Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár vett részt a Bel- és Igazságügyi Tanács 2019. december 3-i ülésén Brüsszelben. Magyar szempontból kiemelt fontosságú, hogy a miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el a bűncselekmények áldozatainak biztosított jogok jövője kapcsán, amely többek között uniós stratégia kialakítását vetíti elő.
A miniszteri eszmecsere során Bóka János tájékoztatta a Tanácsot, hogy Magyarországon jelenleg folyamatban van az áldozatsegítési rendszer fejlesztése. A cél egy teljes körű nemzeti hálózat kiépítése új áldozatsegítő központok megnyitásával, amely nagyban elősegíti majd az áldozatvédelmi szolgáltatásokhoz, valamint a releváns információkhoz való hozzáférést.
Az államtitkár utalt arra, hogy Magyarország vezető szerepet töltött be az Áldozati Jogok Európai Hálózatának (European Network of Victims Rights - ENVR) újjászervezésében. Támogatjuk az ENVR szerepének megerősítését is, ugyanis a hálózat fórumot nyújt az áldozati jogokkal foglalkozó szakemberek számára az együttműködés mélyítéséhez és a legjobb gyakorlatok megosztásához.
A miniszterek munkaebéd keretében vitatták meg a Bel- és Igazságügyi Tanács lehetséges szerepét az Európai Bizottság tervezett új jogállamisági ciklusával összefüggésben. A jogállamisági ciklusban a Bizottság évente értékelni kívánja a jogállamiság helyzetét a tagállamokban, e mechanizmus részletei azonban még tisztázatlanok és vitatottak.
Bóka János államtitkár ezzel összefüggésben úgy érvelt, nem vitatjuk, hogy az igazságügyi miniszterek is tarthatnak a hatáskörükbe tartozó, jogállamiságot érintő kérdésekben szakmai vitákat, ilyenek szervezése azonban nem vezethet sem tartalmi, sem eljárásjogi szempontból duplikációhoz. Idő előttinek tartjuk ugyanakkor, hogy a Bizottság még nem kidolgozott jogállamisági ciklusával összekapcsoljuk az Igazságügyi Tanácsok tematikus szakmai vitáit. Magyarország hasonló megfontolásoktól vezérelve nem tudta támogatni 2019. november 19-én a 2014-es, konszenzuson alapuló, tematikus tanácsi jogállamisági párbeszédnek a Bizottság éves jelentésén alapuló jogállamisági helyzetértékeléssé történő átalakítását. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a Bizottság jövőbeni jogállamisági ciklusára épülő bármilyen kezdeményezés feltétele a Magyarország és a Bizottság közötti politikai bizalom újraépítése.
A tanácsülésen sikerült konszenzusra jutni a polgári jogi ügyekben a bizonyítékok másik tagállamból való beszerzésére, illetve az eljárásokkal összefüggő iratok kézbesítésére irányuló jogsegélyről szóló javaslatok tekintetében. A javaslatok hozzájárulnak az eljárások hatékonyabbá tételéhez és gyorsabb lefolytatásához, elsősorban a tagállamok bíróságai közötti elektronikus kommunikáció erősítésével.
Magyarország álláspontja szerint e javaslatok kiegyensúlyozott kompromisszum eredményeit tükrözik, aminek köszönhetően a vonatkozó rendeletek pozitív irányban fognak változni. Hazánk nagy jelentőséget tulajdonít a digitális megoldások igazságügy területén való meghonosításának.
A miniszterek eszmecserét folytattak a polgári igazságügyi együttműködés jövőjéről, iránymutatásaikat tanácsi következtetésekben is rögzítették. Hazánk álláspontja szerint a közeljövőben elsősorban a létező uniós normák hatékony végrehajtására és implementálására kell koncentrálni. A hatályos uniós normák komplexitása komoly kihívás elé állítja a jogalkalmazókat, ezért minden eszközt meg kell ragadni a munkájuk megkönnyítése érdekében. Az új jogalkotási kezdeményezések kapcsán azok nyilvánvaló hozzáadott értékét, és az állampolgárok, illetve vállalkozások szempontjából kimutatható valódi szükségességét kell szem előtt tartani.