A versenyképességért felelős miniszterek 2016. július 17-18-i ülésükön vitatták meg a gazdaság digitális átalakulásának egyes kérdéseit és annak a munkaerőpiacra gyakorolt hatását. A tanácsülésen dr. Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára képviselte Magyarországot.
Dr. Berke Barna a digitális átalakulásról szólva kiemelte, a magyar iparpolitikai stratégia, az Irinyi-terv ösztönzi és segíti a magyar ipar, és általában a gazdaság digitalizációjának előrehaladását. Ennek egyik példája, hogy a high-tech ökoszisztémaépítés zászlóshajó projektjeként megalakult Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, amelyhez a legkiválóbb ipari kutató intézmények mellett a hazai technológiai innovációt meghatározó közel 50 nagy (esetenként globális, technológiai tekintetben élenjáró) és közepes vállalat csatlakozott. Mindemellett továbbra is korszerűsíteni kell az üzleti és a szabályozási környezet vállalkozás- és innováció barát elemeit, az adórendszert és az adóeljárásokat, valamint napirenden van adminisztratív terhek csökkentése, az innovatív termékek iránti kereslet kormányzati beszerzések útján történő ösztönzése, a finanszírozás innovatív formáinak fejlesztése is. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy az Európai Unió élen járjon az IKT-szabványosításban. Szólt arról, hogy Zalaegerszegen az autonóm járműrendszerek speciális tesztigényeinek megfelelő és a hozzájuk kapcsolódó környezeti feltételeket kielégítő, az elektromos járművekhez kapcsolódó speciális létesítményeket is magában foglaló tesztpálya épül. Emellett felhívta a figyelmet a 2016 novemberében Budapesten megrendezendő autóipari konferenciára.
Az államtitkár a digitális jövő munkaerő-piacot érintő átalakulásával kapcsolatos eszmecserén kifejtette, a jövőben mindenkinek szüksége lesz alapfokú digitális írástudásra. Ez nagy kihívás, hiszen több mint 65 millió európainak hiányzik a megfelelő olvasási-és írástudása, és a numerikus, valamint a digitális készségek is szegényesek. Ezért meg kell erősíteni az iskolarendszeren belüli képzést és ösztönözni kell az élethosszig tartó tartó tanulást. Szinte minden ipari ágazatban megnőtt az igény a magasan képzett IKT-szakemberekre, és ezt csak az oktatási és az üzleti ágazat szorosabb együttműködésével lehet áthidalni. Végül, de nem utolsósorban az innovációs és a vállalkozási készségek fejlesztése is az európai napirenden kell, hogy szerepeljen. A szükséges változtatások ösztönzése érdekében a teljes kormányzaton átívelő megközelítést kell alkalmazni, beleértve a pedagógiai módszertant, a szabályozási szempontokat és a pénzügyi ösztönzők rendszerét. Mivel ezek a kihívások egész Európát érintik – a szubszidiaritás elvének figyelembevételével – meg kell osztani a legjobb gyakorlatokat és ösztönözni kell a tagállamok együttműködését.