Trócsányi László igazságügyi miniszter Kovács Andrásnak adott interjúja 2015. február 16-án jelent meg az Origo.hu-n.
Trócsányi László az Origónak adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy belátható időn belül létrejönnek a közigazgatási bíróságok, valamint a bírósági végrehajtás területén is tisztább viszonyok jöhetnek. Az igazságügyi miniszter kitért Simicska Lajosra, valamit ügyvédi irodájának állami megrendeléseire is.
Trágár kifejezésekkel illette a miniszterelnököt, egyben az ön főnökét Simicska Lajos pénteken. Érdemes egy kormánytagnak ilyen ügyekkel foglalkoznia?
A stílus maga az ember. Vitázni természetesen lehet mindenről, de ahogyan egy családon belül is vannak elvárások, a társadalmi kommunikáció szintjén is ügyelni kell a kulturált viselkedésre. Aki valamilyen szinten közszereplést vállal, annak példát kell mutatnia.
Lesz, egyáltalán lehet-e egy ilyen konfliktusnak hatása a kormányzásra?
Nem.
A napokban hatékonyabb közigazgatási bíráskodás kialakítása mellett szállt síkra. Miért van erre szükség?
Az ügynek kicsit a megszállottja vagyok, már 1990 előtt is nagyon sokat foglalkoztam vele. Nyugat-Európa nagy részén nagyon hatékony, megfelelő ellenőrzésre képes közigazgatási bíráskodás működik. Az embereket jobbára nem az alkotmánybíráskodás érinti közvetlenül, hanem a közigazgatás cselekvéseinek törvényességi kérdésével vannak elfoglalva. Jogos elvárás például, hogy egy település városrendezési terve miként hat ki rájuk. Ugyanilyen példaként említhetem a ma normákban megbújó közigazgatási határozatok ügyét vagy a díjmegállapítások kérdését. Nagyon sok olyan cselekvése van a közigazgatásnak, amely holt térben van, jelenleg nincs is megnyitva a bírói út, az alkotmánybíráskodás pedig, miután ténybíróság, nem tudja ezt a feladatot ellátni.
A polgári és büntető bíráskodás mellett ugyanilyen fontosságot kell adni a közigazgatási bíráskodásnak, mert a jogállamiság az egyik alapja a közigazgatási bíráskodásnak. Az egyén alapjainak védelme mellett a közigazgatási bíráskodás a köz érdekeinek védelmezője is kell, hogy legyen.
Az egyén szempontjából ez milyen változásokat hozhat?
Létre kell jönnie a polgári és büntetőügyekre specializált bíróságok mellett a közigazgatási esetekre épülő szervezetnek. Az alaptörvényben is szó van a közigazgatási határozatok törvényességének bírói kontrolljáról, így teljesen legitim ennek a kérdésnek mihamarabbi rendezése. Éppen emiatt nincs szükség az alaptörvény módosítására, amikor a közigazgatási bíráskodás kereteit meghatározzuk. Persze a szervezeti keretekről szóló kérdéseket előbb-utóbb rendezni kell, de az év végéig tisztábban fogunk látni.
Van-e erre megfelelő mennyiségű szakember?
Ha a koncepciót a kormány tavasszal elfogadja, akkor dönteni kell a bírák képzésének megindításáról, mivel egy közigazgatási bírónak többet kell tudnia, mint magának a közigazgatásnak. Nyugat-Európában ez egy nagyon vonzó poszt, egyetemi oktatók, ügyvédek, közigazgatási szakemberek vállalják el ezt a tisztséget. Ennek az elitnek sok mindenhez kell magas szinten értenie, és ebben egyelőre nem biztos, hogy túlságosan jól állunk.
Február 3-án megalakult a közigazgatási perjogi kodifikációs bizottság, amelyet Patyi András vezet. Határidőket kapott-e?
A bizottság kéthetente ülésezik az Igazságügyi Minisztériumban. Március végén, április elején a kormány elé tudjuk vinni a koncepciót, amit az üléseken kidolgozunk. Ezt követően fogalmazzák meg a normaszöveget, majd az Országgyűlés döntésétől függ, hogy mikor bevezetik be az új közigazgatási perrendet és az ehhez kapcsolódó szervezetet.
A Fidesz frakcióülésén arra kérték, hogy tegyen rendet a bírósági végrehajtás területén. Mik a jelenlegi szisztéma problémái, és mik lehetnek a jövőbeli irányok?
Magyarországon az elmúlt 25 évben sokat beszéltünk a bíróságokról, a bírókról, az ügyvédekről és az ügyészekről. De rajtuk kívül is vannak olyan szereplők az igazságszolgáltatásban, akik nélkülözhetetlenek: ilyenek az igazságügyi szakértők és a végrehajtók. A végrehajtás jelenleg is közfeladat, de ez az alrendszer 1994-ben privatizálva lett, lényegileg „koncesszióba” került.
Egy közel kétszáz fős végrehajtói testület nélkülözhetetlen a területen, hiszen egy papírral, a bírósági döntéssel önmagában semmire nem jut az ügyfél. Miniszterként valódi kontrollt kell gyakorolnom e terület felett, és hogy ez a felügyelet hatékonyabb legyen, mint korábban volt, módosítottuk a jogszabályt, miniszteri biztost neveztem ki a feladatra. Korábban például 1000 panaszügyből csak négy-öt jogerős fegyelmi döntés született, ami azért elgondolkodtató. Kimondhatjuk, nem működtek megfelelően a dolgok.
Nem vagyok híve az államosításnak, nem gondolom, hogy ez lenne a megfelelő megoldás. A végrehajtókkal együtt akarunk működni, mert ez az ő érdekük is, célunk, hogy az állampolgári bizalom erős legyen e szervezet iránt. Az új rendszerben a végrehajtóknak erősebb állami felügyelettel kell számolniuk annak érdekében, hogy az eljárásuk törvényes, átlátható és méltányos legyen.
A kontroll biztosítása egy új szervezet létrehozásához vezethet?
Az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Igazságügyi Hivatal számos területet fed le, és alkalmas arra, hogy ellássa a törvényességi felügyeleti munkát. Nem kell új állami szerv, de ki kell képezni azokat a munkatársakat, akik ellenőrzik a végrehajtókat. Új végrehajtási törvény megalkotása is indokoltnak tűnik.
Van-e kimutatás arról, hogyan állnak a bíróságok az ügyhátralékok ledolgozásával?
Európai szinten az időszerűség kérdésével nem állunk rosszul, valahol a középmezőny fölött vagyunk. Az új polgári perrendtartásnak többek között az is a célja, hogy a perek jobb előkészítésével tovább rövidítse az eljárások időtartamát. A konkrét megoldásokról a szakmával még sokat fogunk vitatkozni, de az ilyen vitát termékeny diskurzusnak tartom. A kormány már megtárgyalta az új polgári perrendtartás koncepcióját, így a keretek lefektetésére sor került. Terveink szerint a perek hatékony lefolytatása érdekében az ügyvédekre nagyobb felelősség fog hárulni és a bíráknak meg lesz a megfelelő eszközrendszere arra, hogy előmozdítsák a visszaélésektől mentes racionális pervitelt. Azt hiszem azonban, hogy nem csak az ügyvédi attitűdön hanem a bírói attitűdön is változtatni kell az új szabályozási keretek között.
Milyen a viszony az Igazságügyi Minisztérium és a bírói hatalom között?
A bíróságokkal kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása az Országos Bírói Hivatal és az Országos Bírói Tanács hatáskörébe tartozik. Az igazságügyi jogszabályok előkészítése az igazságügyi miniszter felelőssége, nem csak együttműködésre vagyunk ítélve, hanem a magunk részéről erre maximálisan törekszünk is. A bírói függetlenséget természetesen ez az együttműködés nem sérti, azonban a jogalkotás számára felmérhetetlen kincs az a tapasztalat amely a bíróságokon felhalmozódott. Ezeket a tapasztalatokat a jogszabályok előkészítésében maximálisan hasznosítani kívánjuk.
Az ügyvédi szakvizsgák beígért változtatásával mi lesz?
Egyelőre zajlik a jogászképzés minőségi felülvizsgálata, ennek végeztével egy jelentéstviszünk a kormány elé. Sajnos a jogászképzés szakmai színvonala általánosságban csökkent. Az egyetemek is kényszerpályán vannak, mivel minden kar a megélhetéséért küzd, így abban érdekelt, hogy a hallgatókat megtartsa. Az alapképzés áttekintését követően fogjuk a szakvizsga követelményrendszerét áttekinteni.
A felülvizsgálat végén a keretszámok változtatása is szóba jöhet?
Ez oktatásügyi kérdés. Amit én tudok javasolni, az egy jogász-diákhitel bevezetése, mivel a mostani túlnyomóan költségtérítéses helyekre egy szegény, de jó képességű gyerek nem tud bejutni. Nagyon-nagyon jutányos hitelrendszert kellene megteremteni, hogy a rosszabb anyagi helyzetben lévők be tudjanak jutni az egyetemi képzésre és ezzel nőjön a bekerülésért folytatott verseny. Másrészt megfontolandónak tartom, hogy az egyes karokon eltérő oktatási centrumok jöjjenek létre, amelyek speciális tudáscentrumként is működhetnek elősegítve a hallgatók gyakorlatban jól használható szakismerettel való felvértezését.
Hogyan állnak az egyházügyi törvény előkészületei, hogyan változhat a korábbi meglehetősen szigorú szabályozás úgy, hogy a bizniszegyházak ne nyerjenek ismét teret?
Két verzió vitája zajlik a kormányon belül is. Nagyon érzékeny kérdésről van szó, nem lehet évente új szabályokat elfogadni. A strasbourgi bíróság és az Alkotmánybíróság instrukciói meghatározzák a követendő utat.
Lehet-e szigorítani a hazai bevándorlási szabályokat az unió hozzájárulása nélkül?
A menekültügyről szóló 2007. évi II. törvény nem orvosolja az Európában most felvetődött problémákat; csupán a menekültekkel, az oltalmazottakkal, valamint a menedéket kérőkkel foglalkozik. Az akkori viszonyoknak tökéletesen megfelelt az a jogszabály, mára azonban kialakult egy új típusú bevándorlói hullám is.
A másik probléma, hogy a bíróságoknak valamikor naponta 50-60 döntést kell hozniuk menekültügyi kérdésekben. Gondolkodásra késztet az, hogy lehetséges-e egy hagyományos menekültügyi jogszabállyal gazdasági migránsok ügyét jogilag kezelni. Ez mindenképpen a jogi szabályozás újragondolását igényli, többek között új módon kell kezelnünk a jelentősen megnövekedett ügyszámot. Ezekben az ügyekben a lassú, elhúzódó ügyintézés senki érdekét nem szolgálja.
Egyes polgármesterek kerítéseket építenének.
Kerítések világszerte mindenütt vannak, de nem biztos, hogy ezzel kell megoldani az ügyeket…Lehetőség szerint egységes európai szabályozás és fellépésre lenne szükség, mivel az egyes országok önmagukban nem tudják kezelni a problémát.
Hogyan áll azon jogszabály előkészítése, amely szerint Magyarország korlátozná a külföldi állampolgárok beutazását?
Ez egy idegenrendészeti kérdés, de minden ország legitim módon tud gondolkodni erről. Még nem született döntés.
Milyen főbb törvényi változtatásokat készít még elő az IM az idei évben?
A KDNP-vel közösen dolgozunk a magáncsőd intézményének a bevezetésén. Nagyon sok emberen segít a devizahitelek rendezése, de így is maradnak olyanok, akik továbbra is fizetési nehézséggel fognak küzdeni. Olyan jogszabályt szeretnénk a magáncsődről, amely az eladósodott család együttműködése esetén hatékony segítséget nyújt az egzisztenciális problémák kezelésére, az adósságok rendezése után az újrakezdésre. Bízom benne, hogy tavasszal elfogadja a parlament ezt a jogszabályt. Az Európai Uniós országok 90 százalékában létezik a magáncsőd intézménye, a jogszabály előkészítése során figyelembe tudjuk venni a jó és rossz tapasztalatokat.
Nem látja problémásnak, hogy a paksi bővítés szerződéseinek nyilvánosságra hozatala miatt indított perben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot – és rajta keresztül az államot – egy olyan ügyvédi iroda képviseli, melyben Ön is tulajdonos?
2000 óta csupán három évet dolgoztam az irodánál, 2007-től pedig folyamatosan közfeladatot látok el. A vagyonnyilatkozataimat mindig leadtam, ezekből látszik, hogy az irodától részesedést nem kaptam. Egyébként az Antall-kormány óta mindig, minden kormány alatt voltak állami megrendelései az irodának. Van ebben az ügyben egy félreértés, egy ügyvédi iroda szünetelő partnere nem olyan mint egy részvényes, az ügyvédi irodákban a bevételeket az aktív ügyvédi tevékenységhez kapcsolódóan osztják fel. A világon nagyon ok olyan ügyvéd van Európától Amerikáig aki közfeladatot, alkotmánybírói tisztséget vagy miniszteri tisztséget lát el, majd e pálya befejezése után visszatér az ügyvédi hivatáshoz.