Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1 Az Este című műsorában beszélt a bankok elszámoltatásáról szóló törvényről 2014. szeptember 16-án. Az interjú leirata.
Mv: Az Este vendége Trócsányi László igazságügyi miniszter. Jó estét kívánok!
Trócsányi László, igazságügyi miniszter: Jó estét kívánok!
Mv: Mit vár a kormányzat a Btk. szigorításától?
Trócsányi László: Egy egyéni képviselői indítványról van szó, amit a Fidesz frakció támogat. Nyilvánvalóan azt látni kell, és a kormány igazságügyi politikája is egyértelművé teszi, hogy a kormány, az gyakorlatilag az áldozatok pártján áll. Itt olyan áldozatokról van szó, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, kiskorúak, ezek lehetnek nevelési-oktatási intézményben, tehát valakinek a felügyelete alatt. Hozzá kell tennem, hogy az öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő cselekményekről van szó, amikor erről beszélünk. Azt gondolom, hogy nagyon sok esetben ezek a kiskorú gyerekek olyan traumát szenvednek, amit igazából nem tudnak földolgozni, és csak messze később kerülnek nyilvánosságra. Ez a probléma, hozzá kell tenni, nemcsak Magyarországon van, hanem más országokban is. Tehát Nagy-Britanniában és más országokban is, világjelenségről van szó, pedofília, gyermekek elleni erőszak, és ezekkel kapcsolatosan egy keményebb fellépésre van szükség.
Mv: Bocsásson meg, számítanak arra, hogy a Sipos-ügyön kívül a törvény hatására most több bűncselekmény kerül majd még a nyomozó hatóságok látókörébe?
Trócsányi László: Ezt nem lehet megmondani, tehát én ezt nem tudnám megmondani. Elképzelhető természetesen ez is. Azonban az egy nagyon fontos üzenet, egy elrettentő üzenet akar lenni, amit én azt gondolom, hogy egy társadalom el is vár attól, hogy bizonyos esetekben kiszolgáltatott helyzetben lévő egyének kárára elkövetett erőszakos bűncselekményeknél és ilyen jellegű, gyermekpornográfia, s a többi, igenis a büntető törvénykönyvnek a szigora, illetve az elévülés érvényre jusson.
Mv: Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy épp a szexuális bűncselekmények esetén, főleg, hogyha gyermekek ellen követik el ezeket, elképesztően nagy a látencia. Tehát itt az is kérdés lehet, hogy az áldozattá válás elleni küzdelem érdekében például a kormány milyen lépéseket kíván tenni.
Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy az áldozatvédelemnek az egyik ága tulajdonképpen a megelőzés. Ez óhatatlanul is egy komoly munkát jelent, én azt gondolom, hogy itt a diszpécserszolgálattól kezdve a telefonos szolgálatokig, és még sorolhatom, mindenfajta módon elő kell segíteni, hogy valaki ne legyen áldozat. Nyilvánvalóan a gyermekeknél sokkal nehezebb ez a dolog, hisz ők egy kiszolgáltatott helyzetben vannak. Egy nyolc vagy tízéves gyereknek a helyzete nem ugyanaz, mint egy huszonévesé. Ezért van az, hogy ezt a lépést az egyéni képviselő asszony, illetőleg a Fidesz–KDNP frakció beterjesztette az országgyűlés elé.
Mv: Bankok elszámoltatása, térjünk át erre a témára. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy jogállami és demokratikus küzdelemben akarunk győzni. Ezt annak kapcsán mondta, hogy néhány bírói tanács már az Alkotmánybírósághoz fordult a devizahitel szerződések ügyében. Miniszter úr, miért írt levelet az Alkotmánybíróságnak még a döntés előtt?
Trócsányi László: Hát egyrészt én úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróság előtt folyó eljárások tulajdonképpen nyilvánosak. Az indítványok megtalálhatók az Alkotmánybíróságnak a honlapján, és nyilvánvalóan a fél, aki a jogszabályt fogalmazza, annak joga van, és szerintem kötelezettsége is, hogy reagáljon. Én, mint volt alkotmánybíró, mindig örültem annak, amikor az adott miniszter válaszolt és írt abban, hogy mi volt az ő álláspontja, amikor a jogszabályt megfogalmazta. Miután az Igazságügyi Minisztériumnak komoly szerepe van ennek a jogszabálynak az előkészítésében, én úgy gondoltam, hogy az alkotmányossági kérdésekre válaszolnom kell. És az a három bíró, illetve kettő bíró pontosabban, csak három ügyről van szó, amit fölfüggesztettek és amit mondtak, azok az érvek álláspontom szerint, hát nem állják meg a helyüket, és ez a jogszabály alkotmányos az első paragrafusától az utolsó paragrafusáig. Mik a támadási pontok? A támadási pontok az, hogy nem volt kellő idő a bankoknak arra, hogy fölkészüljenek ugye a perek megindítására. Erről nekem más a véleményem. Professzionális szervezetekről van szó, jól tudjuk, hogy már ez éve húzódó, enyhe tíz éve fennálló problémának a megoldásáról van szó, én úgy gondolom, hogy nekik ez a harminc nap, ami a kereset benyújtására rendelkezésükre állt, bőven elegendő. És még sorolhatnám az összes természetesen a többit, én pontról pontra mentem végig, és álláspontom szerint alkotmánysérelemről nem lehet szó.
Mv: De nem érzi úgy, hogy ezzel a levéllel gyakorlatilag azt sugalmazza az Alkotmánybíróság felé, hogy a kormány milyen fajta döntésnek örülne?
Trócsányi László: Nem, szó sincs róla. Az Alkotmánybíróság egy teljesen független szerv, magam is annak a tagja voltam, én úgy gondolom, hogy a hatalmi ágak elválasztásában nagyon fontos szerepe van mindegyik szervnek. A végrehajtó hatalomnak is, teszi a dolgát, az Alkotmánybíróságnak tenni kell. De nem azt jelenti, hogy az alkotmányos intézmények között ne legyen dialógus. A dialógus az azt jelenti, hogy álláspontokat közvetítek, és álláspontokat fejtek ki, természetesen a bíróságnak joga van elfogadni, el nem fogadni egy érvelést. De úgy gondolom, hogy valamilyen szempontból ez az eljárás nyilvános, és ilyen szempontból én magam is úgy gondolom, hogy az érveimet nyilvánosságra akarom hozni.
Mv: Mit gondol, hogy ez az alkotmánybírósági eljárás, illetve az a tény, hogy a bankok azt mondták, hogy még az Európai Bíróságig is hajlandók elmenni, mennyire nyújtja meg ezt az egész folyamatot, illetve a törvény hatályba lépését?
Trócsányi László: Hát jós nem vagyok, tehát nem tudok konkrét időpontot mondani. Nekünk van egy menetrendünk és a menetrendünk a 2015-ös évre fókuszál, 2015. januártól november 30-ig terjedő időszak különböző fogyasztói csoportoknak az elszámolása meg fog történni. Én optimista vagyok természetesen, miután biztos vagyok benne, az én belső biztonságom az, hogy ez a jogszabály alkotmányos, és ezért sor kerülhet. Természetesen mindenkinek joga van a jogállami kereteken belül igénybe venni azokat az eszközöket, amik rendelkezésre állnak, hát ezzel a világon semmi bajom nincsen.
Mv: Adott esetben elképzelhető az is, hogy ez áthúzódik a következő évre? Mire az adósok valóban azt érzékelik, hogy kevesebb lesz a törlesztőrészletük?
Trócsányi László: Én azt gondolom, hogy gyakorlatilag 2015-ben sor fog kerülni az elszámolásra. Tehát én úgy gondolom, hogy miután az érvrendszeremet, illetőleg nemcsak az enyémet, hanem úgy gondolom, hogy az Igazságügyi Minisztérium, a kormány álláspontja ebből a szempontból egyértelmű, én úgy gondolom, hogy ezt el fogja fogadni, reményeim szerint az Alkotmánybíróság.
Mv: Az elszámoltatás részletszabályt egyébként a Magyar Nemzeti Bank dolgozza ki, rendeleti formában. Erről nem nagyon lehet tudni semmit, hogy hogyan, mi módon, de ezek a modellszámítások a kormánynak már rendelkezésére állnak?
Trócsányi László: Bizonyos szempontból természetesen rendelkezésre állnak, hisz egy nagyon komoly szakértői csapat dolgozik az Igazságügyi Minisztérium és az NGM mellett, a Nemzetgazdasági Minisztérium mellett. Körülbelül tudjuk azt, hogy milyen összegről beszélünk, azt is tudjuk, hogy körülbelül egy hitel egy fogyasztónak körülbelül mennyivel fog csökkenni a törlesztőrészlete, illetőleg a tőketartozása, amennyiben előtörlesztés konstrukcióról van szó, illetőleg amennyiben a szerződés megszűnt, akkor készpénzben körülbelül mennyit fog megkapni. Most miért kell MNB rendelet? MNB rendelet azért kell, mert számos technikai szabály van. Olyan technikai szabály, hogy hogyan kell az elszámolásról a fogyasztót értesíteni? Mit tartalmazzon a levél? Pontos technikai kérdések, és ezeket felesleges a törvénybe tenni, ezek, az MNB-nek van egy fogyasztóvédelmi funkciója is, amivel fel fogjuk ruházni, az, hogy az elszámolás során, konkrét elszámolások is vannak, az MNB tegye a dolgát. Tehát ez egy nagyon komplex jogszabálycsomag, amely tulajdonképpen elkezdődött az az előző törvénnyel, a 38-as számú törvénnyel, most folytatódik ezzel, és utána majd jön gyakorlatilag a kamatnak a rendezése a jövőre nézve, hogy milyen legyen gyakorlatilag a hitelezésnek a kamatrendszere a jövőre nézve.
Mv: Biztos vagyok benne, hogy fogunk még erről beszélgetni, miniszter úr, köszönöm szépen.
Trócsányi László: Én is köszönöm, hogy itt lehettem.