Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium Európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára képviselte Magyarországot a Bel- és Igazságügyi Tanács informális ülésén Innsbruckban 2018. július 12-13-án.
A tanácsülés napirendjén három kiemelt téma szerepelt: a büntetőügyekben való kölcsönös elismerés kérdésköre; a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó egyes harmonizált szabályok meghatározása; illetve a polgári és kereskedelmi ügyekben történő igazságügyi együttműködés modernizációja.
Az uniós bűnügyi igazságügyi együttműködés a kölcsönös bizalom és kölcsönös elismerés elvei mentén működik. Ez azon a vélelmen alapszik, amely mindegyik tagállamtól megköveteli, hogy úgy tekintse, hogy az összes többi tagállam tiszteletben tartja az uniós jogot, és különösen az uniós jog által elismert alapvető jogokat. Kecsmár Krisztián államtitkár a napirendi pont kapcsán felszólalásában hangsúlyozta a kölcsönös bizalom és elismerés elveinek fontosságát, amelyek tiszteletben tartása a bűnügyi együttműködési eszközök hatékony működéséhez elengedhetetlen, ezáltal az is, hogy az európai elfogatóparancsok és a bűnügyi együttműködés egyéb eszközeinek végrehajtását ne lehessen újabb és újabb alapvető jogok esetleges sérelmének veszélyére tekintettel megtagadni. Amennyiben az uniós jogalkotás, illetve jogalkalmazás ebbe az irányba megy el, az az utóbbi évtizedekben kialakult és azóta fejlődő bűnügyi együttműködés erodálódásához, végső soron súlyos bűncselekményeket elkövető személyek büntetlenül maradásához vezethet, illetve az uniós jog egységes alkalmazását ássa alá és annak hatékony érvényesülését.
A büntetőügybeli elektronikus bizonyítékok terén az Európai Bizottság 2018. április 17-én terjesztett elő két jogalkotási javaslatot, amely az e-bizonyítékoknak (e-evidence) a másik tagállam területén működő szolgáltatóktól való beszerzését hivatott megkönnyíteni. A tanácsülésén a vita középpontjában a joghatósági összeütközések, a megkereséssel, illetve annak teljesítésével bármilyen módon érintett államok jogi kötelezettségeinek ütközése állt. Ennek kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy az uniós jogalkotás milyen szinten és módon vegye figyelembe harmadik országok esetleges (nemzetbiztonsági, alapvető jogokat érintő) érdekeit. Kecsmár Krisztián államtitkár elmondta, Magyarország támogat minden olyan uniós közös fellépést, amely hatékonyabbá teheti a terrorizmus elleni összehangolt fellépést, és ilyennek tartjuk az e-evidence rendelet- és irányelvtervezetből álló csomagot. Mind a terrorszervezetekkel szembeni fellépés, mind a szélesebb értelemben vett tagállamok közötti bűnügyi együttműködés szempontjából elengedhetetlen, hogy az elektronikus bizonyítékok határon átnyúló beszerzése minél gyorsabban és gördülékenyebben történhessen meg. Magyarország álláspontja szerint olyan megoldás kidolgozása lenne indokolt a harmadik országok vonatkozásában, amely a kibocsátó uniós tagállam bíróságát helyezi döntési helyzetbe.
A polgári és kereskedelmi ügyekben történő igazságügyi együttműködés modernizációja kapcsán kiemelt kérdés, hogy a modern technológia fokozottabb igénybevétele milyen hatást gyakorol a felek eljárási jogaira. Erre vonatkozóan az államtitkár hangsúlyozta, fontos annak tisztázása, hogy a digitális környezetben egy kézbesítés mikor tekinthető határon átnyúlónak, mivel ettől függ, hogy a rendelet szerint a kézbesítéshez kapcsolódó garanciák alkalmazhatók-e. Sok esetben szükséges továbbá a modern technológia (pl. videókonferenciához szükséges eszközök) alkalmazási feltételeinek kialakítása.