Kecsmár Krisztián államtitkár az Echo Televízió Napi aktuális című műsorának volt a vendége 2017. augusztus 24-én. Leirat.
Mv: Kecsmár Krisztián Igazságügyi Minisztérium államtitkára tehát itt van már, jó estét kívánok!
Kecsmár Krisztián: Jó estét kívánok!
Mv: Néhány hónappal ezelőtt Massimiliano Fedriga az Olasz Északi Liga politikusa azt mondta, frakcióvezetője egész pontosan, azt mondta, hogy szégyenteljes az az eljárás, ami ez Európai Unió indított Magyarországgal szemben. Ez a kötelezettségszegési eljárás. Ön szerint, a kormány álláspontja szerint mit bizonyít ez az eljárás?
Kecsmár Krisztián: Hát ennek kapcsán mindig érdemes ugye tisztába rakni a dolgokat, egész pontosan milyen eljárásról beszélünk, és milyen eljárásokról lehet beszélni ebben az ügyben. Amikor kvótaügyről beszélünk, akkor alapvetően kettő dologra kell gondolni. Vagy egy bírósági eljárás, és ugye 2017 júniusában elindult egy úgynevezett kötelezettségszegési eljárás. Tehát 2015. szeptember 22-én ugye elfogadásra került a tanácsban minősített többséggel az úgynevezett kvótahatározat, ami előírja kötelező jelleggel, hogy Olaszországból és Görögországból a tagállamoknak hány menekült kérelmezőt kell áthelyezniük. Ugye ezt támadta meg a bíróság előtt Magyarország és Szlovákia, és ebbe az ügybe avatkozott be Magyarország oldalán Lengyelország.
Mv: Egész pontosan ugye ez a bírósági eljárás ez arról szól, hogy ki lehet-e terjeszteni ezt a bizonyos kvótát.
Kecsmár Krisztián: A bírósági eljárás az arról szól, hogy Magyarország megtámadta, egy ilyen megsemmisítési keresetet nyújtott be a bíróságra, azért, hogy ez a tanácsi határozat, a kvótahatározat olyan anyagi és eljárásjogi szabálytalanságok mellett lett elfogadva, hogy azt eleve meg kellene semmisíteni. Tehát hogy a bírósági eljárásnak ez a célja. Ugye ott volt egy tárgyalás május 10-én, július 26-án kijött a főtanácsnok indítványa, ami alapvetően ugye azt mondja, hogy a magyar és szlovák keresetet vissza kell utasítani. Még mielőtt kijött volna ez a főtanácsnoki indítvány, erre ugye indult június 15-én, ugye 13-án lett elfogadva, de mi 15-én kaptuk meg, ugye ez a kötelezettségszegési eljárás, amúgy ő ennek a kvótahatározatnak a végrehajtását kéri számon lényegében három tagállamon. Tehát hogy Magyarországon, a Cseh Köztársaságon és Lengyelországon. Tehát ugye látjuk, hogy ez a három visegrádi négy állam ugye, Csehország és Magyarország nemmel szavazott a tanácsban, Lengyelország pedig, mint már jeleztem ugye, ebben a kvótaperben Magyarország oldalán avatkozott be.
Mv: Itt ugye ne vágjuk le ezt a kanyart, mert gyakorlatilag egyetlen ország sem teljesíti ezt a kvótát, ehhez képest a kötelezettségszegési eljárás ez egy elenyésző kisebbség ellen indult.
Kecsmár Krisztián: Igen, igen. Hát ugye az annyira nem meglepő, hogyha olyan tagállamok, ugye amik nem szavazták meg, és amelyek ugye mégis csak a bíróság előtt vannak ebben az ügyben, úgy gondolják, hogy esetleg nem hajtják végre ezt a határozatot, viszont az annál jóval meglepőbb, hogy lényegében azok a tagállamok sem tartják be, amelyek ezt megszavazták, illetve elemi érdekű félként avatkozta be ebbe a perbe. Tehát ugye mindig erre szoktam mondani, tehát hogy Ausztriának van 1953 menekültkérelmező, akit át kellene helyeznie, ennek ellenére ő nullát helyezett át. És ezzel szemben ugye ellene nem indult semmilyen eljárás. A kettős mérce ez pontosan ebben manifesztálódik, hogy mi alapján lettek kiválasztva, hogy ez a három tagállam, aki ellen ugye ez a kötelezettségszegési eljárás indult.
Mv: Jogi érveket lehet sorakoztatni, hogy miért pont hármat vettünk ki az összes többi közül?
Kecsmár Krisztián: Jogi érveket még lehet sorakoztatni, de alapvetően ugye látni kell, hogy mi ennek...
Mv: Úgy kérdezem, hogy releváns jogi érveket lehet?
Kecsmár Krisztián: Hát alapvetően ugye mindig egy jogszabály, egy uniós jogi aktusnak a célját kell vizsgálni, tehát hogy mi ennek a kvótahatározatnak a célja. Mert továbbra is fenntartjuk, hogy ezt a kvótahatározatot úgy fogadták el, hogy súlyosan megsértették a szerződésekben lévő bizonyos rendelkezéseket, ennek ellenére, hogy a kvótahatározatnak az a célja, hogy a migrációs nyomáson, ami ugye Olaszországra és Görögországra nehezedik, illetve nehezedett két évvel ezelőtt, mert ugye ők csak abból tudnak kiindulni, amikor ugye ezt az uniós jogi aktust elfogadták, hogy azon könnyítsenek. Tehát hogyha valaki mondjuk átvesz tíz menekült kérelmezőt, ugye áthelyez ebbe a kötelező áthelyezési kvótának a keretében, akkor ellen mégsem indul kötelezettségszegési eljárás. Tehát akkor innentől kezdve ez, mégis van egy logikai bukfenc, hogy akkor mit kérünk számon a tagállamokon? Ugye azt, hogy ő megtesz egy lépést, vagy azt kérjük számon, hogy itt igenis, tehát minden tagállam számára ugye elő van írva, hogy hány menekült kérelmezőt kellene átvenni. Tehát hogy egyetlen egy tagállam sem vett át annyi menekült kérelmezőt, amennyi elő van írva.
Mv: Ugye önöket itt egy filozófiai probléma is, vagy ugye a magyar állam, Magyarország azt mondta, hogy meg kell védeni a határokat. És akkor nincs is szükség erre az egész eljárásra, és nem kell csalogatni tulajdonképpen a többieket. Ennek a fényében ön szerint inkább egy jogi vitáról van szó, vagy inkább egy politikai támadásról?
Kecsmár Krisztián: Hát ugye ez mindig nagyon nehéz kettéválasztani ezt a kérdést. Tehát alapvetően látjuk, hogy ez tehát a migrációs politikában ez egy nagyon fontos kérdés. Tehát az Európai Unióban a kvótának a kérdése két éve az egy nagyon fontos politikai kérdés. Tehát hogy ezt nem szabad szem elől téveszteni. Tehát nyilván ennek van egy politikai aspektusa is. Magának ugye a bírósági eljárásnak ettől függetlenül, ugye ez egy bírósági eljárás, annak nem szabadna átpolitizálódnia. Tehát hogy mindenféleképpen az lenne a szerencsés, hogyha politikai töltet nélkül születne egy ítélet. Mindazonáltal ugye azt is látjuk, hogy van ez a kötelezettségszegési eljárás, itt mindenféleképpen az az embernek a benyomása, hogy olyan gyorsított ütemben, olyan sürgősségi töltettel megy az egész eljárás, hogy az embernek az az érzése, hogy igazából az a lényeg és az a célja, hogy minél előbb a bíróságra tudja áttenni ezt az ügyet.
Mv: Ugye ennek a kötelezettségszegési eljárásnak, javítson ki, hogyha nem így van, az én tudomásom szerint az a célja, hogy egy párbeszéd alakuljon ki Brüsszel és a tagállam között. Akkor mindenki a saját érveit elmondhassa, Brüsszel érvel, és végül egy közös megoldás alakuljon ki ebből. Na, most ez a gyorsítás ez mintha éppen ellentmondana ennek.
Kecsmár Krisztián: Igen, hát ugye a kötelezettségszegési eljárásnak az a lényege, hogy egy dialógus álljon fel az érintett uniós intézmény, illetve a tagállam között, hogy meg tudják beszélni, hogyha van egy ilyen felmerülő probléma. Tehát hogy pontosan ezért van meghatározva az, hogy alapvetően két hónapos a válaszadási határidő, amit ugye szoktak adni a tagállamoknak.
Mv: Bár... Igen? Parancsoljon!
Kecsmár Krisztián: Ennek ellenére ugye három hónapon belül öt alkalommal fordult az elő, hogy egy hónapos vagy annál is kevesebb, négy hetes, ugye pont a kvóta kapcsán másodjára négyhetes válaszadási határidőt kapott a magyar kormány.
Mv: Ebben a bizonyos dokumentumban bármiféle utalást találtak arra, hogy miért tartják szükségesnek ezt a bizonyos gyorsítást?
Kecsmár Krisztián: Hát alapvetően ugye jeleztük már a hivatalos felszólítás előtt válaszunkban, hogy mi indokolja ezt a sürgősséget. Ugye a sürgősségnek az indokát még a mai napig nem kaptunk rá választ, de a bizottság ugye azt is jelzi, hogy a tagállamok már régóta tudják, hogy nekik van egy ilyen kötelezettségük, tehát ezért úgy érzik, hogy ez a négyhetes határidő ez megfelelő.
Mv: Ugye ez a régóta tudják, ez nem egy jogi kategória. Tehát ha hivatalos tudomása van valakinek róla vagy nincs hivatalos tudomása róla.
Kecsmár Krisztián: Igen, hát ugye azt is látni kell, hogy a közigazgatási eljárási szakaszból, hogyha áttérünk a bírósági szakaszra, akkor ugye csak az alapján tudunk átmenni, ami ugye a közigazgatási eljárásban már manifesztálódott mint jogi érv. Tehát az nagyon fontos, hogy pontosan milyen jogi érvek alapján ugye áll fel ez a dialógus.
Mv: Hogyan számol a magyar kormány? Elkerülhető még a bírósági eljárás, vagy gyakorlatilag most már ennek ez lesz a vége?
Kecsmár Krisztián: Hát nézze, én az uniós együttműködésért felelős államtitkár vagyok, tehát nekem az a dolgom, hogy itt egy együttműködés legyen ugye az érintett intézmény és a magyar állam között. Tehát remélem, hogy a dialógus fennmarad anélkül, hogy a bírósági szakaszba léptetnénk.
Mv: Akkor másképp kérdezem. Van forgatókönyv arra, hogy ha nem sikerül a dialógus mezején maradni és eljutunk a bíróságra?
Kecsmár Krisztián: Hát, hogyha eljutunk a bíróságra, akkor ugye abban a szerencsés helyzetben vagyok, a perképviselet is az én asztalom, tehát akkor pedig hát el kell látni ugye a perképviseletet, és akkor a bíróságon fogjuk ütköztetni ezeket a jogi érveket.
Mv: Az, hogyha a brüsszeli dokumentumokban politikai érvek érkeznek Magyarországra, arra nekünk jogi érvekkel kell válaszolni, vagy mi is mondhatunk politikai érveket? A bíróságon aztán már ott nyilván nem lehet politikai érvekkel előjönni.
Kecsmár Krisztián: Hát alapvetően látni kell, hogy mondom, tehát amik, tehát hogy a közigazgatási szakaszban készülő iratokra mindig úgy kell tekinteni, hogy azok esetleg a bíróságra is kerülhetnek. Tehát mindenféleképpen érdemes egy jogi érveléssel előállni.
Mv: Érdemesebb, mint a politikai érveléssel? Hasznosabb?
Kecsmár Krisztián: Nézze, Magyarország mindig, úgy érzem, hogy elég markáns álláspontot képviselt ugye a kvóta kapcsán, szerintem ez egészen egyértelmű. Nem szavaztuk meg, megtámadtuk a bíróság előtt, ugye az is egészen egyértelmű, hogy a közigazgatási eljárás végén is ugye azt jelezzük a bizottságnak, hogy mi fenntartjuk az eddigi álláspontunkat. Tehát hogy szerintem a jogi érveken túl a politikai álláspontunk az elég erősen manifesztálódik.
Mv: Tehát nem enged a magyar kormány.
Kecsmár Krisztián: Nem enged ebben a magyar kormány.
Mv: Mi lesz, hogyha elkezdődik a jogi eljárás, tételezzük föl, nem nyerjük meg ezt az eljárást. Milyen büntetéssel számolhatunk?
Kecsmár Krisztián: Hát ugye pont ezért jeleztem, hogy kettő eljárás van, ugye van a bírósági eljárás, és ma már tudjuk, hogy szeptember 6-án lesz ítélet. Amennyiben ugye a bíróságon pozitív kimenetele van ugye a magyar és a szlovák kereset szempontjából, akkor ugye megsemmisítik, megsemmisül, ha úgy vesszük, ez a kvótahatározat, innentől kezdve...
Mv: Az kihat akkor a...?
Kecsmár Krisztián: Természetesen, akkor okafogyottá válik ugye ez a kötelezettségszegési eljárás.
Mv: Az fontos, hogy ki tárgyalja, hogyan áll össze a bírói tanács?
Kecsmár Krisztián: Hát nézze, egy bírói tanács összetétele, az nyilván nem mindegy.
Mv: Tudjuk azt, van arra befolyásunk, behatásunk, hogy...?
Kecsmár Krisztián: Nem, természetesen nincsen.
Mv: Másnak lehet rá behatása?
Kecsmár Krisztián: Szerintem nem, én úgy tudom, hogy nem.
Mv: Ez egy nehéz kérdés. Ön számít arra, hogy nyerünk szeptember 6-án? Vagy egy tárgyaláson el fog ez dőlni?
Kecsmár Krisztián: Igen, tehát ez az egyetlenegy lehetőség, tehát több lehetőség nincsen. Én mindenféleképpen abban bízok, hogy a jogi érveink hatnak. Elég alaposan áttanulmányoztuk a főtanácselnöki indítványt, és azért több ponton is van olyan, amit egész egyszerűen úgy látjuk, hogy jogi szempontból tényleg megugorhatatlan, amit ő javasol.
Mv: Mondjon nekem egy példát, kérem!
Kecsmár Krisztián: Egy példa az, hogy az Európai Parlamentnek a konzultációjának a hiánya az tényleg olyan fogalmakkal tudja csak kitömni a lyukakat a főtanácsnok, hogy ezeket a szabályokat rugalmasan kell kezelni ilyen sürgős helyzetekben. Tehát amikor az ember látja, hogy ott azért nincsen jogi érv, hanem ott tényleg csak pusztán érzelmi alapokon...
Mv: Akkor ezek szerint innen fog indulni a magyar érvelés?
Kecsmár Krisztián: Azt én nem tudom. Nézze, a főtanácsnoki indítványt ugye a bíróságnak nem kell, tehát hogy nem kötelező figyelembe vennie.
Mv: De hát egy iránymutatás.
Kecsmár Krisztián: Az egy iránymutatás, meglátjuk, hogy mi lesz az ítéletben.
Mv: Hát meglátjuk. Kecsmár Krisztián, várjuk vissza szeptember 6-a után is a stúdióba. Köszönöm, hogy itt volt.
Kecsmár Krisztián: Köszönöm szépen.