Trócsányi László igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a jogászképzés színvonalának emelését célzó programokról beszélt 2015. november 27-én. Leirat.
Mv: Fél kilenc lesz kilenc perc múlva. A jogászképzés színvonalának emelését célozzák azok a programok, amelyeket jövőre indít az Igazságügyi Minisztérium. Trócsányi László igazságügyi miniszter Szegeden egyeztetett erről a jogi karok képviselőivel. Lang János először azt kérdezte az igazságügyi tárca vezetőjétől, hogy milyen igények hívták életre az új jogász ösztöndíjakat.
Trócsányi László: A kormány 2015. május hó 21-én foglalkozott a jogászképzéssel. Volt egy előterjesztésem, mint igazságügyi miniszternek, és a kormány megállapította, hogy a jogászképzés fenntartása és a továbbfejlesztése egy olyan fontos közpolitikai cél, amelynek megvalósításához és támogatásához további intézkedések szükségesek. Nagy öröm volt számomra, hogy mint egyetemi tanár és mint igazságügy-miniszter, bejelenthetem azt, hogy a jogászképzés színvonalának emelését célzó programok indulhatnak el 2016. január 1-jétől. Ez azért is öröm, mert azt jelenti, hogy az országnak a teherbíró képessége és pénzügyi helyzete is megengedi azt, hogy a kormány anyagilag is a jogászképzés színvonalának emeléséhez hozzájáruljon. Egy ötszázmillió forintos keretet megállapítva a költségvetésből a 2016. évi költségvetésnek a terhére, és azt lehetővé teszi, hogy egyrészt a vidéki karok számára úgynevezett kiválósági jogász ösztöndíjat tudjunk bevezetni, nemzeti kiválósági jogász ösztöndíjat a vidéki jogi karok joghallgatói számára.
R: Milyen elvek szerint kaphatnak ők ebből az ösztöndíjból?
Trócsányi László: Egy kreditrendszer alapján különböző városokban különböző képzések folynak. Tehát ez azt jelenti, hogy nem biztos, hogy ugyanannyit kell egy hallgatónak vizsgázni az egyik évfolyamon, mint a másik városban lévő jogi karon, de úgy gondoljuk, hogy van OTDK-verseny, van nyelvvizsga, van számos olyan körülmény, amiket pontozni tudunk, és egy kreditrendszer alapján fogjuk felállítani azt a sorrendet, hogy az egyes karoknál kik kaphatnak ilyen nemzetiségi kiválósági ösztöndíjat. Ez az Igazságügyi Minisztériumnak az ösztöndíja lesz. Az Igazságügyi Minisztérium tehát egy szerződést fog kötni a fiatal hallgatókkal. Azt is látni kell, hogy körülbelül hat százaléka a fiataloknak fog ilyen jellegű ösztöndíjat kapni. Ezekkel a hallgatókkal a minisztérium tartani kívánja a kapcsolatot, utógondozást is fogunk végezni, figyelemmel kísérjük azt, hogy hova jutottak el ezek a hallgatók. Én azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos, mert egy ország szempontjából nem mindegy, hogy milyen színvonalon milyen képességű jogászok jönnek ki a jogi karról. Ez meghatározza, hogy milyen ügyvédeink lesznek, milyen bíráink lesznek, milyen ügyészek lesznek. A tudományos életben kik fognak szerepelni vagy nemzetközi színtéren kik fognak szerepet játszani.
R: Nagyobb hangsúly jut ezáltal a vidéki jogászképzésre?
Trócsányi László: Igen, ez a vidéki karok, hallgatók számára van meghirdetve. Budapest az egész országnak a vonzáskörzete, tehát nagyon sokan vidékről is Budapestre mennek tanulni, és sokszor ezáltal a vidéki jogi karok nehezebb helyzetben vannak, és ezért is gondoltuk, hogy... illetve ha pozitív diszkriminációt alkalmazunk a vidéki jogi karok hallgatói számára. A budapesti jogi karok is természetesen a tehetséggondozásban részt tudnak venni, hisz van egy második része ennek a programnak, az sokkal inkább a kutatásokra vonatkozik, és a kutatásokra is egy nagyon komoly összeg áll rendelkezésre. Tehát tudományos kutatásra, konferenciákra, idegen nyelvű képzésekre, mindaz, ami a tehetséghez szükségeltetik. Ez nagyon fontos, mert fiatal tanársegédek, adjunktusok számára is egy lehetőséget nyújt, egy új víziót teremt meg. Abban pedig a budapesti jogi karok is nagyon komoly szerepet fognak kapni.
R: Mi alapján részesülnek a jogi karok ebből a támogatásból?
Trócsányi László: Maga a szétosztás az olyan hallgatói létszámarányosan történik, tehát nyilván a kutatásprogramokban a konferencia, meg egyéb területen a budapesti karok többen vannak, hát nyilván, ezáltal több lehetőségük is a kutatásban részvételre, de ez nem azt jelenti, hogy a vidéki karok nem tudnának ebben részt venni. Ugyanúgy részt fognak venni. Én azt gondolom, hogy egy objektív rendszeren alapuló elosztást határoztunk meg, ugyanakkor nagyon komoly elvárásaink vannak. Mi szeretnénk azt, hogy ezek a kutatások, ezek a programok figyelembe vegyék egyrészt a kormányzati prioritásokat, és hozzájáruljanak olyan kérdések megoldásához, ami a kormányzattal találkozik. Tehát segítséget nyújtson a döntéshozók számára.
R: Saját maguk döntenek a témákról a karok?
Trócsányi László: Természetesen nem kívánjuk korlátozni a karoknak az autonómiáját. Mindazonáltal kértem, hogy a karok vegyék figyelembe azt, hogy vannak prioritásaink, és a prioritásokat is vegyék figyelembe, amikor meghatározzák, hogy milyen területeken akarnak kutatásokat folytatni. Azt gondolom, a kormány részéről ez egy nagyon nagy gesztus a jogászképzés irányába. Ilyen nem volt korábban, és azt gondolom, hogy a kormány amikor erről döntött, akkor figyelembe vette, hogy az igazságszolgáltatás iránti közbizalmat erősíteni kell, és azzal, hogy a jogászképzést támogatja ilyen mértékben, mert ez egy támogatás, ez mindenféleképpen azt is jelenti, hogy a kormány számára fontosak a jogászok.