Két politikusnak van víziója Európa számára - az egyik Orbán Viktor címmel jelent meg interjú Varga Judit igazságügyi miniszterrel a Die Welt című konzervatív német lap szerdai számában.
A miniszter az új Európai Bizottságról elmondta, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület hivatalba lépése "esély az újrakezdésre", és ugyan továbbra is várhatók konfliktusok, az új bizottsági elnök nyitott a kelet- és közép-európai országok érdekei és gondjai iránt.
A német kereszténydemokrata politikus "nem kioktat, hanem szeretné megérteni, hogy történelmileg honnan jövünk, és miért térünk el egynémely szempontból az európai fősodortól" - mondta Varga Judit.
Hozzátette: az is örömteli, hogy a testület magyar tagja, Várhelyi Olivér a bővítési ügyeket kapta meg. Ez siker a magyar kormánynak, és igazolja együttműködési készségét.
Kiemelte, hogy azért támogatták Ursula von der Leyent, mert nagymértékben különbözik elődjétől, Jean-Claude Junckertől; nő, hét gyermek anyja és közép-európai. Első megnyilatkozásai "igen sokat ígérőek" - mondta a miniszter.
Kifejtette, hogy az érvek ütköztetése, a vita az európai demokrácia lényegi eleme, az új bizottság pedig az eddiginél jobb kiindulópontot jelent a vitához, mert nem osztják fel többé Európát jókra és rosszakra. Jean-Claude Juncker idején a bizalom nagy része megsemmisült, és ezt a bizalmat most a tisztelet alapjára építve újra meg kell teremteni. Éppen ez az, amit Ursula von der Leyen képvisel.
A migrációs válsággal kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország mindig is kiállt a szolidaritásért. Ennek része az uniós külső határ védelme és a gondok megoldása a származási országokban, amelyekben Magyarország számos projektet támogat pénzügyileg, így a Közel-Keleten kórházak, iskolák felépítésében, az infrastruktúra fejlesztésében, Szerbiában és Líbiában a határvédelemben segít.
A migráció olyan kihívás, amely még évtizedekig jelen lesz, és "nem jó, ha Brüsszel rövidtávú megoldásokat diktál felülről" - mondta Varga Judit, példaként említve a menekültek befogadását szabályozó kvótát, amely szavai szerint "meghívás az embercsempészeknek", hozzájárul "üzleti modelljük" fenntartásához, és nem akadályozza meg a tragédiákat a Földközi-tengeren.
"Amikor beléptünk az európai klubba, nem mondtunk le arról a jogunkról, hogy önállóan döntsük el, kivel akarunk együtt élni" - húzta alá az igazságügyi miniszter.
A magyarországi intézményrendszerrel összefüggő európai aggodalmakkal kapcsolatban elmondta, hogy a kormány folyamatos párbeszédet folytat a jogállamiságról az EU-val és az Európa Tanács Velencei Bizottságával, és át is ülteti a gyakorlatba az illetékes bíróságok döntéseit és a Velencei Bizottság tanácsait.
Rámutatott: "megvan a megfelelő európai keret a jogállamisági kérdések megvitatásához, méghozzá anélkül, hogy Magyarországot általánosító módon pellengérre állítanák". Hozzátette, hogy a jogállamiságnak nincs általános érvényű meghatározása. Példaként említette, hogy Nagy-Britanniában nincs alkotmány, Finnországban nincs alkotmánybíróság, Hollandiában pedig megszüntették a népszavazás intézményét.
A sajtó helyzetéről szólva kiemelte, hogy a médiumok túlnyomó többsége, különösen az online sajtóban "szélsőségesen kormánykritikus". A magyar médiapiacon történt változásoknak köszönhetően a keresztény-konzervatív és liberális eszmék egyaránt megjelenítődnek a közéletben.
Hozzátette, hogy a konzervatív médiumok csupán a tájékoztatás kiegyensúlyozottságára törekednek, és "a magyar sajtópiac a piacgazdaság szabályai szerint szerveződik".
Megjegyezte: néha szinte "megszállottságnak" tűnik a magyarországi viszonyok kritikus hozzáállású boncolgatása, hiszen Magyarország viszonylag kis ország, és "vannak Európában más, jóval nagyobb problémák is, amelyekről többet kellene beszélni".
A miniszter a terjedelmes interjúban szólt egyebek mellett külpolitikai kérdésekről is. Jelezte: Magyarország nem támogatja azt a javaslatot, hogy az EU-ban a tagállamok teljes egyetértése helyett többségi döntéssel határozzanak külpolitikai ügyekben. Szólt arról is, hogy a kormány a Kínával folytatott gazdasági, beruházási együttműködésben természetesen ügyel arra, hogy ne sérüljenek magyar és európai érdekek.
Varga Judit az Oroszországhoz fűződő viszonnyal és a közös európai védelmi erő kifejlesztésével kapcsolatban kifejtette, hogy stabil belpolitikai helyzetükből adódóan két politikus van Európában, akik egy víziót, jövőképet tudnak felvázolni a kontinens számára és tenni is tudnak az elképzelésük megvalósításáért. Az egyik Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a másik Emmanuel Macron francia államfő.
Egyes részletekben ugyan eltérő nézeteik vannak, "de mindketten úgy gondolják, hogy az EU-nak egységes álláspontot kell kialakítania arról, hogy miként viszonyuljunk Kínához, Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz".
"Üdvözlendő, hogy Macron személyében egy nagy EU-tagország államfője megnevez problémákat és elindít vitákat annak érdekében, hogy Európa ne veszítsen politikai jelentőségéből és gazdasági befolyásából" - mondta Varga Judit.