadást átélt országokkal, és kiemelt ügynek tekinti az áldozatok megsegítését.
Világszerte milliók fejezték ki szolidaritásukat a 2015. január 11-én, a Párizsban történt támadásokat követően. Az azóta eltelt két évben a terror fenyegetettség felerősödött, számos esetben okoztak krízishelyzetet merényletek. Annak igénye, hogy a bűncselekmények áldozatainak támogatása nemzetközi szinten is minél hatékonyabban megvalósuljon – az elmúlt évek tragikus eseményeinek tükrében – sajnos időszerűbb, mint valaha.
Válaszul az áldozatok nemzetközi támogatottságának igényére, 2017. január 9-én Franciaország az UNESCO támogatásával Párizsban rendezte meg – mintegy 400 résztvevővel – az első globális nemzetközi áldozatsegítési konferenciát azzal a céllal, hogy a résztvevő államok letegyék egy európai és globális, nemzetközi kezdeményezés alapjait egy interdiszciplináris, folyamatos és koordinált államközi áldozat-támogatási rendszer érdekében.
A konferencián Magyarországot Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára képviselte. Az államtitkár a beszédében kiemelte, hogy az áldozatsegítő politika kialakításában új irányt jelent az áldozattá válás nemzetközi karaktere. Magyarország eddig szerencsére nem élt át súlyosabb krízishelyzetet, mindazonáltal szolidaritást vállal más nemzetekkel, és kiemelt figyelemmel fordul a téma felé.
Kecsmár Krisztián kitért arra, hogy a magyar áldozatsegítő szolgálatnak jelentős múltja van a nemzetközi szakpolitika alakításában, hiszen 2011-ben kezdeményezője és aktív szereplője volt annak az európai áldozatsegítési reformnak, amely később alapjaiban változtatta meg az európai szabályozást és gyakorlati együttműködést. Megemlítette, hogy a 2011-ben elfogadott Budapest Roadmap volt az a dokumentum, amely meghatározta az átfogó reform cselekvési irányait.
A magyar áldozatsegítés jelene kapcsán beszélt a hazánkban elérhető széles körű szolgáltatási rendszerről, a közeljövőben kialakításra kerülő országos krízisközpontról, ahol a magyar mellett idegen nyelvű tájékoztatást is kaphatnak majd az ügyfelek, valamint arról, hogy 2017. január 1-jétől a korábbiakhoz képest jelentősen bővült a szolgáltatást nyújtó területi áldozatsegítő szervek köre.
A szolgálat nemzetközi tevékenysége kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország jelenleg kiemelt, szakmai megvalósító szerepet tölt be az Áldozati Jogok Európai Hálózatában. Ennek célja a tagállamok közötti olyan igazságügyi együttműködési hálózat működtetése, aminek tagjai az áldozatsegítési szabályozás gyakorlati oldalát is ismerő szakemberek, és amelynek feladata, hogy nyomon kövesse és értékelje az európai uniós jogforrásokban és a nemzeti jogban megjelenő szabályozás tényleges megvalósulását, valamint megoldást keressen a gyakorlati működés kérdéseire.
Kiemelte, hogy a magyar kormányzat prioritásként kezeli a bűncselekmények áldozatainak segítését, és a jövőben is aktív kezdeményező és megvalósító szerepet vállal a már meglévő, illetve a jövőben kialakuló nemzetközi együttműködésekben.
Juliette Méadel, Franciaország áldozatsegítésért felelős államtitkára záróbeszédében kiemelte, hogy Franciaország mellett, a konferencián állami vezetői szinten képviselt államokat, így Belgiumot, Észtországot, Luxemburgot, Magyarországot, Romániát és Spanyolországot tekintik a globális nemzetközi együttműködés kezdeményezőinek.