Trócsányi László igazságügy-miniszter a Becket Szent Tamás napi Emlékülést követően nyilatkozott ifj. Tóth Györgynek, a Kossuth Rádió riporterének. Az interjú a Vasárnapi Újság 2015. január 11-i műsorában hangzott el.

R: Trócsányi László igazságügyi miniszter megfogott egy gondolattal, nevezetten így hangzik az idézet, a jogászok keresztények. Márpedig én úgy gondolom, hogy a jogászoknak jó keresztényeknek kell lenniük, hiszen a jog az ember védelmének az eszköze, és márpedig ez keresztényi kötelezettség.

Trócsányi László: Azt a mondatot, hogy a jogászok rossz keresztények, történelmi dimenzióban kell elhelyezni. Arról beszéltem, hogy a jog és a kereszténység milyen hatásban volt egymással a történelem folyamán. Ez egy bonyolult viszony volt. Gazdag viszony is volt. Kezdődött az, hogy Európában a római joghely rendkívül fejlett jogrendszert hagyott hátra. Nem véletlenül tanítjuk az egyetemeken mai napig is elsőéves tantárgyként a római jogot. Mindazonáltal a római jogot követően jöttek a barbár törzsek, jött a kereszténység, megjelent, a kereszténységet felvették Európában az egyes királyok, és igazából a just divine, az isteni jognak a kialakítására törekedtek. Maguk a királyok Istentől kapták a hatalmat. Ugye ennek megfelelően egy, szabad így mondani isteni jog alapján történt a törvénykezés. És ha hozzávesszük a bibliának a parancsolatait, különösen Pál Apostolnak Korintus-beliekhez írott levelében, akkor valóban az jelenik meg, hogy az emberek ne a pereskedjenek. A szeretet alapján a közösségekben oldják fel konfliktusaikat. Tehát a kornak a szellemisége Pál Apostol időszakában az az volt, hogy ugyan léteznek természetesen úgymond világi eljárások is, de a keresztény ember a pereskedést kerülje el. Ezért volt az a mondás, hogy a jogászok nem jó keresztények. Ez azonban természetesen változik. Megjelenik Aquinói Szent Tamás, Szent Ágoston és eljutunk oda, hogy a jog és a kereszténység találkozása, és ennek a folyamatos, ha szabad így mondanom, együttélése hogyan hat egymásra. Ez nagyon érdekes történelem, hogyha végig tekintjük, ami megjelenik aztán a francia forradalom, az államegyház szétválasztása, de hát ez volt az eredete ennek a mondatnak, hogy a jogászok rossz keresztények. Azt azért el kell tudni helyezni, hogy melyik korban mondták. Reméljük, hogy ma ez már nem áll, és a jogászok között nagyon jó keresztények, ha nem jó ez a szó, jó keresztény, keresztények vannak.

R: A biblia a jog eszenciája, vagyis nem történik más a jogalkotásban, mint a tízparancsolat hát egy kicsit bonyolultabb módon és összetettebben fogalmazzák meg.

Trócsányi László: Vitathatatlan, hogy egyébként a bibliában számos olyan mondat van, amit egyébként, ha szabad így mondanom, mai napig is értelmezünk. De nemcsak a tízparancsolatra kell gondolni, add meg a császárnak, ami a császáré, az istennek, ami az istenné. Tehát számos olyan mondat van a bibliában, amelyeket áthatnak és a világi életünkben is megjelenik. Vitathatatlan, hogy azok a morális értékek, amelyek a bibliában benne vannak, én azt gondolom, hogy a jogrendszerben is megtalálhatók. A ne ölj, ne tégy felebarátaid ellen hamis tanúbizonyságot, és még sorolhatjuk azokat a dolgokat, vitathatatlan tény, hogy benne vannak, már évszázadok óta velünk élő dogmák, szabályok, amelyek ugye megkérdőjelezhetetlenek. Sőt, azt kell mondanom, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európában, az egész világon alapdogmákká váltak. Még azokban az országokban is, akik nem is tudják, mert nem keresztény országok, és mégis ezeket a dogmákat ők is el kell fogadják.

R: Azok, akik azt mondják, hogy nem kell hit. Kell egy jól menő gazdaság és az ember önmagáért létezik, azokat a jogelveket, szabályokat, amiket naponta alkalmazunk, azokat nem vitatják, holott, mint Ön is mondta, ezek levezethetők a keresztény hitvallásból, hitvilágból.

Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy akármerre megyünk, tehát akár a közgazdaságtanra, Max Weber protestáns etikájára, és sorolhatok más területeket is, áthatja a kereszténység a mindennapokat. Mert egy üzletembernek is etikusan kell eljárni. Az etikának a szabályait be kell tartani. Abban a percben, hogy csak a profit, és csak a mindenáron a saját nyerészkedés jelenik meg, az előbb-utóbb bebukik. Tehát a hosszú távú, kiszámítható gazdaságnak is vannak alapelvei. Valahol a kereszténységnek az eszmerendszere az velünk él, független, hogy tudjuk vagy nem tudjuk. És ebbe ez a csodálatos, hogy való igaz, hogy emberek nem is gondolják azt, hogy a kereszténység az gyökereinkben benne van. Tehát ezt megtagadni nem szabad. Az építészetünkben ott van jelen, a képzőművészetbe, hogyha bemegyek egy múzeumba, hogyha egy zeneművet meghallgatok. Hát bizony el kell mondani, hogy Európának volt egy történelme, egy olyan gyökere, ami velünk él, bennünk van, és ez a mi jövőnk is. Tehát ennek az őrzése egyrészt kötelezettségünk, kettő feladatunk, és valószínűleg örömmel is teszünk eleget, még akkor is, ha nem is tudjuk, mint egyébként Antall József mondta, hogy Európában még az ateista is keresztény.