Trócsányi László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának adott interjút 2015. szeptember 6-án. Leirat.
Mv: Bármennyire is az ellenkezőjét hirdetik némelyek, a tény sajnos cáfolhatatlan, egyre feszültebb a légkör az illegális bevándorlás ügyében. Fogy a magyar lakosság és fogy a migránsok türelme is, az előbbi joggal, mert az ide érkezők egyre kevésbé hajlandók betartani a magyarországi szabályokat. A helyzet például a Keleti pályaudvar környékén tarthatatlanná vált, s bár szombatra virradóan a magyar hatóságok egyszeri akcióval Ausztria felé segítették a jogellenesen itt tartózkodókat, ez csak pillanatnyi könnyebbséget jelentett. S az sem bizonyos, hogy ez a lépés és Ausztria befogadó magatartása nem vonz majd újabb migráns tömegeket. A hosszabb távú megoldást szerette volna szolgálni az a javaslatcsomag, amelyet pénteken fogadott el az Országgyűlés, természetesen, sajnos, ellenzéki ellenállás mellett. A szigorítások indokairól Trócsányi László igazságügyi minisztert kérdeztem.
Trócsányi László: Az Országgyűlés elfogadott egy törvénycsomagot. Egy törvénycsomagot, amelyik reményt jelent arra, hogy valóban ezt a helyzetet kezelni tudni fogjuk. Az első dolog volt az, hogy rögzíteni akartuk, hogy Magyarországon menekültügyi válsághelyzet van. Ezt természetesen mondhatjuk, hogy triviális dolog, mert minden állampolgár is így gondolja, hogy válsághelyzet van, azonban ezt jogilag is rögzíteni kellett, mert ez ad lehetőséget arra, hogy jogszabályokat fogadjunk el, gyorsító jogszabályokat, vagy olyan intézkedéseket, amelyek az alkotmány keretén belül maradva lehetőséget adnak a közigazgatás szerveinek cselekvésre. A kérdés az, hogy tűrhető-e, hogy gyakorlatilag a határokon, a zöldhatáron bármennyi ember egy ország területére belépjen. A schengeni határőrizetről szóló kódex egyértelmű rendelkezést tartalmaz, sőt még a genfi menekültügyi egyezmény is, amelyik azt mondja, hogy az illegális határátlépés nem megengedett, sőt szankcionálni is kell. Ami azt jelenti, hogy amennyiben mi nem védjük meg Schengent, akkor egy bajor parasztember vagy egy francia borász, teljesen mindegy kicsoda, azt fogja mondani, mi történik itt? Nem védik meg a határokat ezek a közép-európai országok? És akkor fölmerül, hogy persze, kinek a felelőssége. Magyarország, aki egyébként sok kritikát kap Nyugat-Európában, érdekes módon példamutatóan jár el abban, hogy a schengeni határait védeni akarja. Egyrészt Európát is védjük, és magunkat is védjük. Természetes, amikor azt mondjuk, hogy védjük, ez nem azt jelenti, hogy ne foglalkozzunk humanitárius aspektusból, és ne foglalkozzunk azokkal az emberekkel, akiknek szintén védelmet kell majd nyújtani. A menekültügyi válsághelyzetnek a rögzítésével lehetőség van arra, hogy tranzitzónák kerüljenek kijelölésre a határon, tehát azt jelenti, hogy az elkészült létesítmény, a kerítés, jelzés lesz kitéve, hogy az illető, aki oda megérkezik, aki a zöldhatáron akar átjönni, hol tud bejönni Magyarország területére. Ott nyilvánvalóan lesznek ellenőrzőpontok. Erre az ellenőrzőpontoknál tudja bejelenteni, hogy ő kicsoda, regisztráltathatja magát, menekültügyi kérelmet terjeszthet elő, mert mindennek rendje van. Az életben mindennek van rendje, elvárható, az, aki az országba be akar lépni, hogy a rendet tartsa be. Tehát ezzel a törvénycsomaggal, amit a parlament elfogadott, ezt akarjuk elősegíteni, hogy innentől megszűnjön az az átjövetel, ami most van, hogy bokrokon, cserjén keresztül, teljesen mindegy, hogy hogyan jövök, ami előttem lévő akadály van, azon ott átmegyek. Én azt gondolom, hogy ez nem megoldható. Tranzitzónák létrehozásával lehetőséget adunk arra, hogy azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy menekültügyi kérelmet akarnak előterjeszteni, meghatározott helyen tudják ezt előterjeszteni. Természetesen jöhetnek a rendes határállomáson is, mert az is van. Ezt követően ennek az elbírálását szabályozta az új törvény, hogy lehetőség van a tranzitzónákban ügyintézésre. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai ott fogják megvizsgálni a kérelmet. Fognak döntést hozni arra nézve, hogy az illető valóban menekült-e, valóban Magyarországon kell-e beterjeszteni ezt, vagy pedig Szerbiában is megtehette volna. Ennek alapján jön egy határozat. Ez a határozat, hozzá kell tennem, a bíróság előtt megtámadható, a szegedi bíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság kapott egy kizárólagos hatáskört a tranzitzónában hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatára. Van egy jogállami mechanizmus, ami azt jelenti, hogy van egy kontroll is az ügyintézés fölött. Szabályozni kellett, ezt tudom, hogy a büntetőjog csak egy ultima ratio, tehát egy végső eszköz, de figyelemmel az, hogy az embercsempészet lassan egy iparággá változott, kénytelenek voltunk megemelni az embercsempészetre vonatkozó büntetési tételeket és meghatározni minősített eseteket is. Én úgy gondolom, hogy elrettentő ereje van annak, hogyha súlyos büntetési tételek vannak, és talán néhány ilyen büntetés kiszabása majd el fogja gondolkodtatni az embercsempészeket, hogy valóban akarják-e azt, hogy egyébként kiszolgáltatott embereket, félreértés ne essék, szállítgassanak ugye az ország területén, vagyoni haszonszerzés céljából. Mert ezek nem ingyenesen csinálják ezt a munkát. A nemzetközi embercsempész bandák elleni fellépés az egy kötelezettség Magyarország számára, ezért is döntöttünk úgy, hogy rendkívül súlyos büntetési tétellel sújtjuk majd az embercsempészeket, akik sokszor sanyargatással szállítják ezeket a menekülteket, összezsúfolva kamionokban, ami aztán tragédiához is torkollhat, mint ahogy torkollt is az elmúlt héten. De azt is büntetni akarjuk, hogyha Magyarország úgy döntött, hogy kénytelen megépíteni egy határőrizet célját szolgáló létesítményt, az úgynevezett kerítést, akkor aki ezt megrongálja és gyakorlatilag úgy akar átjönni az ország területére, az nem respektálja szintén a magyar államnak a törvényeit. Az a dolog pedig, az, hogy megtagadják a regisztrációt Magyarországon, és úgy akarnak elmenni az országba, ez bizonyítja azt, hogy nem is jóhiszeműen járnak el, mert aki menekült, az első helyen már kéri azt, hogy végre megszabadultam és egy biztos országban vagyok. Ezeknek a jó része azért migráns, azt kell mondani, aki gazdasági bevándorlóként szeretne egy gazdagabb országban lenni. Én ezt természetesen megértem, az ő szempontjukból, de az egy gazdasági bevándorlás, ebben minden országnak meg kell hagyni azt a döntési jogot, hogy akar-e gazdasági bevándorlót befogadni, vagy nem akar.
Mv: Azt hiszem, nem lepem meg, ha a radikalizálódó hazai közvélemény gondolatmenetét próbálom itt most lefesteni. Azt mondják, jó része az állampolgároknak, hogy aki iratok nélkül jön, azt miért nem teszik ki azonnal, hiszen megsérti a magyar, illetve a nemzetközi jogot. Aki az országban nem hajlandó regisztráltatni magát, ha menekültként jelentkezik, azt tessék kirakni, mert az nem működik együtt az adott ország szabályaival, törvényeivel. Hiszen, ha én egy arab országba teszem be a lábam, ott nagyon keményen betartatják velem a törvényeket. Azt mondják, hogyha én vernék sátrat a Keletinél, akkor azonnal következményei lennének, tehát megengedhetetlen, hogy a migránsok tegyék ugyanazt. Vajon nincsenek erre jogszabályok, vagy nem alkalmazhatjuk őket? Vagy az európai jog ezt megakadályozza?
Trócsányi László: Természetesen vannak uniós keretek is arra nézve, hogyha valakinek az élete veszélyben van, és úgy jön be, de akkor is regisztrálni kell az első helyen, és azt kell mondani, itt vagyok menekültként. Tehát azok, akik megtagadják a Magyarországgal való együttműködéseket, egy új szabályozási környezetben azt mondjuk, hogy le kell folytatni egy eljárást és ki kell őket utasítani. Tehát a kiutasítás lehet egy megfelelő eszköz erre, és mi abban bízunk, hogy mind a közigazgatás, mind pedig a bíróságok nagy számban fogják azokkal szemben alkalmazni a kiutasítást, akik nem kívánják a szabályos utat betartani. És a kiutasításnak van egy következménye, az, hogy meghatározott ideig az ország területére nem léphet be. Tehát be sem tudja adni a menekültügyi kérelmet ezt követően. Tehát azt gondolom, hogy szemléletváltozásra is szükségünk van bizonyos szempontból, jogalkalmazói szinten is, hogy bátrabban kell élni a kiutasítás lehetőségével. Félreértés ne essék, nekem a szívem meg tud szorulni, hogyha látok egy gyereket, egy csecsemőt satöbbi. De az nem azt jelenti, hogy a felnőttnek, a szülőnek, a kísérőnek nem kéne tudatában lenni azzal, hogy mi egy kötelezettség. Amikor én külföldre utazom, akkor nekem a fogadó országnak a szabályait be kell tartanom. Függetlenül attól, hogy én menekülő vagyok, nekem akkor azt kell betartanom és oda kell, annak a szabályai szerint kell. Joggal várhatjuk el, hogy Magyarország esetében is ez így legyen, tartsák be ezt a szabályt. Ők nem akarják magukat regisztráltatni, hanem elindulnak és mindenfajta egyéb úton próbálnak továbbállni. Ez viszont a nemzetközi jogba ütközik és hazai jogba is ütközik. Ergo föl kell lépnünk és azt kell mondani, hogy kérem, regisztráltassa magát. Ha regisztráltatja magát, egy új helyzet, akkor elbíráljuk a kérelmét. Ha elbíráljuk a kérelmét, akkor megkapja, vagy nem kapja meg, és akkor nyilvánvalóan meg kell vizsgálni. De az, ami most történik, ez egy a jogot nélkülöző eljárási cselekmények, ahol a jog nem érvényesül, anarchikus vonások jelennek meg, azt pedig a magyar kormány nem tűrheti.
R: Magyarországon a rendszerváltás óta, de leginkább az Orbán-kormány hivatalba lépése óta a magántulajdon tiszteletét nemcsak szavakban ismerjük el, hanem törvény is engedi, rendelkezik erről, sőt, a jogos önvédelemről is. Na most, azt jól tudjuk, hogy a migránsok egy része lelkiismeret-furdalás nélkül lepusztítja a megművelt területeket, behatolnak tanyákra és ez már bűncselekmény. Miért nem járnak el ebben az ügyben, mondjuk a rendőrök?
Trócsányi László: Nézze, azért nagyon nehéz a helyzet. Én Szegeden tanítok az egyetemen. Ennek megfelelően mindig érdeklődöm, hogy hogy látják a helyiek az ottani viszonyokat. Nyilván Szeged belvárosa valóban védett, tehát oda nem mennek be a migránsok. De akik Ásotthalom, Mórahalom és azon a környéken laknak, ott nagyon sok a panasz. Ugye ott nagyon sok fóliás van, akinek ugye van fóliája és ott termel valamit. És azt látják, hogy az a fóliát föltépik, a termést megeszik, a szemetet hátrahagyják, tehát az emberekben azért nagyfokú feszültség is alakul ki. A probléma egyébként az, hogy nem lehet minden egyes négyzetméterhez, mindegyik fóliához két rendőrt tenni. Nyilván vannak járőrök, akik ott dolgoznak. Amikor elkapják az érintettet, azért ezt nagyon nehéz felderíteni. Tetten érés esetén természetesen lehet. Most úgy gondolom, az új jogszabályokat, amiket elfogadtunk, azért azt célozzák, hogy lehetőség legyen mind a rendőrök számára, mind a közigazgatás számára hatékonyabban fellépni, elsődlegesen ott, a határ mellett. Mi bízunk abban azonban, ez a menekültügyi válsághelyzeten úrrá tud lenni a kormány, úrrá tud lenni a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, és ez azért meg fog szűnni. De egy biztos, hogy ez nem egy könnyű helyzet. Egy. Kettő, nem tudjuk azt, hogy milyen stádiumában vagyunk a menekülthullámnál. Jönnek még? Hány millióan jönnek? Jön a tél. Nyilvánvalóan át fog terelődni a szárazföldre a menekültügyi irány. Nekünk mobilizálni is kell Európát, arra nézve, hogy kérem szépen, ami itt történik, az egy rendkívüli helyzet. Tehát ne bagatellizáljuk el azt, ami ezen a térségben történik, mert nagyon egyetértek azzal, hogy nagyon szomorú dolgok történnek a Földközi-tengeren. És nem is akarom ezt minősíteni, mi történik, mert tragédiák történnek. De azért a Balkánon, ami megindult az utóbbi egy-két hónapban, azért az azt jelzi, hogy a Balkán legalább olyan súllyal, és ha jön a tél, akkor lehet, hogy még inkább súlyosabb helyzetben lesz. Tehát szükséges az, hogy az európai országok nagyobb odafigyeléssel tekintsenek erre a régióra. És amit Magyarország csinál, hogy a schengeni határövezetet meg akarja védeni, az akárhogy is nézzük, egyfajta példa. Olyan szempontból, hogy kérem szépen, mi külső határa vagyunk az Uniónak, nem azt mondjuk, hogy ide nem lehet bejönni, csak meghatározott rendben lehet bejönni, és ezt meg be kell tudni tartatni.
R: Azért hogyha a parlament vitáit figyeljük, akkor nem mindegyik oldal gondolkodik így, és a baloldali liberális támadások nem csitulnak, legfeljebb egyszer. nincs is ilyen ügy, majd amikor kiderül, hogy van ilyen ügy, akkor a kormány rosszul kezeli, akkor a jogszabályok nincsenek meg, akkor ezek a jogszabályok emberellenesek szóval mindig van valami. Miniszterelnök úr a szokásos pénteki rádióinterjúban is említette, hogy itt nem kell közvélemény-kutatás, megvolt a nemzeti konzultáció, tehát egyértelmű, hogy a lakosság elsöprő többsége a szigorítások pártján van, a rendteremtés pártján van. És ennek ellenére azt halljuk a balliberális oldalról, hogy minden, ami ebben az ügyben történik, rossz, a jogszabályalkotás abszurd, szabadjára kéne engedni, a lovak közé bedobni a gyeplőt, azt hadd menjen.
Trócsányi László: Nehéz erre a kérdésére válaszolni. Nyilván az ellenzéki pártok ritkán szokták a kormányt dicsérni, bármilyen országról is van szó. Azonban ez egy olyan ügy, amelyik úgy gondolom, hogy szokásos többség ellenzéken is túlmutat. Ebben igenis szükség van gyakorlatilag egy nemzeti konszenzusra. Az ország lakosságának a hangulatát is ismerve valóban úgy gondolom, hogy itt lépni kell. Tehát az, amikor egy házszabálytól való eltérést kér a kormány arra nézve, hogy azonnal lehessen egy törvényt tárgyalni, amire lehetne kritikát tenni, amire lehetne módosító indítványt tenni, akkor nem az a helyes, hogy nem adom meg hozzá a hozzájárulásomat, hanem az, hogy természetesen a vitában részt véve javaslatokat teszek, megpróbálok építő jelleggel hozzászólni, és akkor igen. Márpedig ez egy olyan ügy, ahol szükség lenne az, hogy a kormány kapja meg a támogatást az ellenzéki pártoktól is. Természetesen figyelembe kell venni mindenkinek a javaslatát. Én is, magam is figyelembe veszem, nyilván amikor egy jogszabálynak a tervezetét elkészítjük, az ember tisztában van azzal, hogy kinek milyen javaslata volt. Lehet, hogy nem is tudják, de figyelembe vettük az ő gondolataikat is, mert tudjuk azt, hogy mi az, amit mondanak. És azt gondolom, hogy ebben az ügyben nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az ellenzéki pártok, félretéve az egyéni szimpátiájukat, ennek az ügynek a megoldásának a támogatása céljából a kormány mögé álljanak.
Mv: A baloldali ellenzék az Unió egységes migránspolitikájára várna, miközben naponta ezrek sértik meg a magyar törvényeket, teszik lassanként élhetetlenné több településünket és akadályozzák autópályáink forgalmát. Az illegális bevándorlás megfékezése érdekében született szigorítások hátteréről Trócsányi László igazságügyi miniszter mondott véleményt.