A találmányok, innovációk és kiemelkedő kulturális teljesítményeknek az ország gazdasági sikerességében betöltött szerepét hangsúlyozták a résztvevők a szellemi tulajdon világnapja és a magyar szabadalmi rendszer létrejöttének 120. évfordulója alkalmából.

Az eseményen átadták a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézményeknek a Milleniumi díjakat. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: a szerzői jog és a könyv 2015. április 23-i világnapjával, valamint a szellemi tulajdon április 26-ai világnapjával összességében az emberi szellemet ünnepelik. Az esemény egyik díszvendége Berke Barna államtitkár volt.

Mint mondta, a szellemi tulajdon világnapja által érintett összes terület rendkívül fontos; a technológia nélkül a mindennapok ma már kártyavárként omlanának össze, művészet nélkül pedig sokkal kevésbé lenne érthető a világ.

Fotó: Véssey Endre

A gazdaság növekedése az innovációra és a kreativitásra épül – hangsúlyozta, hozzátéve: talán még sosem volt olyan nagy az emberi alkotókészség és a szellemi tulajdon szerepe, mint a mai globális, tudásalapú, információs társadalomban.

A felhalmozott technológiai tudás védelme érdemben tud hozzájárulni a gazdaság fellendítéséhez, csakúgy, mint a szerzői jogok hathatós, de a felhasználhatóságot is szem előtt tartó védelme” a kreatív iparágakéhoz – mondta.

Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára közölte: a szellemi tulajdon mindazon a területeken hangsúlyosan jelen van, „amelyek emberi mivoltunkat fémjelzik”. Hozzátette: az innováció egyre inkább piaci sikerekkel, gazdasági eredményekkel párosul.

Fotó: Véssey Endre

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke azt hangsúlyozta: intézményük elsődleges feladatának a szellemi termékek statikus oltalmát és dinamikus védelmét tartja, az utóbbira példaként említette a zenei termékek védelmét, amelynek során folyamatosan a kor kihívásaihoz kell igazodni.

Fontosnak nevezte, hogy célcsoportjaik – az egyetemistáktól a vállalkozókig – éljenek az általuk kínált lehetőségekkel. Mint mondta, ha ez minél nagyobb arányban megtörténik, az gazdasági sikerként jelenik meg. Jesper Kongstad, az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsának elnöke kiemelte a szellemi tulajdon közös európai védelmének fontosságát, különösen a kis és közepes államok, valamint a piacra frissen belépők számára.

Az együttműködésben megvalósuló védelem elengedhetetlen az európai gazdaság versenyképességéhez, annak növekedéséhez – mondta. Az eseményen átadták az SZTNH elnöke által 2000-ben alapított Milleniumi díjakat. Az indoklás szerint a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központját a haladó hagyomány jegyében művelt, sokoldalú mezőgazdasági innovációs munkásságáért ismertek el.

Fotó: Véssey Endre

Az S’39 Hybrid Design Manufacture alkotói csoport – amely jelenleg egyebek mellett a Széll Kálmán téren felállítandó órán dolgozik – az intelligens technológiákon nyugvó, természetvédő és urbánus élményforrást teremtő sikereiért kapta a díjat. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárat a test békéje érdekében küzdő orvosi hivatás folyamatosan gyarapodó szellemi és lelki örökségét egyetemes és magyar dimenziókban tudatosító, több mint fél évszázados működéséért” ismerték el.

A Snétberger Zenei Tehetség Központ esetében pedig azt a munkát díjazták, amely igazolja az alapító Snétberger Ferenc gitárművész tehetséges roma fiatalok sorsát is alakítani képes életelvét: a zene felemel. Az ENSZ-hez tartozó Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000-ben döntött arról, hogy április 26-án a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja.