Berke Barna államtitkár mondta el a Visegrádi Szabadalmi Hivatallal kapcsolatos törvényjavaslat expozéját 2015. május 13-án az Országgyűlésben. A beszéd leirata.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
Az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat arra irányul, hogy a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodást kihirdesse, és a megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazást megadja.
Engedjék meg, hogy az általános vita elején röviden prezentáljam ennek a javaslatnak a célját és a lényegét. A Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodást intenzív nemzetközi tárgyalások után ez év február 26-án írták alá az érintett országok képviselői Pozsonyban. Számos hasonló regionális kooperációs együttműködési szervezet pozitív tapasztalatai alapján került sor a tárgyalások megindítására és végül is a visegrádi országok mindegyikének támogatásával ennek a megállapodásnak az aláírására. Hadd utaljak arra, hogy az úgynevezett skandináv szabadalmi együttműködési intézet 2008-ban történt megalakítása után ennek a fajta regionális kooperációnak Európában és Európán kívül is több hasznos példája alakult ki. Ezt a tapasztalatot, ezt a modellt igyekszik hasznosítani ez az új intézet is.
A Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozatalának fő célja tehát, hogy a részt vevő országok és egyes, adott esetben szomszédos államok feltalálói és vállalkozásai számára az eddigieknél előnyösebb feltételekkel, koordináltan, együttműködésben tegye lehetővé a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott és a világ jelenleg 148 országára kiterjedő szabadalmi együttműködési szerződés rendszerének az igénybevételét, a globális szabadalmi rendszerbe történő ekkénti bekapcsolódást.
A Visegrádi Szabadalmi Intézet a javaslat szerint kormányközi szervezetként jön létre. A hazai szakdiplomáciának évek óta prioritásként kezelt célja a közép-európai térség szabadalmi hatóságának létrehozása, ennek a fajta együttműködésnek a kiépítése, amely célkitűzés hangsúlyosan szerepel a szellemi tulajdon védelmére irányuló, a kormány által elfogadott nemzeti stratégiában, a Jedlik-tervben is. A hazai diplomáciai és szakmai közösség regionális szerepvállalására példa továbbá ebben a szellemi tulajdonjogi, szabadalmi jogi tárgykörben, hogy az Igazságügyi Minisztérium munkájának is köszönhetően az úgynevezett egységes hatályú szabadalmi bíráskodáshoz kapcsolódóan Budapest székhellyel jött létre az új bírósági rendszer bíróképző központja, amely idén februárban meg is kezdte a működését.
További nemzetközi és regionális eredmény ezen a szakterületen az is, hogy az említett egységes hatályú szabadalmi bíráskodás bevezetéséhez kapcsolódóan kormányközi szándéknyilatkozat szerint szintén Budapest lesz a székhelye az egyik regionális bíráskodási központnak is, ami komoly előnyökkel jár a magyarországi szabadalmi jogi vitákban részt vevő vállalatok számára.
Visszatérve: a Visegrádi Szabadalmi Intézet működésétől célja, rendeltetése szerint azt várjuk, hogy mint a közép-európai régió nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerve, az újdonságvizsgálatot elvégző szerve, ez az új intézet előmozdítja és serkenti az innovációt, a kreativitást, elősegíti közvetett módon a gazdasági növekedést, és javíthatja a versenyképességet a régióban regionális szinten és az egyes országokban, Magyarországon is.
Az új intézet működésében a jelenleginél kedvezőbb nyelvhasználati rezsim kerül bevezetésre, ami azt jelenti, hogy a szabadalmakkal kapcsolatos nemzetközi kutatást és elővizsgálatot a tradicionálisan a multilaterális rendszerben alkalmazott angol mellett a V4-es intézetben részt vevő minden egyes ország hivatalos nyelvén is el lehet végezni. A lehetséges nemzeti nyelvek közül a szabadalmi eljárást kezdeményező bejelentő kiválaszthatja a számára leginkább megfelelőt. Lehetőség nyílik továbbá arra, hogy a Visegrádi Szabadalmi Intézet ennek megfelelően a hazai igénybejelentések kapcsán magyar nyelven folytassa le a nemzetközi kutatást, a nemzetközi dimenziójú elővizsgálatot, illetve az eljárás során felmerülő, szabadalmi bejelentők részéről felmerülő kérdések, konzultációk természetszerűleg szintén a saját nyelvükön történhetnek meg. Mindez a költségek miatt is előnyt jelent. A szabadalmi bejelentők számára az új intézeti kooperáció és működési rend ennek megfelelően költséghatékonyabb lesz a várakozások szerint.
A földrajzi közelség előnyt jelent a személyes kapcsolatot, konzultációt igénylő bejelentők, különösen az egyéni feltalálók, a kis- és középvállalatok számára, mivel a Visegrádi Szabadalmi Intézet központi igazgatása, székhelye Budapest lesz, a többi V4-es szerződő államban kirendeltséggel fog működni.
Az új intézet keretében történő együttműködés lehetőséget teremt arra is, hogy a visegrádi országok iparjogvédelmi hatóságai megőrizzék, fejlesszék a helyi ipart, a régióbeli vagy regionális dimenziójú, nagyságrendű vállalkozások magas szintű kiszolgálásához szükséges szabadalmi, kutatási és vizsgálati szakértelmüket, gyakorlatukat.
A megállapodás hazai végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala gondoskodik. Megítélésünk szerint ott rendelkezésre állnak az ehhez szükséges személyi, szakértelmi, dokumentációs és egyéb tárgyi feltételek.
Tisztelt Országgyűlés!
Úgy gondoljuk, alapvető nemzetgazdasági érdek és versenyképességi követelmény, hogy a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés eszközeivel is, az ebbe a rendszerbe való bekapcsolódással is segítsük elő a hazai vállalkozások szabadalmioltalom-szerzését, és ennek érdekében az eljárási rend és a költségek szempontjából minél előnyösebb rezsimet valósítunk meg.
Ezt szolgálja a beterjesztett javaslat, és ezen túl – ami már egy szakmai addenduma, többleteleme – a Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozásával, működésével intenzívvé válhat a regionális iparjogvédelmi együttműködés és munkamegosztás.
Mindezek alapján tisztelettel kérjük az Országgyűlést a törvényjavaslat támogatására.
Köszönöm a figyelmüket.
***
Mindenekelőtt tehát szeretném megköszönni a képviselőcsoportok vezérszónokainak a hozzászólásait. Minden felvetésüket természetesen nagy figyelemmel és érdemi megfontolást igénylőként hallgattuk. Engedjék meg, hogy nagyon röviden, néhány mondatban reagáljak.
A Visegrádi Szabadalmi Intézeten kívüli regionális együttműködés kapcsán a bevezető mondataimban említettem, hogy ha csak az iparjogvédelmi, szabadalmi jogi tárgykört vesszük, akkor az egységes hatályú szabadalmi bíráskodás körében a bíróképző központ, illetve ennek az egységes hatályú bíráskodásnak az egyik regionális divíziója szintén Budapestre került. A regionális divízió magyar, szlovén és horvát háromoldalú együttműködésben valósul meg a kormányzati szándéknyilatkozatok szerint, miután ez az új rendszer hatályba lép.
A visegrádi négyek keretében folyó együttműködés kapcsán hadd mondjam el a magunk háza tájáról elsősorban, hogy az igazságügyi együttműködés – azt hiszem, ez minden túlzás nélkül állítható - kiváló ebben a körben. Ennek egy példájaként hadd említsem, hogy az Európai Unió igazságügy-miniszteri tanácsüléseit megelőzően a legutóbbi alkalommal is sor került V4+2 keretben, ami azt jelenti, hogy a lengyel, cseh, szlovák, magyar négyes kiegészült Horvátországgal és Szlovéniával. Tehát ebben a – mondjuk úgy – V6-os körben sor került, én magam vezettem a rendezvényt, egy konzultációra, egyeztetésre az EU jogalkotási agendájában terítéken lévő tárgykörökről, javaslatokról egy véleménycsere és egyeztetés, lehetséges véleménykoordináció érdekében. Tehát ez a fajta regionális együttműködés az igazságügyi politikában kitüntetett célunk, és működik is. A kormány természetesen érdekelt abban, kifejezetten a magyar nyelv használata érdekében is, hogy a most tárgyalt regionális szabadalmi intézet bővítése megtörténhessék.
Utolsó mondatomként hadd mondjam, hogy az eljárási díjak és az ügyintézési határidő tekintetében épp a napokban zajlik olyan munka, amely a díjak felhasználóbarát mértékét kívánja biztosítani és megőrizni.
Köszönöm szépen.