Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős államtitkára előadást tartott a nemzetközi vitarendezés és az Európai Unió jogának viszonyáról a Harvard Law School Association és a Harvard Club of Hungary által szervezett konferencián a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében, 2017. május 31-én.
Kecsmár Krisztián előadásában ismertette az egyes uniós tagállamok között még jelenleg is hatályban lévő kétoldalú közvetlen befektetési egyezményeknek az Európai Unió Bizottsága által felvetett aktuális kérdéseit és az ebből eredő jogbizonytalanságot. Elmondta, hogy a befektetők jelenleg is nagy arányban támaszkodnak a kétoldalú közvetlen befektetési egyezményekre, holott az uniós jog azokkal párhuzamos rendelkezéseket tartalmaz.
A tagállamok szempontjából dilemmát vet fel, hogy tiszteletben tartsák és kifizessék a kétoldalú közvetlen befektetési egyezmény alapján választottbíróság által hozott ítéletben szereplő esetleges kártérítést és ezzel kockáztassák, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít ellenük tiltott állami támogatás nyújtása miatt, avagy az uniós jognak megfelelően járjanak el és tagadják meg e kétoldalú egyezményekből eredő kötelezettségeik teljesítését.
Kecsmár Krisztián ismertette, hogy a Bizottság álláspontja nem teljesen következetes a kérdésben, hiszen a kezdeti megengedő időszakot e kétoldalú szerződések elleni bizottsági fellépés váltotta fel. A Bizottság álláspontja szerint az uniós jog elsőbbséget élvez e kétoldalú egyezményekkel szemben és vitás kérdésekben az Európai Unió Bíróságának kell döntenie, nem pedig az egyezményekben foglalt választottbíróságnak.
Jóllehet a fenti kérdés rendezése nagy valószínűséggel uniós szintű megoldást igényel, amely még várat magára, a magyar Országgyűlés 2017. május 30-án elfogadta a választottbíráskodásról szóló T/15361. számú törvényjavaslatot, amelynek célja a magyar választottbíráskodás modernizálása, hogy az minden tekintetben megfeleljen a kor igényeinek.