Trócsányi László Janisz Mandalidisznek adott interjúja 2015. szeptember 14-én jelent meg az in.gr görög internetes hírportálon.

Néhány héttel ezelőtt ön úgy nyilatkozott, hogy Magyarország aktív szerepet kíván vállalni az Európai Unió migrációs politikájának kialakításában. Le tudná írni részletesen, hogy mi az ön javaslata és mit válaszol a Juncker-tervre a menekültek uniós tagállamokban történő elhelyezésére vonatkozóan?

Kényes kérdésről van szó, mely Európa minden népét érinti. Az európai politikusoknak figyelembe kell vennie, hogy mi a véleménye az európai népeknek. Talán még jobban, mint minden más esetben. Máskülönben nagy szakadás alakulna ki a vezetés és a népek között. Ehhez a kérdéshez türelemre és párbeszédre van szükség, nehéz hamar megoldást találni. Figyelembe kell vennünk, hogy Európa népei különbözőek. Ez nem az Egyesült Államok. Minden országnak meg van a saját történelme, minden népnek más a véleménye, kultúrája és tapasztalata. Különbözik például Franciaország, melynek Afrikából vannak tapasztalatai, Németország, mely nagy, iparral rendelkező ország és Közép-Európa országai, melyek tulajdonképpen kb. 25 évvel ezelőtt lettek függetlenek. Ebből az okból kifolyólag mi olyan megoldásban hiszünk, mely nem technokrata. Tehát nem egy Bizottság határozza meg, hogy mit kell tennünk. Egyszerűen olyan megoldást szeretnénk, melyet az Európai Unió összes népe elfogad. Ezen az alapon kívánunk részt venni a témában folyó tárgyaláson. Ami a Juncker tervet illeti, véleményünk szerint az egy felszínes megoldás. Meghatároz egy számot, mely alapján szétoszt. Olyan, mintha egy mérnök beszélne, aki a terveit nézi és számol. Nem beszél ugyanakkor arról az okról, mely ezt a helyzetet teremtette, és hogy hogyan lehetne ezt a problémát megoldani. Magyarország azon a véleményen van, hogy először meg kell találni az okokat, melyek ide vezettek és hogyan tud Európa segíteni, és utána tudjuk megvitatni, hogy hogyan lehet ezt a problémát megoldani, mik a felelősségek Európán kívül és belül. A problémát Európán kívül kellene kezelni, a Frontexet kell megerősíteni és olyan megoldásokat kell találnunk, melyek megakadályozzák ennek a tömegnek a beáramlását Európába. Máskülönben folyamatosan újabb menekültszámokról és azoknak elosztásáról fogunk beszélni és ez lesz a következő Juncker terv, a következők, akik bejönnek. Ez a technokraták megoldása, és úgy gondolom, hogy az EU országaié a felelősség. A megoldást az európai vezetőknek kell megtalálnia, figyelembe véve Európa sokszínűségét.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nemrég Görögországot hibáztatta a migrációs válságért, azt mondta, hogy ha Görögország alkalmazta volna az európai szabályokat, akkor nem lenne problémánk a menekültekkel Magyarországon és Ausztriában. Ön egyetért ezzel a véleménnyel?

Számunkra nagyon fontos a schengeni övezet határainak a védelme. Nem azt mondjuk, hogy nem kell megoldást találni a menekültekre. Csupán van két kérdés, melyre figyelnünk kell: Egyfelől vannak a schengeni övezeti határok, melyeket meg kell védenünk, másfelől vannak az emberek, a menekültek. Úgy gondoljuk, hogy olyan megoldást kell találni, mely mindkettőt figyelembe veszi. Mi nagyon kötődünk a schengeni rendszerhez. 25 évvel ezelőtt ez a rendszer nekünk a szabadságot jelentette, hogy most már szabadon utazhatunk. Azelőtt 40 évig kommunizmus volt Magyarországon. Amikor azt látjuk, hogy összeomlik a schengeni rendszer, az Magyarországot nyugtalanítja. Amikor a magyaroknak nem lesz meg többé a lehetősége, hogy Ausztriában dolgozzanak, sok magyar dolgozik ott, ha órákon keresztül kell az osztrák határokon várakozni, ahogy ez a szerb határnál történik, akkor ez nem lesz jó nekünk. Minden, ami a schengeni rendszert fenyegeti, nem jó nekünk. A kritika gyakorlása azért történt, hogy a schengeni rendszert védjük. Azt látjuk, hogy a schengeni rendszer összeomlani készül és ezt el akarjuk kerülni.

Magyarországot sokan elítélték a kerítés miatt, melyet a déli szerbiai határainál emel a menekültáradat megállítása érdekében. Ezzel párhuzamosan az új menedékjogi törvény emberi jogi szervezetek negatív véleményének célpontja lett. Végül is eredményesek ezek az intézkedések?

Meg fogjuk látni. Ahol kerítést építettek, ott csökkent a bejövő emberek száma. Úgy gondolom, hogy Görögország törökországi határánál van egy ilyen kerítés, mint ahogyan a bolgár–török határon is és a magyar–szerb határon 175 km-en lesz kerítés. Azért építettük, mert mindenki a zöld zónán ment át, a helyzet nagyon nehéz volt, az ottani helyi magyarok számára is. Úgy gondoljuk, hogy kellenek olyan pontok, ahol bejöhetnek az emberek, de nem szabadon. Megoldást kell találnunk arra, hogy jogszerű legyen a Magyarországra történő belépés. Véleményünk szerint Szerbia biztonságos ország. A menekültek élete nem forog veszélyben. Nincs okuk arra, hogy átjöjjenek a zöld sávon. A kormány nagyon fontos kötelessége a határok védelme és jelenleg nem tudtunk más megoldást találni. Ez nem azt jelenti, hogy minket nem érdekelnek a menekültek. Lesznek olyan helyek, ahol be tudnak jönni. Lesznek konkrét lépések. Ez a mi tervünk.

Hogyan látja ön országának európai perspektíváját? Hogyan látja az Európai Unió jövőjét?

Úgy vélem, hogy az Európai Unió olyan érték, melynek alapja a közös szolidaritás és a felelősség. Olyan Európában szeretnénk élni, mely nem válik szét nagy és kis országokra, minden országnak ugyanolyan értéke lesz és az erős országok figyelembe fogják venni a kis országok véleményét.

Magyarország aláírta a Tallinni Nyilatkozatot egy olyan nemzetközi szervezet létrehozásáról, mely a kommunista időszak bűncselekményeit fogja vizsgálni, egyenlőséget vonva a nácizmus bűncselekményeivel. Az ön véleménye?

Azok az országok, melyekben kommunizmus volt, komoly sebeket viselnek. Mi semmilyen diktatúrát nem támogatunk, a bűncselekményeiket sem. Ezért nem elfogadhatóak azok a bűncselekmények, melyek a kommunizmus idején történtek. Természetesen ez azokra az országokra vonatkozik, ahol kommunizmus volt. Természetesen ezek az országok emlékeznek, és nem tudnak felejteni.

Mi az ön véleménye a halálbüntetésről? Nemrég a magyar miniszterelnök támogatta az újra bevezetését ez által olyan vitát megnyitva, melyre Európa különösen érzékeny.

Magyarország nem szándékozik a halálbüntetést újra bevezetni. Természetesen a miniszterelnök úr valamikor úgy nyilatkozott, hogy meg kell vizsgálni a kérdést. Ez az alapvető szólásszabadság. Elmondta a véleményét és kész. Magyarország tiszteli a szerződéseket, melyeket aláirt és ezt a kérdést az Európai Uniós Szerződés szabályozza és az emberi jogokra vonatkozó uniós szerződések. Én személyesen igazságügyi miniszterként ellenzem a halálbüntetést. Ezt sokszor elmondtam. Úgy gondolom, hogy a tényleges életfogytiglan elég súlyos büntetés.

Két szót a görög válságról. Hogyan befolyásolja ez a válság az EU-n belüli jövőbeni kapcsolatokat? Talán eljött az ideje annak, hogy vitára bocsássák a tagállamok közötti új típusú kapcsolatot?

Mi nem vagyunk tagja az eurózónának és óvatosak vagyunk. Vonzó, hogy valaki tagja legyen egy erős eurózónának. Amikor azonban azt látjuk, hogy probléma van a tagországok között, akkor ez minket nyugtalanít. Azt kívánjuk, hogy minden nehézségen kerekedjenek felül. Nem érzem, hogy nincs jogom véleményt mondani a témában, mert nem vagyunk eurózóna tagok. Azt látjuk, hogy van egy gazdasági vezetés Európában, mely megoldásokat tud találni a válságra, vannak szabályok pl. az államháztartási hiányra, és úgy gondoljuk, ha mi is ezeken a kereteken belül mozgunk, akkor kijutunk a válságból. A legfontosabb kérdés számomra ügyvédként és igazságügyi miniszterként, hogy az európai szerződések keretén belül maradjunk.

Ön személy szerint szívesen látná Magyarországot eurózóna tagországként?

Ha az eurózóna erős lenne, akkor igen. Csak akkor, ha erős lenne. Néha úgy tűnik nekem, hogy van egy Észak- és egy Dél-Európa. Különböző érdekek vannak. Természetesen hosszútávon Magyarországnak részt kell vennie az eurózónában.

Mi a hivatalos programja Görögországban? Milyen ponton vannak ma a görög–magyar kétoldalú kapcsolatok és mik az ön erre vonatkozó törekvései?

Spetses szigetén kerül sor az Európai Közjogi Szervezet (EPLO) egy rendezvényére. Barátomnak tartom Spyros Flogaitis Európa-ügyi társkülügyminisztert, akik beszédet mondott a magyar Parlamentben is. Nagyra értékeljük azt amit tett, és úgy gondoljuk, hogy az EPLO jó keretet jelent. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy részt vesz ezen a rendezvényen. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, nagyon sok görög volt Magyarországon a II. világháború után. Volt egy olyan térség, ahol csak görögök laktak. Van egy település, amit Belojannisznak hívnak, ahova görög menekültek telepedtek le. Néhányan magyarok lettek, néhányan megtartották a görög identitásukat. Több ezer emberről beszélünk. Vannak olyanok, akik visszatértek Görögországba, de fenntartották nagyon jó kapcsolatukat Magyarországgal. Vannak kereskedelmi kapcsolataink görög cégekkel, és örülök annak, hogy magyar teherautók, mint a Waberer’s mennek át itt. Jók vagyunk a szállításban és itt Görögországban is jelen vagyunk. Végezetül szeretnék két szót mondani a turizmusról. Magyarország számára a második turisztikai célpont Görögország és ez nagyon fontos kapcsolat a két ország között.

Az eredeti interjú a következő linken érhető el:
http://news.in.gr/world/article/?aid=1500025497