A legmagasabb politikai szinten kell tartani az antiszemita és muszlimellenes megnyilvánulások a kérdését az EU dimenziójában – hangsúlyozta Berke Barna az M1 Ma reggel című műsorában 2015. október 1-én.
Mv: Három perccel múlt fél nyolc. Ez még mindig a Ma reggel és benne pedig továbbra is a bevándorlásüggyel foglalkozunk. Egyre több a muszlimellenes megnyilvánulás. Erről beszél legalábbis az ellenzék Magyarországon. A migrációs válság kapcsán azonban a kormány azt szögezi le, hogy a Btk. az elég szigorú és bünteti például a gyűlölet bűncselekményeket. Kérdés, hogy hogyan lehet féken tartani a muszlimellenes gondolkodást? Anikó folytatja. Berke Barna államtitkár úrral beszélgetünk. Jó reggelt kívánok!
Berke Barna: Jó reggelt kívánok!
Mv: És nemrég tért haza egy nemzetközi konferenciáról, amelynek igazából ez volt a lényege. Bár, amikor a konferenciát összehívták, úgy tudom, hogy még nem volt ennyire aktuális a menekültkérdés.
Berke Barna: Valóban. Csütörtökön és pénteken volt egy nagyon nagyszabású nemzetközi konferencia, amit Franz Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke hívott össze együttműködésben az igazságügyi biztossal, Vera Jourovával. Az összehívás időzítése, szervezése az gyakorlatilag a januári párizsi merénylettel vette kezdetét. De hát értelemszerűen mire megvalósult a konferencia, a migrációs válság meghatározta a tematikáját.
Mv: Kik vettek részt ezen a konferencián? És hogyha nem is, ha az összeset soroljuk fel, de milyen típusú előadások voltak? Mennyire volt párbeszéd?
Berke Barna: Ez egy párbeszédként szervezett konferencia volt, de a résztvevők nagyon nagy száma miatt, közel háromszáz regisztrált résztvevő volt, gyakorlatilag rövid fölszólalások sorozata volt maga a formális rendezvény. Természetesen a folyosói beszélgetéseken, ebédnél, vacsoránál interaktív diskurzus tudott kialakulni kisebb-nagyobb csoportokban. A résztvevők körét alkották az Európai Unió kormányainak képviselői. Sokan voltak miniszteri, államtitkári szinten jelen. Egyházak, vallási szervezetek, civil szervezetek, jogvédő szervezetek, zsidó és muszlim egyházi, vallási képviselők, és néhány magánszemély is, akik hogy úgy mondjam, az emberi vagy az emocionális oldalát is megmutatták ennek az egész történetnek. Például ott volt az az édesanya, akinek a 12 éves kisfia ünnepségén történt a koppenhágai zsinagógatámadás.
Mv: Ugye hogy említette, ott volt a zsidó közösség képviselői is, a muszlim közösség képviselői is. Tudtak valamilyen tanácsot adni vagy kérni valamit, hogy hogyan lehetne elkerülni azt, hogy egy muszlimellenes hangulat kezdjen kialakulni, akár most a jelenlegi helyzetben? Mi volt az ő álláspontjuk?
Berke Barna: Az elsődleges üzenete vagy hozadéka ennek az egész rendezvénynek, én úgy gondolom, az volt, hogy az Európai Bizottság emberi jogokért, alapjogokért felelős biztosa mellett létrejön két külön megbízotti pozíció. Az egyik az antiszemita, a másik a muszlimellenes európai megnyilvánulások monitorozására, bármiféle jelentés, jelzés fogadására, értékelésére, feldolgozására és alapvetően a legmagasabb politikai szinten kell tartani ezt a kérdést az EU dimenziójában.
Mv: Ugye hogyha azt mondjuk, hogy gyűlöletbeszéd vagy uszítás, ez ugye több országban tiltva van, illetve büntethető. Viszont nagyon-nagyon nehéz meghatározni gondolom én, azt a határt, hogy honnan számít valami uszításnak vagy gyűlöletbeszédnek?
Berke Barna: Ez így van, ez egy nagyon komoly mérlegelési kérdés. Egy alkotmányossági vagy alkotmánybírósági vizsgálatra is tartozó kérdés. Mint ahogy Magyarországon hosszú folyamata volt annak, amíg a Btk. jelenlegi szabályozása kialakult, és így maradhatott. Több korábbi próbálkozás ugye az alkotmánybírósági vizsgálatokon elbukott. A mérlegelés tesztje ráadásul szintén különböző, akár az európai országokat nézzük, de még inkább, hogyha kitekintünk az Egyesült Államok alkotmányára és gyakorlatára. A legmegengedőbb amerikai mérce szerint pusztán a közvetlen, az imminens, a már bekövetkezés előtt álló veszélyeztetési állapot az, ami a gyűlöletbeszéd, és a gyűlöletcselekmények büntethetőségét lehetővé teszi. Európában a teszt az egy sokkal inkább emberközeli, bocsánat a kifejezésért, a véleménynyilvánítást inkább korlátozni engedő teszt, amiben hangsúlyos elem az, hogy a címzettjei ezeknek a cselekményeknek vagy beszédeknek a címzettjei védelmet érdemelnek a sértés vagy a sértettség vagy a verbális bántással szemben is.
Mv: Fél mondatban, hogyan lehet ezt megelőzni? Hiszen egyre több a bevándorlóellenes hangulat, hang.
Berke Barna: Én úgy gondolom, ez alapvető civilizációs, kulturális és politikai kérdés. Magyarországon zéró tolerancia van bármiféle faji vagy kisebbségi alapú gyűlölködő beszéd vagy cselekedettel szemben. Egyfelől. Másfelől értelemszerűen az oktatásnak lehet ebben szerepe, ezt a konferencián is többen hangsúlyozták. Harmadrészt nagyon fontos szerintem az, amit a magyar kormány ebben a tekintetben a nem kormányzati, társadalmi szervezetekkel együttműködésben végez. Például egy alapítvánnyal van megállapodásunk arra vonatkozóan, hogy kövessék figyelemmel és minden apró rezdülésében tudassák az antiszemita vagy muszlimellenes megnyilvánulásokat.
Mv: Köszönöm, hogy itt volt.
Berke Barna: Köszönöm a meghívást.