Kecsmár Krisztián államtitkár Baranya Róbertnek adott interjúja 2017. január 31-én jelent meg a Magyar Hírlapban.
Szakmai indokok alapján nem támogatja a magyar kormány az európai ügyészség felállítását, melyet szuverenitását féltve például Hollandia és Svédország is ellenez – mondta lapunknak Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára.
– Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az ATV tegnap reggeli adásában azt mondta, az Orbán-kormány hatalmának végét jelentené az európai ügyészség létrehozása, hazánk ezért ellenzi a tervet. Mi erről a véleménye?
– Természetesen ez nem igaz. Magyarország az elejétől kezdve konstruktívan vesz részt az új európai szervezet létrehozásáról folyó tárgyalásokban, még akkor is, ha szakmai indokok alapján nem támogatja az érintett jogszabálytervezetet. Négy éve van már napirenden ez a kérdés.
– Mivel foglalkozna az európai ügyészség?
– Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények feltárására szakosodna, ami a magyar Btk. szerint a költségvetési csalást, hivatali vesztegetést és a hűtlen kezelést foglalja magába, ha uniós pénzügyi érdeket sért. Újabb tervek szerint azonban az áfacsalásokkal is foglalkozna.
– Miért ellenzi az európai ügyészség létrehozását a kormány?
– A szervezetet az európai főügyész vezetné, alatta háromtagú állandó tanácsok működnének, ahol a döntéseket hoznák. Tagjai lennének a tagállami ügyészek is, akik a konkrét nyomozásokat lefolytatnák. Ők tehetnének javaslatot a vádemelésre, de ahogy említettem, a döntést erről a tanácsok hoznák meg. Ez az egyik legfőbb problémánk, hiszen nem kizárt, hogy egy Magyarországon történt bűncselekményről olyan tanács is dönthetne, amelynek nem tagja a magyar ügyész. Így akár olyan vádemelések születhetnének, amelyek a nemzeti anyagi és eljárási jogszabályokkal ellentétesek, míg az eljárásban az adott tagállam bírósága dönt. Ráadásul a magyar alaptörvény szerint az ügyészek függetlenek, és a vádmonopólium az ügyészségé, tehát egy ilyen új megoldás alaptörvény-ellenes. Az áfacsalásokkal kapcsolatban pedig kiemelendő, ezeknek a kilencvennyolc százaléka a tagállamok költségvetési érdekeit sérti, így semmi nem indokolja, hogy ebben egy európai szervezet járjon el. Tehát nem lenne hatékony a rendszer, hiszen nem megfelelő szinten kezelné a döntéshozatalt. Hangsúlyoznám még, már léteznek olyan szervek – így az Eurojust és az OLAF –, amelyek az ilyen bűncselekmények felgöngyölítésében játszanak döntő szerepet. Éppen ezeket kellene erősíteni, nem pedig gyengíteni őket egy új szervezet létrehozásával.
– Magyarország mellett van olyan tagállam, amely ellenzi az európai ügyészség felállítását?
– Nagy-Britannia, Írország és Dánia eleve nem fog részt venni benne, Svédország és Hollandia kifejezetten ellenzi. E két ország parlamentje megtiltotta kormányának, hogy hozzájáruljon az új szervezet létrehozásához. Elsősorban a szubszidiaritás csorbulásával érvelnek, szerintük is hatáskörelvonással járna a megoldás.