Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1 Ma reggel című műsorának vendége volt 2018. május 25-én. Az interjú leirata.
Mv: 10 tárcával és 13 miniszterrel megalakult az új kormány Magyarországon. Ez a negyedik kabinet, amit Orbán Viktor vezet. Trócsányi László már az előző ciklusban is miniszter volt. Ő viszi tovább az igazságügyi tárcát. Hogyan készülnek? A Ma reggelben Tari Judit Titanilla.
Mv: Jó reggelt, szervusz Lóránt! Így van, vendégem Trócsányi László igazságügyi miniszter. Jó reggelt kívánok miniszter úr!
Trócsányi László: Jó reggelt kívánok!
Mv: Először is gratulálunk a kinevezéséhez. Gyakorlatilag folytathatja a 2014-ben elkezdett munkát. Most hogy látja, hogy az elkövetkező időszakban mik lesznek a legnagyobb kihívások, mik lesznek a legnagyobb célkitűzések?
Trócsányi László: A miniszterelnök úr általam megjelöli azt az irányt, amelyet a tárcának folytatnia kell, követnie kell az elkövetkező években. Én két feladatot kaptam a miniszterelnök úrtól erre a kormányzati ciklusra. Az egyik volt az, hogy a Magyarországot érő nemzetközi vitákban az országnak a jogi érveit foglaljam össze, hisz jól tudjuk, hogy vannak olyan törekvések, amelyek arra vonatkoznak, hogy Magyarország jogállamiságával kapcsolatosan vizsgálatokat kezdeményezzenek, és itt a jogi érveket össze kell gyűjteni. Azt gondolom, hogy ez szép feladat, szép kihívás, hisz az országért dolgozni, a szuverenitásunkért azt gondolom, és ha szabad így mondanom a jogainknak a megvédése az mindig fontos. Természetesen nyitottak vagyunk mindig a kritikákra, de vitakészek vagyunk rá. A másik feladat az, amit kaptam, hogy a bizonyos alkotmányos intézményeknek az értékelését végezzük el, hisz a rendszerváltás óta harminc év eltelt lassan, és ilyen kérdések, mint az igazságszolgáltatás, például tegyek a kormány asztalára egy olyan értékelést, hogy hogy látjuk mi ma Magyarországon az igazságszolgáltatást. Nagyon szép feladatok, de azt gondolom, hogy az egész Igazságügyi Minisztérium számára olyan kihívás, amelynek azonban örömmel teszünk eleget.
Mv: Ugye az első célhoz vagy irányhoz kapcsolódva két hét múlva fog elkezdődni az Országgyűlésben a Stop Soros törvénycsomag tárgyalása. Ugye bizonyos mértékig azt lehet tudni, hogy valamennyire változott a jogszabály, illetve más törvényeket is módosítani kell majd. Mit lehet erről tudni?
Trócsányi László: Az a helyzet, hogy itt is egy hosszas vita folyt erről természetesen. Való igaz, hogy lesznek változások a korábban benyújtott törvényjavaslathoz képest. Elsődlegesen azt gondoljuk, hogy olyan törvényeket szükséges módosítani, mint például az Alaptörvényt. Az Alaptörvényben ugye nagyon fontos azt meghatározni, hogy ki jogosult menedékjogra. És jelenleg ugye az a helyzet, hogy valaki végig vándorolja egész Európát, nem nyújtja be a menedékjogi kérelmét, hanem Németországba szeretné csak benyújtani, tételezzük fel, és addig ő szépen megy jobbra-balra és átmegy. Na most ugye, ezeket kezelni kell. Ez az Alaptörvényhez tartozó kérdés, ami a menedékjogot érinti. Természetesen azonban föl kell lépni azon negatív jelenség ellen is, hogy egyesek ezt nagyon pozitívnak tartják, és esetleg szervező tevékenységet is akarnak egyébként elvégezni. Na most, a szervező tevékenység alatt értjük azt, hogy akár Magyarországon belül, nyolc kilométeren belül, azon kívül vagy az országhatáron kívül, de úgy gondolják, hogy szép dolog, nemes gesztus, és ezt támogatni kell, az illegális bevándorlást. Ezekkel szemben föl kell lépni. Ezért igazából a Btk.-nak egy törvényi tényállását fogalmaztuk meg. Ezenkívül lesz egy ideiglenes távoltartás intézménye. Az ideiglenes távoltartás a rendőrségi törvénynek a módosítását igényli, ami nevezetesen arról szól, hogy aki szervező tevékenységet végez, alaposan gyanúsítható, azzal szemben a rendőrségnek joga van ideiglenes intézkedést foganatosítani. Tehát több törvénynek a módosítását terjesztjük elő. Én azt gondolom, hogy ez egy koherens rendszert fog alkotni. Nyilvánvalóan, amikor majd jövő héten benyújtásra kerül a törvényjavaslat, akkor majd lesz ennek egy parlamenti vitája természetesen. Biztos vagyok benne, nemzetközi fórumok is nyilvánvalóan figyelemmel fogják kísérni. Azt gondolom, az előkészített jogszabályt a belügyminiszter úrral közösen ugye dolgoztuk ki, és a kormány elé tudtuk terjeszteni. Azt gondolom, ez teljes mértékben megfelel azonban a jogállamiság követelményének.
Mv: Ugye az Alaptörvényt más pontokon is módosítani kívánja a kormány. Az egyik, hogy közigazgatási bíróság jönne létre, egy önálló közigazgatási bíróság. Erről az intézményről mit lehet tudni, mi lenne a feladat, és mondjuk a Kúriával milyen alá-fölé-mellérendeltségi viszonyban van?
Trócsányi László: Hozzá kell tennem, hogy ez az a kérdés, ami a szívemhez nagyon közel áll, hisz 1990 óta én ugyanazt hangsúlyozom, hogy szükség van Magyarországon egy szervezetileg független közigazgatási bíráskodásra. Jövőre lesz egyébként hetven éve, hogy a kommunisták 1949-ben ezt a jogállamiságot védő szervet megszüntették. Arról van szó, hogy elfogadtuk Magyarország történetében először a 2017. évi I-es törvényt, ez a közigazgatási perrend. Tudni kell arról, hogy óriási a differencia a rendes bíróságok előtti eljárásnak, a bíró szerepének egészen más a rendes bíróságok előtt, mint a közigazgatási bíráskodásnál. A közigazgatási bíráskodásnál egy alá-fölérendeltség van. Van egy hatóság, vele szemben van egy ügyfél. Itt a bírónak a szerepe is egészen más, mert ki kell egyenlíteni az alá-fölérendeltséget. Tehát pont az, hogy ügyfélvédő szerepe van. Természetesen egy bírónak a közérdeket is meg kell vizsgálni, mi a közérdek, és ezenkívül kell az egyéni szabadságjogát. Ez egy sajátos mérlegelési szempont, nagyon komoly közigazgatási szaktudás kell, és ennek megfelelően már a regionális rendszert létrehoztuk. Nem kaptuk meg az ellenzéktől azt a támogatást, amit egyébként a korábbiakban benyújtásra szándékozott törvényjavaslathoz reméltünk. Most abban bízunk, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság létrehozatalával vallóban egy kétfejű igazságszolgáltatási rendszer lesz. Lesz egy, ahogy a magyar történelmi hagyományoknak is megfelel, még ezt is hozzá kell tennem, hisz 1896-ban ezt már létrehoztuk. Nyilvánvalóan erről is lesz vita. Én azonban biztos vagyok benne, hogy sikerül elmondanunk, hogy mit akarunk, miért akarunk, és ennek azt gondolom, hogy egy olyanfajta félelem van egyesek, vagy gerjesztik ezt a félelmet, ami teljesen távol áll a valóságoktól. Sőt, vissza is kell utasítanom. Azt gondolom, egy jogállamiságot védő nagyon fontos intézményt fogunk felállítani, ami hozzá kell tenni, Európa számos országában létezik. Akkor miért pont baj, hogy Magyarországon ezt akarjuk létrehozni? Tehát nem akarok ebbe részletesen belemenni, mert órákig tudnánk erről beszélni.
Mv: Miniszter úr nagyon kevés időnk maradt, még egy témáról beszéljünk. Amikor az első kérdésre adott válaszában ön utalt arra, hogy itt az Európai Unió, vagy hát a különböző ügyekkel kapcsolatban viták, illetve támadások várhatóak, és hogy ezzel kapcsolatban is van feladata az Igazságügyi Minisztériumnak. Ugye itt az Európai ügyek bizottságában mondta a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban, hogy nagy vitákra számít. Ezekben a vitákban hogyan tudják segíteni a kormányt az Igazságügyi Minisztérium részéről?
Trócsányi László: Ugye el kell olvasni azt a jelentéstervezetet. Az hemzseg, az olyan, mint egy büntetőügyben egy vádirat ügye. Tehát szépen elmondják, lezárt ügyeket, hozzá kell tennem, ahol a vádlott felmentést kapott idézőjelbe téve, vagy megállapodott, vádalkut kötött. Lezárt ügyek tömegét újra elővették, és ugye elkezdik azt, hogy Jóri András felmentésének ugye körülményei. És még sorolhatom azokat a dolgokat, az Alkotmánybíróság hatásköre. Erről kérem szépen, egy könyvet lehetne írni, tudományos konferenciákat lehet rendezni. Nevetséges dolognak tartom, amikor ezt ilyen módon összesítik, és politikusok egyfajta politikai döntésre akarják fölhasználni. Tehát ez a jelentés, ha szabad így mondanom, hát én most csúnya szót mondok, de egy pamflet a maga nemében. Tehát én azt gondolom, hogy rég lezárt ügyeket fogunk megnyitni. Mi az Alkotmánybíróság hatásköre? Szívesen állok rendelkezésre a vitában természetesen, mert ez a dolgunk, de én azt gondolom, hogy ezek már elhaladott, túlhaladott dolgokról beszélünk, de nagyon komoly viták lesznek ebben, és az Igazságügyi Minisztériumnak is meglesz ebben a feladata.
Mv: Miniszter úrnak köszönjük, hogy itt volt nálunk.
Trócsányi László: Köszönöm szépen.