Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1 Ma reggel című műsorának volt a vendége 2015. május 11-én. A tárcavezető szólt a Magyarország Barátai Alapítvány világtalálkozójáról és a jogászképzés jövőjéről.

Mv2: Egyszerre memoár és projekt is az alkotmány. Ezt mondta az igazságügyi miniszter szombaton a Magyarország Barátai Alapítvány második világtalálkozóján Budapesten. Trócsányi László szerint az alaptörvény megmondja, kik voltunk, kik vagyunk, és ki akarunk lenni. A rendezvényen elhangzottakat most itt a stúdióban bontjuk ki miniszter úrral, de szó lesz mindjárt a jogászképzésről is. Anikó vendége ugyanis Trócsányi László. Jó reggelt kívánok.

Trócsányi László: Jó reggelt kívánok.

Mv: Ez az alapítvány nem olyan régi, 2011-ben jöttek létre. Miért és kik találkoztak most hétvégén?

Trócsányi László: Azt gondolom, a világban nagyon sok magyar él, nagyon sok magyar szervezet van és szükséges az, hogy Magyarország ezek felé nyisson. Régen volt egy Magyarok Világszövetsége, ma is működik. Mindazonáltal szükséges volt egy olyan szervezetnek a létrehozása, amikor a külföldön élő, ha szabad így mondanom elismert embereket gyűjti maga köré, akiknek véleményformáló szerepük van. Így Amerikától Ausztráliáig, Európáig az országokból különböző olyan magyarok jönnek évente, akik úgy érzem, hogy a tudományos hátterük révén, ismertségük révén nagy szolgálatot tudnak tenni Magyarországnak. Vizy E. Szilveszter volt akadémia elnök a kuratórium elnöke, de olyan tagjai vannak a kuratóriumnak többek között, mint Martonyi János, Fodor István, és úgy gondolom, hogy olyan munkát végeznek, amelyik abszolút fontos. Évente ez a találkozó lehetőséget ad ezeknek az embereknek, hogy Magyarországról egy hiteles képet kapjanak. Ma a téma, amiről nekem kellett beszélnem, Magyarország közjogi vitáinak értékelése volt, ami 2010 és '14 között zajlott le. És úgy gondolom, hogyha ezt elmondtuk nekik, hogy az alkotmányban milyen közjogi kérdésekről volt vita, akkor ők kapnak egy olyan képet, ami egy kicsit más, mint hogyha egy nyugat-európai sajtót vesznek kézbe.

Mv: Mi volt a tapasztalata, mi volt a legnagyobb ellentmondás, vagy olyan kérdés, amit tisztázni kellett?

Trócsányi László: Azt gondolom, hogy a médiában, és mint volt nagykövet tudom mondani, túlzó és nem igaz állítások jelentek meg Magyarországról. Most azok az emberek, akik külföldön élnek, Kanadában, Amerikában vagy Franciaországban, nem mindig jutnak hozzá azokhoz a háttér információkhoz, amelyben esetleg másképpen gondolnák ugyanazt a kérdést. A Magyar Alaptörvény elfogadása óriási vihart aratott Nyugat-Európában, nemcsak Nyugat-Európában, hanem az egész világban, hisz Magyarország volt az első, aki az európai uniós csatlakozást követően egy új alkotmányt fogadott el. És ebben olyan kérdésekről volt szó, mint Magyarország történelme, alkotmányos történelme, de megjelenik a jelenünk és a jövőképünk is. És azt gondolom, hogy ez egy olyan vitát indukált egész Európában, amelyre szükséges volt, hogy egyszerűen beszéljünk róla, és ezek az emberek, akik ott ültek a nagyteremben, a Vigadóban körülbelül 150-en, a világ minden tájáról jőve, látható érdeklődéssel fogadták ezeket a magyarázatokat. Ezért nagyon szükséges ez. Olyan kiválóságok jönnek el, mint Belgiumból, akit személyesen is ismerek, B. Nagy János, aki egy nagyon híres egyetemi tanár, Marton Éva operaénekesnő. Nem feltétlenül jogászok, de olyanok, akik viszont érdeklődnek, hogy mi történik az anyaországban. Külföldön élnek, viszont szeretnének hiteles információt kapnak a magyarországi eseményekről.

Mv: Nekik hatásuk van egyébként a kint élő magyarokra? Tehát ahogy említette, nem jogászok, hanem híres...

Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy igen. Én, amikor Belgiumban nagykövet voltam, akkor létrehoztam a Belgiumi Magyar Professzorok Baráti Körét. Amikor Párizsban voltam nagykövet, akkor létrehoztuk a Franciaországban élő Professzorok Baráti Körét, és ezek összejárnak. Ezeknek nagyon komoly véleményformáló szerepük van, akadémiai hátterük folytán vagy egyébként is, hogyha megjelenik az ő nevük alatt egy publikáció, arra odafigyelnek. Én úgy gondolom, hogy a velük való kapcsolattartás nélkülözhetetlen. És ezért az alapítvány, amit csinál, az egy hézagpótló és egy rendkívül fontos munkának tartom.

Mv: Kérem, hogy lépjünk át a másik témára, a hazai jogászképzésre, hiszen ennek az átalakítása, fejlesztése zajlik, ahogy fogalmaztak. Ez mit jelent, mi várható ezen a területen?

Trócsányi László: Igazából a jogászképzés az a rendszerváltás előtt egy mostohagyerek volt. Azért volt mostohagyerek, mert a jogászokat úgy tekintették, mint egy gyanús elemet, akikre nincs sok szükség, hiszen a rendszerváltás előtti korszakban a jog, a joguralom az háttérbe szorult. Ezért azt mondhatjuk, hogy a jogi karokon körülbelül négyezer diák volt. Nyilván a rendszerváltás magával hozta a hatalmas változást, ami alapján különböző városokban megindult egy jogi kar, jogászképzés száma megnövekedett. Kilenc helyen volt jogászképzés egy darabig. Ma már csak nyolc helyen folyik, és körülbelül 18 ezer joghallgató lett, ebből 2007-es év, 2008-ban 4000-ről fölment 18 ezerre. Ma igazából a minőségre szeretnénk koncentrálni, hogy nagyon komoly színvonalú jogászok, tehát ne a mennyiségi szemlélet uralkodjon, hogy hány hallgatója van egy karnak, hanem inkább milyen hallgatói vannak. Most körülbelül 12 ezer joghallgató van Magyarországon a nyolc képzési helyen. Ami viszont fontos, és ami miatt szükségeltetik, mert az az életben ki fog derülni, ha jó jogászaink vannak, akkor jó bírósági ítéletek fognak születni. Akkor magasabb színvonalú lesz a szakvizsga is. Magasabb színvonalon lesz az ügyvédeknek a beadványai. Tehát azt gondolom, hogy a kormány helyesen ismerte fel azt, hogy a tehetséggondozás az egy rendkívül fontos. Tehát azok a fiatalok, akik jó tanulmányi eredményt érnének el, és kimagasló munkát végeznek, és ösztönző rendszerekről beszéltünk, hogy hogyan tudjuk a jogi karokon a minőség irányába elvinni a képzést.

Mv: Ez azt jelenti, hogy kevesebb helyen képeznének mondjuk szigorúbban diákokat?

Trócsányi László: Nem feltétlenül a képzések helyének a száma a fontos, nyilván ez is kérdés.

Mv: Kevesebb hallgató nyerne felvételt?

Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy nem arra kell pontosan, így van, tehát körülbelül most 12 ezer hallgató van, de hogyha netántán csak 11 ezer lenne, vagy 10 ezer, akkor sem érezném katasztrófának a helyzetet akkor, hogyha megfelelő minőséget tanulnak. Mit értünk minőség alatt? Először is azt értem, hogy idegen nyelven ma egy jogász képes legyen megszólalni, tárgyalásokat folytatni. Egy olyan világban élünk, ahol nem tudunk bezárkózni. Egy kis- és középvállalkozónak is szükséges az, hogy termékeit eladja, ahhoz egy olyan jogász legyen, aki egy szerződést át tud olvasni. Tehát egyszerűen egy megváltozott világban élünk, és ebben szükséges az, hogy ezeket az elemeket betegyük, tudományos kutatás. Ki fogja Magyarországot képviselni külföldön jogászként, hogyha nincsen megfelelő ismerete. Tehát úgy gondolom, hogy ez, amit a kormány célként határozott meg, hogy minőség és színvonalemelés, az egész országnak hasznára lenne.

Mv: Sok kérdésem van ebben a témában. Remélem, hogy visszajön hozzánk. Köszönöm, hogy itt volt.

Trócsányi László: Köszönöm szépen én is.