Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára 2015. december 3-án részt vett az Igazságügyi Tanács ülésén Brüsszelben.
A tagállami kormányok képviselőinek tanácskozásán a közokiratok szabad forgalmáról szóló rendelet-tervezet kapcsán megszületett a politikai megállapodás, a Tanács elfogadta az Európai Unió Bírósága alapokmányának 3. jegyzőkönyvét módosító rendeletet. A módosítás értelmében a Törvényszék bíráinak létszáma a jelenlegi 28-ról 56-ra fog emelkedni 2019-ig három szakaszban, valamint a Közszolgálati Törvényszéket integrálni fogják a Törvényszékbe.
A tanácskozás napirendjén szerepelt emellett az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvjavaslat, az európai ügyészség (EPPO) létrehozásáról szóló tervezet, valamint a házassági vagyonjogi és bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatásairól szóló rendelet-tervezetek. Tárgyaltak továbbá a hatékony büntető igazságszolgáltatás szükségleteinek meghatározása a digitális korban tárgykörében az úgynevezett e-bizonyítékok megszerzésének és felhasználhatóságának témájáról, a migrációs válság tárgyában az igazságügyi együttműködés szempontjai és az idegengyűlölet elleni közdelem vonatkozásáról, valamint az általános hírközlés adatok megőrzéséről.
Berke Barna részt vett az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről szóló megbeszélésen is, amelyen hangsúlyozta, hogy – más ország tapasztalataira is figyelve – Magyarország is konzultációt kezdett az IT-vállalatokkal, szolgáltatókkal, valamint a közösségimédia-cégekkel az internetes véleményszabadság tárgykörben. Mint elmondta, ennek részeként a gyűlöletbeszéd elleni fellépéssel is foglalkozni kell. Kifejtette, hogy a Kormány emberi jogi munkacsoportjánál is napirenden szerepel ez a feladat, s ezeknek az egyeztetéseknek a keretein belül is jól együttműködik a kormányzat a civil szervezetekkel. Hozzátette, hogy kiemelt szempont a technikailag kikényszeríthető és ellenőrizhető megoldások, eljárások kialakítása, továbbá ismertette a magyar jogban létező fellépési eszközöket és jogkövetkezményeket, a polgári-, az adminisztratív- és a büntetőjogi területekre egyaránt kitérve.