Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1 Az Este című műsorának volt a vendége 2015. január 15-én. A miniszter szólt a Polgári Törvénykönyv szólásszabadságát érintő rendelkezéséről, a bevándorlás kérdéséről, valamint az új polgári perrendtartásról.
Mv: Jelentősen gyorsulhatnak a bírósági eljárások, ha elkészül a kor elvárásainak megfelelő új polgári perrendtartás. A jogszabály koncepcióját elfogadta a kormány, jelentette be az igazságügyi miniszter. Trócsányi László azt mondta, a jövőben nagy jelentősége lesz a perek előkészítő szakaszának, így sok kérdés már a tárgyalás kezdete előtt eldőlhet. És Az Este vendége Trócsányi László igazságügyi miniszter. Jó estét kívánok.
Trócsányi László: Jó estét kívánok.
Mv: Mindjárt rátérünk a polgári perrendtartás koncepciójára, de előtte egy-két aktuális kérdés még. Ugye azt mondta, hogy a svájci frank árfolyama nincs összefüggésben a devizahitelesek ügyével. Továbbra is igazságügy-miniszterként kérdezem, hogy az autóhitelesek viszont így jártak? Őket nem védi semmi?
Trócsányi László: Az autóhitelesek valóban más kategóriába tartoznak, mint akiknek jelzáloghitelük volt. Amikor a forintosításról döntött a kormány, akkor az volt a cél, hogy azoknak nyújtsunk védelmet, akiknek a fejük felől egy lakás úszik el, tehát nekik az ingatlan, az egy olyan fontos érték, lakhatáshoz való jog, amit az Alaptörvény is tartalmazza, számukra akarunk védelmet nyújtani. Azt kell mondani, hogy történelmi lépés volt valóban, hogy ezt megcsináltuk. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy egy nagyon széles körnek tudtunk védelmet nyújtani. Vannak természetesen autóhitelesek, tudjuk, hogy vannak. Azt kell mondani, hogy ami most történt Svájcban, ez nem jó sem a bankoknak, nem jó se nyilvánvalóan a hitelt, adósoknak sem. Ez egy váratlan esemény volt. Nyilvánvalóan tárgyalásokra van szükség. Ezek a tárgyalások én abban bízom, hogy eredményesek lesznek, mert szükség van dialógusra. Tehát amikor egy krízishelyzet alakul ki akkor azt kell mondanom, hogy egyrészt a lízingelő cégeknek is, a bankoknak, ugyanígy gyakorlatilag az adósoknak, képviselőinek kell egy tárgyalást folytatni. Ez mindig is így volt, ez így lesz a jövőben is.
Mv: Jó. Rogán Antal a másik téma. Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője tegnap a frakcióvezetők egyeztetésén azt mondta, hogy a pártja javaslatot készít egyes közösségi szimbólumok és értékek kiemelt védelme érdekében, sőt aztán Harrach Péter ennél is tovább ment, ő azt mondta, hogy a sajtó- és szólásszabadság nem terjedhet ki a vallásgyalázásra. Tervezi-e a kormány a szólás szabadságának korlátozását, szigorítását?
Trócsányi László: Nem tervezi a szólásszabadság, semmifajta nézetkülönbség Rogán Antal és közöttem nincs, ezt szeretném hangsúlyozni. Viszont azt is szeretném mondani, a Polgári Törvénykönyvnek van egy nagyon fontos cikkelye és mivel tudtam ez a kérdés felmerülhet, hoztam egy jogszabály idézetet, amit engedjék meg, hogy én ezt fölolvassam. A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji, vagy vallási közösséghez tartozással összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén, a jogsértés megtörténttől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül személyes jogát érvényesíteni.
Mv: Elképzelhetőnek tartja, hogy Rogán Antal nem ismeri ezt a jogszabályt?
Trócsányi László: Nem tételezem föl róla, mert ő kiválóan ismeri nyilvánvalóan, mint frakcióvezető is, hogy a parlament milyen jogszabályokat fogad el, ennek azonban nincs még gyakorlata. Tehát egy olyan jogszabály rendelkezésről van, ami teljesen új a Polgári Törvénykönyvben. Pár hónapja van hatályban. Én úgy gondolom, hogy bírói gyakorlatról sajnos nem beszélhetünk.
Mv: De akkor, új javaslatra annak érdekében, hogy közösségi jelképek, értékek még nagyobb védelmet kapjanak, ahogy Rogán Antal fogalmazott nincs szükség Ön szerint.
Trócsányi László. Én úgy gondolom, hogy ez a paragrafus, amit én idéztem, ez ad megfelelő védelmet erre, szükség van a bírói gyakorlatnak a kialakítására. Keresetekre van szükség, olyanoknak, akik úgy gondolják, hogy a sérelem miatt olyan jelentősége volt, hogy ez alapján tudnak védelmet. Természetesen mindig lehet tovább menni, gondolkodni, vitatkozni, hogy milyen irányban lehet tovább menni. Azonban a jog az egy olyan eszköz, amelyikre nagyon óvatosan kell mindig hozzányúlni, nagy odafigyeléssel és azt gondolom, hogy kell hagyni a joggyakorlatnak is helyet.
Mv: A perrendtartás előtt még egy utolsó kérdés. Ugye a migrációról is szó volt az elmúlt napokban és ezzel kapcsolatban is azt mondta Rogán Antal, hogy szükség lehet arra is, hogy a kormány, vagy a rendészeti szervek nagyobb jogkört kapjanak. Például azzal kapcsolatban, hogy miként lehet valakit Magyarországra beengedni, illetve innen kiutasítani, és hogyha kiutasítani, akkor lehetőleg minél gyorsabban, ezt már Bevándorlási Hivatal vezetője mondta. Tervezik-e a bevándorlással kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatát, szigorítását?
Trócsányi László: Jogszabályok utólagos hatásvizsgálatára természetesen mindig van lehetőség. Azonban azt látni kell, hogy különbséget érdemes tenni a politikai menekültek között, akikre a genfi menekültjogi egyezmény vonatkozik, akikre azt kell mondani, hogy valóban üldöztetésnek vannak kitéve, és ezért kényszerülnek arra, hogy hazájukat elhagyják. Ők valóban menekültek.
Mv: És a gazdasági...
Trócsányi László: És vannak a gazdasági menekültek, akik, ha szabad mondani, nincsenek üldöztetésnek kitéve, azonban úgy gondolják, hogy egy másik kontinensen, egy másik országban gazdagabban tudnak élni, jobban kapnak munkát, satöbbi. Na, most az a helyzet, hogy a személyek szabad áramlása, az uniós jog, az uniós állampolgároknak a joga. Én mindig nagy, ha szabad így mondani, szánalommal nézem a televízióban, hogy csónakkal közlekednek emberek, életüket kockáztatva próbálnak eljönni. Azt gondolom, az Uniónak van egy nagy felelőssége, hogy ezeknek az embereknek helyben próbáljon meg a körülményeken segíteni. Tehát nem tudjuk megoldani a bevándorlás ügyet. Ez egy olyan probléma, amit csak akkor tudunk megoldani, hogyha az Unió elsődlegesen, és Amerikai Egyesült Államok és más országok is szolidárisak ezekkel az emberekkel, és helyben próbálnak megélhetéshez segítséget nyújtani.
Mv: Merthogy egyébként nekünk a bevándorlással kapcsolatos jogszabályok nyilván harmonizálnak az uniós joggal. Tehát ezzel mi...
Trócsányi László: Hát azt kell mondani, hogy ez egy európai vita. Természetesen vannak uniós jogszabályok is erre nézve. És én azt gondolom, most Franciaországban jártam, ahol a francia igazságügyi miniszter asszonnyal is beszéltem, meg ismerem is valamennyire a közhangulatot, hisz négy évet azért Párizsban dolgozhattam mint nagykövet. És valóban, egy olyan témának tartom, amelynek szükség van egy európai vitára. Ebben a vitában, azt gondolom, hogy Nyugat-Európa is részt akar venni. Tehát amennyire én látom ezt a kérdést, tehát ők is olyan helyzetben vannak, sőt, valójába még inkább vannak abban a helyzetben, hisz a bevándorlók jó része azokba az országokba akarnak elmenni.
Mv: Így van, mi tranzit ország vagyunk.
Trócsányi László: Beszéljünk Nagy-Britanniáról. Nagy-Britanniának ugye problémája van. Már önmagában nekik Közép-Kelet-Európából érkező, uniós polgárokkal szemben is, ami ugye sérti ráadásul az uniós jogot. Tehát ez egy nagyon bonyolult dolog, de azt gondolom, érdemes az asztalra tenni a problémát, és nem azt a megszokott módszert alkalmazni, hogyha van egy probléma, a szőnyeg alá söpörjük. Tehát ez a probléma. Én Franciaországban láttam. Ez a legnagyobb probléma, hogy nem beszélünk a problémáról.
Mv: Világos. Beszélni kell erről, és még nagyon sok mindent lehet, de csak kettő percünk maradt az új polgári perrendtartásra. Vége az évekig húzódó pereknek?
Trócsányi László: Hát, én azt gondolom, hogy egyrészt a magyar igazságszolgáltatásnak, legyünk őszinték, azért jó eredményeket ért el hál' istennek az utóbbi években. Tehát voltak már végrehajtott reformok, intézkedések. De vannak olyan jogszabályi kezdeményezések az új koncepcióban, amik azt gondolom, tényleg hatékonyabbá tudják tenni az eljárást. Az osztott per szerkezetre gondolok. Engem, ami nagyon irritál, ha szabad így mondanom, amikor a perek hat-nyolc hónapra mindig újabb és újabb tárgyalások vannak. És talán ez összefügg azzal is, hogy a perelőkészítésnek a szakaszát jobban meg kell szervezni. Én azt gondolom, az új polgári perrendtartásra szükség van. 1952-es jogszabályról van szó. Még a dátumot is rossz kiejteni, belegondolni, mi volt '52-ben. És van 2015, ahol szükség van arra, hogy valóban egy modern polgári jog születhessen. Csak a devizahitelesek ügyét, ha megemlítem. A csoportpereknek a kérdése. Amikor csak egy embernek húszezer forintos pere van, tételezzük föl, nem fogja megindítani. Vagy ha fogyasztóvédelemről van szó. De lehet, hogy ezer embernek van húszezer forintos ügye...
Mv: De például, hogy... Nagyon röviden. Ugye, csoportos perindítás, ez valóban benne van a koncepcióban. Ez például mennyiben különbözik majd az úgynevezett pertársaságot alakító...
Trócsányi László: Jelenleg ez a pertársaság, az nem igazából tudja ezt szabályozni, ezt a kérdést. Tehát azonos jogcímről van szó, azonos tényállásról van szó, ennek vannak modelljei. Ezeket be kell tudni vezetni. Tehát számos új szabályt akarunk kialakítani. Nem beszélek arról, hogy közigazgatási perrendet is akarunk, amelyik megint egy megint nagyon érzékeny kérdés. De azt gondolom, hogy most elindult egy munka, a kormány jóváhagyta, és a főbizottság, amelyik kiváló, a jogászi hivatásrendek vezetőiből áll, szintén egyhangúlag jóváhagyta. Megindul egy munka, és abban bízom, hogy ez az év az új perrendnek a kidolgozásával fog eltelni.
Mv: Köszönöm szépen, miniszter úr.
Trócsányi László: Én is köszönöm szépen.