Erősíthetik a gazdaság versenyképességét az új választott bíróságok, mivel a felek bizalmából az állami bíráskodásnál gyorsabban és hatékonyabban rendezhetik a vállalkozások vitás ügyeit - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
A testület elnöke a választott bíróság elnökségének felállítása alkalmából ismertette, hogy az MKIK mellett Állandó Választottbíróság néven működő új testület jogosult a kereskedelmi választottbíráskodásra az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, amelyek így feladat-, és hatáskör nélkül maradva, megszűnnek. Indoklása szerint az elmúlt évek bankszektort, hitelezést, energiakereskedelmet érintő változásai, vagy az új piaci szereplők megjelenése miatt új vitalehetőségek jöttek létre, megváltoztak a választott bíróságok feladatai, ezzel elkerülhetetlenné vált a régi választott bíráskodás átalakítására.
Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára felidézte, hogy az Igazságügyi Minisztérium újrakodifikálta a nagy eljárásjogi kódexeket, ezt követően tért rá jogalkotás a választott bíráskodás keretrendszerének reformjára. Az Országgyűlés május 30-án fogadta el a választott bíráskorásról szóló, 2018. január 1-jén életbe lépő 2017. évi LX. törvényt, amely az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (Uncitral) 2006-ban módosult modelltörvényéhez igazodik és a régi választottbírósági rendszer számos hiányosságát is pótolja - tette hozzá.
Megjegyezte, hogy nem minden országban működik nemzetközi hírű választottbírósági rendszer, Magyarországon viszont még a rendszerváltás előtti évtizedekben sem szünetelt. Korszerű jogi keretét 1994-ben törvény rögzítette, ám ez a nemzetközi szabályozási tendenciák és az elmúlt közel negyedszázad változásai miatt elavult. Az egymás mellett működő - pénz- és tőkepiaci, energetikai, sport- és agrárterületet lefedő - állandó bíróságok sokasága, a rendszer szétaprózódása indokolttá tette a választottbíráskodási fórumok egyszerűsítését - hangsúlyozta. Az államtitkár szerint a választott bíróságok csak akkor válthatják ki az állami bíráskodást és a hasonló jogkörrel felruházott külföldi testületeket a gazdasági szereplők vitás ügyeinek rendezésében, ha azokkal azonos színvonalú, de gyorsabb döntéshozással kiérdemlik az érintettek bizalmát.
Kecsmár Krisztián hangsúlyozta, hogy a jogalkotói szándék szerint az új választottbírósági rendszer javíthatja a magyar gazdaság versenyképességét és a befektetési környezetet.
Az MKIK az infrastrukturális háttérrel és a választott bírák javadalmazásával biztosítja a választott bíróság működését, ám az ítéleteket semmilyen formában nem befolyásolja, a választott bíróság elnökségének tagjai pedig nem tárgyalhatnak ügyeket, ezzel lemondanak a bíráskodással járó javadalmazásról - tette hozzá.
Parragh László kifejtette, hogy a választott bíróság elnöksége az által összeállított ajánlási listáról jelölhet bírót, amennyiben a felek nem tudnak megállapodni a bíró személyéről. A választottbíró-ajánlási listára kiváló felkészültségű, jogi szakvizsgával és legalább 10 év gyakorlattal rendelkező, 70. életévét be nem töltött jogászok kerülhetnek, amennyiben az elnökség többsége szerint a feladatra alkalmasak - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ajánlási listának nincs felső korlátja, a felek olyanokat is jelölhetnek, akik ezen nem szerepelnek, de megfelelnek a választott bíráskodás feltételeinek. Az MKIK vezetője arra számít, hogy 30-40 ember tárgyalja majd az ügyeket, de az ajánlási listára ennél jóval többen kerülhetnek.