Trócsányi László miniszter az Országgyűlés 2014. június 30-i ülésnapján mondta el а Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat expozéját. A felszólalás leirata.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslattal a kormány egy több mint egy évtizedes, eredetileg gazdasági és jogi, ám nagyságrendje miatt társadalmivá nőtt probléma lezárását célozza két lépésben az év végéig. Hosszú és nehéz út vezetett idáig. Ezen haladva a kormány számára az Alkotmánybíróság döntése, a Kúria két jogegységi határozata és az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítélete szolgált útjelzőkkel.
Az orvosolni kívánt baj eredete közismert. Az ezredforduló utáni években Magyarországon széles körben elterjedtek a különböző célból felvett, devizaalapú kölcsönök. Ilyen jellegű kölcsönszerződéseket elsődlegesen magánszemély fogyasztókkal kötöttek. A konstrukció látszólagos vonzerejét az akkori pénzügypolitika által magasan tartott forintkamatok, és a devizákban jegyzett kölcsönök alacsonyabb kamatai között tátongó szakadéknak köszönhette.
Ezeknek a banki termékeknek a sajátossága, hogy rendkívül egyenlőtlenül osztják meg a kockázatot a hitelező és az adós között. A bankok ezenfelül a törvény adta lehetőséggel visszaélve a kamatokat, költségeket és díjakat is folyamatosan egyoldalúan emelték. A bankokat törvény alapján megillető egyoldalú szerződésmódosítási jogot a jogalkotó a fogyasztók érdekében először csak a 2012-es kormányváltás után korlátozta.
Igazságügyi miniszterként, társadalmi felelősségemből következően, már a kinevezésemet követő héten kezdeményeztem, hogy alakuljon szakértői munkacsoport a devizahitelesek problémáinak áttekintésére és a megoldási javaslatok kidolgozására. Ebben a munkacsoportban részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank mint pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó intézmény vezetői és munkatársai is.
A kidolgozott javaslatról széles körű szakmai konzultáció folyt. Én magam személyesen is találkoztam az Országos Bírósági Hivatal elnökével. Az OBH munkatársai emellett a törvényszöveg kidolgozásában is részt vettek. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről a Bankszövetséggel is megtörtént az egyeztetés.
A törvényalkotás szükségessége kapcsán arra is utalni kell, hogy az elmúlt években számos per indult, amelyben az adósok a bankokkal kötött kölcsönszerződéseik érvénytelenségének megállapítását kérték. Jelenleg a folyamatban lévő perek száma eléri az ötezret, ami amellett, hogy költség- és időráfordítást jelent az adósoknak, súlyosan leterheli a bíróságokat is. Ezt tükrözi az is, hogy az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében a Kúria 2013 decemberében, illetve 2014 júniusában két ezzel foglalkozó jogegységi határozatot is elfogadott. A Kúria mindkét döntésében kimondja azt is, hogy a probléma társadalmi méretei jogalkotást tesznek szükségessé.
A Kúria 2/2014. jogegységi határozata után került tehát a kormány abba a helyzetbe, hogy olyan törvényjavaslatot terjesszen az Országgyűlés elé, amelynek célja a devizaadósok problémáinak megoldása. A kormány gyorsan és reményeink szerint hatékonyan reagált a Kúria jogegységi határozata nyomán kialakult helyzetben, hiszen a jogegységi határozat elfogadását követő két héten belül kidolgozta a törvényjavaslatát.
Ennek eredményeképpen olyan javaslat született, amelynek célja a közösségi érdekek szolgálata, a szociális szempontok érvényre juttatása és az adósok védelme. Mindez összhangban van az Alaptörvény M) szakaszával, amely szerint Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, továbbá fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. Mindezek alapján a devizahitelesek problémáinak megoldását szolgáló jogalkotás indokai és alkotmányos feltételei fennállnak.
A Kúria iránymutató döntést hozott a fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek tisztességtelenségéről. Ez egészen pontosan a fogyasztói hitelszerződéseket, kölcsönszerződéseket, majd pénzügyi lízingszerződéseket érinti. A Kúria döntése ezekhez a szerződésekhez kapcsolódóan adott a tisztességtelenség fogalmára vonatkozó jogértelmezést.
A Kúria jogértelmezése azonban kizárólag a bíróságok számára kötelező. Annak érdekében, hogy ezek az elvek közvetlenül is érvényre jussanak, a törvényjavaslat jogszabályi szintre emeli a Kúria határozatában foglaltakat. A javaslat ezt a jogértelmezést teszi általános érvényűvé, mindenki számára kötelezővé.
A törvényjavaslat fő célja, hogy a Kúria jogértelmezését kodifikálja, és ezzel elkerülhetővé tegye a fogyasztók széles tömegei számára az időigényes és költséges perindítást. A javaslatnak emellett az is célja, hogy lehetőséget biztosítson a pénzügyi intézmények számára az önkéntes jogkövetésre. A javaslat ezzel összhangban elsődlegesen a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből és más szerződéses blankettákból kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.
Csak arra az esetre tartja fenn az állami kényszer alkalmazását, amikor a pénzügyi intézmények nem tesznek eleget önként kötelezettségeiknek. A javaslat célja olyan eljárási rend kiépítése, amely lehetővé teszi az érintett adósok számára a velük kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen kikötések kiiktatását és az ehhez kapcsolódó elszámolások minél gyorsabb lebonyolítását.
A javaslat figyelemmel volt az európai uniós jog előírásaira, illetve az Európai Bíróságnak a tisztességtelen szerződéses feltételekre vonatkozó döntéseire is. A javaslat ezzel összefüggésben a fennálló szerződések tartalmát csak oly módon és mértékben módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné, ez ugyanis a teljes szerződés semmisségét eredményezné, ami ellentétes lenne az adósok érdekeivel. A javaslat ezért a részleges érvénytelenség körében határoz meg olyan kógens rendelkezéseket, amelyek a tisztességtelen kikötések helyett a szerződés részévé válnak.
A javaslat figyelembe vette az Alkotmánybíróság 8/2014-es határozatában megfogalmazott követelményeket is. Az érintett szerződések olyan több évig fennálló, tartós jogviszonyok, amelyek vonatkozásában helye lehet a jogszabállyal történő szerződésmódosításnak. Ezek a szerződések emellett a társadalom széles rétegeit érintik. Az is egyértelmű, hogy ezeknél a szerződéseknél a szerződéskötéskor fennálló körülmények utóbb bekövetkezett megváltozása az adósok tömegeinek lényeges, jogos érdekét sértette. Ezek a körülményváltások nem voltak előre láthatóak, és jelentős mértékben túlmentek a normális váltások kockázatán. A beavatkozás alkotmányosságát végül az is alátámasztja, hogy annak tartalma megegyezik a hatályos jog Kúria általi értelmezésével.
A részletszabályokkal kapcsolatban elsőként arra térnék ki, hogy a javaslat megállapítja a fogyasztókkal kötött devizaalapú kölcsönszerződésekben alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségét. A különböző eladási és vételi árfolyamok alkalmazására vonatkozó semmis kikötések helyébe a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama lép. Ehhez kapcsolódóan a javaslat átszámítási kötelezettséget ír elő. Ezt az átszámítást a pénzügyi intézményeknek a hatálybalépéstől számított 90 napon belül kell elvégezniük.
Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tisztességtelenségére vonatkozóan a javaslat megdönthető vélelmet állít fel, ez a devizaalapú és a forintalapú fogyasztói kölcsönökre is egyaránt irányadó. A bankoknak tehát lehetőségük van egy erre irányuló peres eljárásban az általuk alkalmazott szerződéses kikötések tisztességességét bizonyítani. Összhangban azonban a javaslat azon céljával, hogy gyors és hatékony védelmet nyújtson az adósok számára, ezek a perek szoros határidőhöz kötött, kivételes eljárási rendben fognak lefolyni.
A javaslat a folyamatban lévő eljárásokról is rendelkezik. Egyrészt kimondja a folyamatban lévő perek, másrészt pedig a folyamatban lévő végrehajtási eljárások felfüggesztését. Az eljárást akkor is fel kell függeszteni, ha a zálogtárgy értékesítésére bírósági végrehajtáson kívül kerülne sor. A cél az, hogy ne alakulhassanak ki olyan méltánytalan és visszafordíthatatlan élethelyzetek, amelyek bekövetkezése esetén az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges.
A javaslat emellett az érintett szerződéses kikötések vizsgálatára és adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget ír elő a pénzügyi intézmények számára. Az adatszolgáltatási kötelezettség a felügyelet szerepét is betöltő Magyar Nemzeti Bank irányában áll fenn. A Magyar Nemzeti Bank másik fontos feladata, hogy a javaslat által az árfolyamréshez kapcsolódóan előírt átszámítás jogszerűségét ellenőrizze. Ennek elősegítése érdekében a pénzügyi intézmények kötelezettsége, hogy az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a hatálybalépést követő 60 napon belül küldjék meg a Nemzeti Banknak.
A javaslat több rendelkezést is tartalmaz annak elkerülése érdekében, hogy a hitelezői oldalon a szerződéses pozícióban bekövetkező jogutódlás ne okozzon hátrányt az adósok számára, és kimondja, hogy az alanyváltozásban érintett pénzügyi intézmények kötelesek egymással együttműködni. Ennek keretében a korábbi jogosult pénzügyi intézmény köteles a javaslatban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat a jogutód pénzügyi intézmények rendelkezésére bocsátani.
A benyújtott törvényjavaslat elsősorban a Kúria döntéséből egyértelműen következő anyagi jogi, továbbá a nélkülözhetetlen eljárási szabályokat tartalmazza. Az elszámolási szabályok végleges rögzítésére ősszel kerül sor. Az ezt tartalmazó második törvény feladata lesz, hogy végérvényesen rendezze ezt a társadalom széles körét érintő problémát.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy várakozással tekintünk a vita elé, és számítunk a képviselők észrevételeire, módosító indítványaira. Nem mindennapi gyakorlat részesei vagyunk, amelyben a kormány a törvényhozásnak arra tesz javaslatot, hogy jogalkotással avatkozzon be, és korrigáljon magánjogi szerződéseket. A javaslat elkészítése során a gyorsaság fő szempont volt, de biztos vagyok benne, hogy ez nem ment a minőség rovására, és mint volt alkotmánybíró, meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat mindenben megfelel az alkotmányosság és a jogbiztonság kritériumrendszerének.
A törvényjavaslat mielőbbi elfogadását várják nemcsak az érintettek, hanem a szélesebb közvélemény is, ezért bátran mondhatom, hogy ezzel a lépéssel a tisztelt Ház társadalmi felelősségének és kötelességének fog eleget tenni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.