Az Eurobarométer idei mérése szerint az európaiak ötven százaléka jelenleg úgy gondolja, hogy széles körben elterjedt a vallás, vagy meggyőződés alapján történő megkülönböztetés – mondta Berke Barna államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2015. október 5-én.
Mv: Háromnegyed nyolc múlt hat és fél perccel, jó reggelt kívánok. Antiszemitizmusról és muzulmán ellenességről is szó volt Brüsszelben. Berke Barna európai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár a stúdióban, jó reggelt.
Berke Barna: Jó reggelt kívánok.
Mv: Hogy is volt az a konferencia, mi volt a fő cél? Ugye most kiragadtam egy-két gondolatot, de azért gondolom, ettől összetettebb volt.
Berke Barna: A tematikája pontosan az volt, ami tetszett mondani, kiegészítve talán azzal, hogy a antiszemitizmus és a muszlimellenesség elleni fellépés lehetőségeivel, politikai, kulturális, oktatási és jogi vonatkozásokban.
Mv: Nyilván ahhoz, hogy ezeket az előremutató intézkedéseket, elképzeléseket tárgyalják, ahhoz azt is fel kell mérni, hogy mindaz, amit felsoroltam, az milyen arányban van jelen az Európai Unióban. Van erre bármilyen kézzelfogható adatunk, számunk?
Berke Barna: A konferencia apropóján az Európai Bizottság készíttetett egy felmérést és ezt háttéranyagként ott hozzáférhetővé is tették. E szerint ugye, amit az Eurobarométer mért, az európaiak ötven százaléka jelenleg úgy gondolja, hogy széles körben elterjedt a vallás, vagy meggyőződés alapján történő megkülönböztetés. Ez az adat három évvel ezelőtt 39% volt.
Mv: Ez az ötvenszázalékos arány, amiről most beszél, ez mikori? Ez tavalyi adat?
Berke Barna: Ez idei felmérés. Mondom, ezt az Eurobarométer készítette az Európai Bizottsággal együttműködve.
Mv: Vagyis akkor a három évvel ezelőtti adatokhoz képest azért ez jelentősen nőtt.
Berke Barna: Ez egy számottevő változás sajnos.
Mv: Mire jutottak? Ilyenkor nyilván azt mérlegelik a szakemberek, hogy mi okozta azt, hogy ez növekedett. Hogyha végignézek, végigpörgetek internetes fórumokat, akkor elég sokszor emlegetik az európai politikusoknak a munkáját, amely erősítette ezt. Önök mire jutottak?
Berke Barna: Hát ezen a kétnapos konferencián közel háromszáz résztvevő rengetegféle véleményt fogalmazott meg, mind a diagnózist, mind az okokat, mind a teendőket illetően. Ugye azt a konferenciát az Európai Bizottság második számú embere, Frans Timmermans hívta össze még januárban elhatározva azt, hogy ilyen tematikában összeurópai konferenciát kell tartani. Jelen voltak magas rangú kormányzati tisztviselők, vallási szervezetek, egyházak vezetői, emberi jogvédő szervezetek, nagyvállalatok, és a nagyon sokszínű, sokágú diskurzusból végül is az rajzolódott ki, talán elsőként kiemelve, hogy az európai közvélemény és az európai emberek, választópolgárok és a politikai elit között nem szabad, hogy távolság legyen, se az életünk mindennapjait érintő percepcióban, érzékelésben, sem pedig az őszinte beszédben.
Mv: Mert most vannak ezek szerint?
Berke Barna: Többen megfogalmazták azt, hogy vannak.
Mv: Arra mire jutottak, hogyan lehet a feszültséget, ráadásul egy rendkívül kiélezett helyzetben csökkenteni?
Berke Barna: Hát vannak ugye a fokozatok és vannak a problémának különböző rétegei. Az eső, amit én kiemelnék, hogy alkotmányos alapjogként emberi jogi közelítésben is szükséges a kérdéshez nyúlni, mégpedig nagyon hangsúlyosan kiemelve azt, hogy semmi a dolgok értelmezésében, sem a megoldásban egy pillanatig nem lehet teret hagyni faji, vallási alapú megkülönböztetésnek sem a beszédben, sem a cselekedetekben. Tehát azt a bizonyos gyűlöletbeszédet, a közösség elleni erőszakot, közösség elleni izgatást, ahogy a magyar jog teszi, szigorúan büntetni kell, alapvetően megelőzési célzatból. Nyilván a megelőzésnek része az, hogy civilizációs, kulturális, oktatási feladatként is tekintsük ezt a kérdést.
Mv: Ez egy olyan téma, amiről sokan sokféleképpen kell, hogy beszéljenek, és kell, hogy beszéljünk róla, úgyhogy biztosan folytatni fogjuk ezt a témát. Az előző percekben Berke Barna európai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárt hallották.