A tanácsülés alkalmával az igazságügyi miniszterek eszmecserét folytattak a korrupcióellenes intézkedésekről. A tagállamok többsége szerint érdemes megvizsgálni egy uniós stratégia vagy akcióterv létjogosultságát, úgy vélték, hogy az EU korrupció elleni küzdelem területén betöltött nemzetközi szerepvállalásához jelentősen hozzájárulna, ha az EU teljes jogú tagja lenne az GRECO-nak.
Bóka János hangsúlyozta, hogy az uniós akcióterv kidolgozása csak akkor hordoz hozzáadott értéket, ha nem pusztán a meglévő mechanizmusok újracsomagolását jelenti. Az eddigi szektorspecifikus eszközök felhasználása a Bizottság részéről nem bizonyultak alkalmasnak a korrupcióellenes küzdelem előmozdítására.
Álláspontja szerint hasznos lenne, ha tagállamokhoz hasonló átvilágítás az uniós intézményekre is kiterjedne, ennek lehetséges módja lehet, ha az EU a GRECO teljesjogú tagjává válik. Ennek azonban kizárólag a tagállamok és az EU közötti hatáskörmegosztás és a Szerződések szabta keretekre tiszteletben tartása mellett valósulhat meg, szem előtt tartva, hogy a korrupcióellenes intézkedések nagy része a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdés.
A Bel- és Igazságügyi Tanács egyetértett az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való uniós csatlakozással kapcsolatos tárgyalások újrakezdésével, és elfogadta azokat a kiegészítő tárgyalási irányelveket, amelyek mentén az Európai Bizottságnak kezelnie kell a csatlakozási tárgyalások során a csatlakozási megállapodás korábbi tervezetével szemben megfogalmazott európai bírósági kifogásokat.
Magyarország részéről Bóka János államtitkár hangsúlyozta, hogy a csatlakozási megállapodás újratárgyalandó szövegének az uniós alapítószerződésekkel való összeegyeztethetőségének kérdésében végső soron csak az Európai Unió Bírósága foglalhat állást hitelt érdemlően, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások lezárása után ismételten kérje majd ki az uniós bírói testület véleményét. Az Európai Bizottság hasonló tartalmú nyilatkozatára reagálva Magyarország – a csatlakozási tárgyalások újrakezdését nem kifogásolva – külön írásos nyilatkozatban erősített rá arra, hogy a csatlakozási megállapodásnak az Európai Unió Bíróságának pozitív véleménye nélküli megkötése jogilag és politikailag is elfogadhatatlan lenne.
A tanácsülés alkalmával a miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el az Alapjogi Charta kötelező erejűvé válásának 10. évfordulója alkalmából, valamint eszmecserét folytattak az Alapjogi Ügynökség igazgatójával a jövőbeli alapjogi prioritásokról és kihívásokról. Bóka János államtitkár a felszólalásában azt az igényt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió, illetve az Alapjogi Ügynökség fordítson nagyobb figyelmet a jövőben a nemzeti kisebbségek és a keresztények védelmére.
A tanácsülés során az Eurojust kapcsán is tanácsi következtetések elfogadására került sor. Ebben a Tanács általános elégedettségét fejezik ki az Eurojust működésével kapcsolatban és felhívják arra a figyelmet, hogy a digitális korban fontos nagy hangsúlyt fektetni a határon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködésre. Emellett megjelenik az az igény is, hogy az Eurojust számára biztosítva legyen a meglévő, és új feladatok hatékony ellátását lehetővé tevő anyagi háttér. Az Eurojust prezentációjában bemutatta újonnan létrehozott Igazságügyi Terrorizmus-ellenes Nyilvántartást.
A miniszteri ebéd témája az áldozati jogok jövője volt, amely során a terület továbbfejlesztésének lehetséges irányvonalát vitatták meg a miniszterek. Bóka János államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország az Áldozati Jogok Európai Hálózatának létrehozásával vezető szerepet vállalt az Európai Unió tagállamai áldozatvédelemért felelős kormányzati szervei tevékenységének szakértői szintű összehangolásában. A következő lépés a nemzeti kárenyhítési rendszerek közelítése lehet, annak érdekében, hogy minél több érintett számára elérhetővé váljanak az egyes áldozatsegítési szolgáltatások.