Szülőfalujában, Boksánbányán avattak emléktáblát vitéz Szurmay Sándor vezérezredesnek, az egykori katonának és politikusnak.

Németh Szilárd a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes beszédében úgy fogalmazott: „Egy olyan emberről emlékezhetünk itt meg, aki példa mindenki számára. Szurmay Sándor személyiségében egyszerre van jelen az ész, a szív, a test és a lélek ereje.” Hozzátette, hogy a vezérezredes méltán érdemelte ki az utókor figyelmét, háláját. „Kitartása, katonái iránti elkötelezettsége, hazája iránti hűsége nem csak a mai honvédek, de minden magyar ember számára példaértékű” – hangsúlyozta beszédében.

Fotó: Rácz Tünde

A rendezvényen – amelyen jelen volt Kovács Balázs, a néhai vezérezredes leszármazottja, valamint Baráth Ernő dandártábornok, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka is – Németh Szilárd kiemelte, hogy az utókornak nem csak lehetősége, de kötelessége is a történelmi nagyjainkra való emlékezés, és feladata továbbítani azokat a hőstetteket az utókornak, amelyek méltán tesznek büszkévé egy közösséget. „Köszönöm Boksánbánya magyar közösségének, hogy szívükön viselik Szurmay Sándor emlékének ápolását, és hogy több évtizeddel a halála után sem engedik feledésbe merülni ennek a kivételes politikusnak, katonának és hazafinak tetteit és életútját.”


Fotó: Rácz Tünde

A helyi magyar közösség református templomának falán elhelyezett emléktábla leleplezését megelőzően M. Tóth György, a vezérezredesről szóló A katonabáró című könyv írója is felelevenítette Szurmay Sándor élettörténetét. Ezt követően az istentisztelettel egybekötött megemlékezésen résztvevők kilátogattak Szurmay Sándor édesapjának és édesanyjának közös sírjához, ahol a minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes egy koszorút helyezett el.

Fotó: Rácz Tünde

Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor vezérezredes a ma Romániában található Boksánbányán (akkori nevén Németboksánon) született 1860. december 19-én. Elemi iskolai tanulmányait követően Szegeden elvégezte a katonai főreáliskolát, majd 1883-84-ben a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamát. Az első világháború kitöréséig számos csapat- és hadműveleti beosztást látott el. A nagy háború hajnalán honvédelmi államtitkárrá nevezték ki, az első csapatmozgósításokat és frontra vezényléseket, valamint a szükséges ember- és anyagutánpótlásokat innen vezényelte le.