Trócsányi László miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című adásának nyilatkozott. A 2015. április 14-én elhangzott műsor leirata.
Mv: Jó reggelt kívánok! (…) Minél képzettebbek a magyar jogászok, annál versenyképesebb lehet hazánk. A hazai jogászképzésről rövidesen véglegesíti a kormány a helyzetértékelését és fejlesztési elképzeléseit. Ezekről is beszélgetett Trócsányi László igazságügyi miniszterrel Lang János.
R: Miért aktuális most áttekinteni a magyar jogászképzés helyzetét, állapotát?
Trócsányi László: A rendszerváltás óta erre nem került sor. A rendszerváltás után volt egy nagy „boom”, minden nagyobb város akart egy nagy jogi kart létesíteni. Valahogy úgy gondolták, hogy az a városnak a presztízsét is emeli. És ez így is volt. A privatizáció, cégek alapítása, hát óhatatlanul is szükség volt jogászokra. A mostani évtized azonban másról szól, munkahelyteremtésről, arról, hogy az állam hogyan tud olyan szakembereket kibocsátani vagy felkészíteni az életre az egyetemek révén, akik az új munkahelyeken dolgozni tudnak. Ezért a kormány részéről alapvetően egy elmozdulás volt, ami a szakirányú munkára helyezte a hangsúlyt. Mérnökképzésre, természettudományos képzésre. És a hagyományos jogászképzésben voltak bizonyos alapvető módosulások az elmúlt években. Ennek hatására ugye az állami finanszírozás az minimálisra zsugorodott a jogászképzésben. És úgy gondolom, hogy szükséges megvizsgálni azt, hogy ez milyen hatással van azokra a képzési helyekre, ahol jogászokat képeznek. Egyébként is a 25 év arra kötelez bennünket, hogy egy ilyen vizsgálatot elvégezzünk. Sikerült – úgy gondolom – egy olyan alapos előterjesztést megcsinálnunk, amit ma megvitattunk a Dékáni Kollégium tagjaival. Valamennyi dékán itt volt, vagy képviselője. Elküldtük a különböző igazságügyi szerveknek, a felsőoktatásért felelős minisztériumnak, az Emberi Erőforrás Minisztérium miniszterének, és a beérkező anyagok alapján véglegesítésre kerül. A vidéknek a lakosságmegtartó szerepéről beszéltünk, arról, hogy a vidéki jogi karoknak milyen speciális küldetésük van, a Szegeden, vagy Pécsett, vagy Miskolcon végzett hallgatók, vagy Győrött, mennyire tudnak elhelyezkedni a diplomájukkal. Miért van az, hogy a fiatalok jó része Budapesten akar tanulni, ott képzelik el a jövőjüket? Hogy lehet ezen változtatni? Úgy gondolom ez egy olyan fontos kérdés, amit a kormánynak is meg kell vitatnia, hisz alapvető érdekünk az, hogy a vidéknek legyen értelmisége, egyetemeik legyenek nemzetközileg is számon tartottak. És ennek érdekében milyen konkrét intézkedéseket kell elfogadni. Fölvetődött az, hogy milyen specializációkat lehetne az egyes karoknak bevezetniük.
Mv: Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy-egy vidéki egyetem más és más specializációt vezethetne be?
Trócsányi László: Igen. Összefügg azzal a kérdéssel, hogy a kormány szeretné azt, hogyha bizonyos főhatóságok, minisztérium alá rendelt szervezetek például vidékre települnének. Ahogy más országokban is, támogatják azt, hogy a vidékre kerüljenek bizonyos központi intézmények, vagy azoknak fontos egységei. Azoknak a munkaerőigényeit viszont ki kell tudni elégíteni. Ami nem megy azonnal, de mondjuk egy öt-tíz éves reflexióban elképzelhető. Ezért gondoltuk azt, hogy a kormány megrendelői szerepben kell, hogy megjelenjen a karoknál, ahol egy tárgyalás alapján lehetne megállapodásokat kötni. Ahogy ez Nyugat-Európa egyes országaiban ismert. Ezt kiegészítheti a tudományos kutatásra vonatkozó megállapodás is. De ma látni kell azt, hogy egy egyetemi oktató az ugye külön órákat vállal, ügyvédi feladatot lát el, bármit. Ugyanakkor az egyetem érdeke azt, hogy hasznos kutatásokat folytasson, az államnak legyen egy hasznos segítője, együttműködő partnere. És hát ezért bizonyos dolgokat a kormányszinten kell eldönteni.
Mv: Elhangzott itt ma, hogy nincs túlképzés a jogászképzésben, illetve a minőség az egy kulcskifejezés. Hogyan látja, kizárólag a felsőoktatás az, amely megteremti a jogi kultúrát Magyarországon?
Trócsányi László: Azt gondolom, hogy nemcsak a jogászképzés teremti meg a jogi kultúrát. Nyilvánvalóan ez egy nagyon fontos alapja, mert hogyha jó jogászképzésünk van, akkor azt kell mondani, hogy valószínűleg a jogi szakvizsga szintje is magas lesz. És ha a jogi szakvizsga szintje magas, akkor a bírósági ítéletekben is kevesebb lesz a meglepetés ítélet. Tehát nyilván ez egy fontos szempont. Ugyanakkor a jogi kultúra az egy tágabb kifejezés, mert a középiskolában is el kell kezdeni annak az oktatását, fiatalon. Olyanoknak is, akik nem lesznek jogászok, hogy legyenek tisztában bizonyos jogi intézményekkel, legyenek tisztába alapvető kereskedelmi jogi ismeretekkel. Én azt gondolom, hogy ebben a tekintetben már a középiskoláknak is nagyon fontos feladatuk van.