Megalakulásának századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) november 16-án. A centenáriumi eseményen Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes mondott beszédet.
Száz esztendővel ezelőtt, 1918 novemberének elején a Hadügyminisztérium szervezetén belül alakult meg a mai Hadtörténeti Intézet és Múzeum jogelődje. Az évforduló alkalmából szervezett pénteki ünnepségen Németh Szilárd parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes mondott köszöntőbeszédet az intézmény márványtermében. Rámutatott, hogy a HM HIM páratlan gyűjteményével és kutatásaival olyan érték, amelyre kötelesség vigyázni. „Értéket kaptunk a múlt katonáitól, hogy továbbadjuk azt a jövő nemzedékének. Ez az örökség határozza meg hazaszeretetünket, hivatástudatunkat, a hon védelméhez való viszonyunkat, mindennapi életünket” – mondta a miniszterhelyettes.
Németh Szilárd az intézmény egyedülálló szerepét hangsúlyozta a honvédelem népszerűsítése terén. Mint mondta, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum mára azzá az intézménnyé vált, amely a honvédelem ügyét a legsikeresebben és legátélhetőbben propagálja. „Múltunk megannyi értékes darabját őrzi és teszi hozzáférhetővé, megélhetővé. Érdemes hát vigyáznunk rá, gyarapítanunk, ahogy azt őseink és elődeink tették. Hitbizomány ez, amelyet csak változatlan formában vagy megnövelt értékkel szabad átadnunk az utódainknak” – fogalmazott a tárca parlamenti államtitkára.
Az eseményen felolvasták Áder János köztársasági elnök köszöntő sorait. Az államfő az intézmény megalakulását mérföldkőnek nevezte a magyar történelmi emlékőrzésben. „Ez az intézmény, amely azóta is hadi múltunk kincsestáraként működik, meghatározó szerepet játszik a magyar történelmi tudat ápolásában, a magyar hadtörténelem emlékeinek megőrzésében. Segít bennünket eligazodni 1100 év hadikrónikájában, s láthatóvá, átélhetővé teszi a magyar hadtörténet megannyi felemelő, avagy drámai eseményét” – írta levelében Áder János.
Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka ünnepi beszédében az intézmény megnövekedett feladatrendszerét és széles tevékenységi körét emelte ki. „A 100 esztendős Hadtörténeti Intézet és Múzeum még soha nem volt annyira erős és annyira szerteágazó feladatkörrel ellátott szervezet, mint ma, 2018-ban. Intézményünk magába foglalja a magyar hadtörténet kutatásának minden szegmensét. A múzeumtól a levéltárig, a könyvtáron és a térképtáron át a jelenlegi, huszonegyedik századi magyar haderő irattári anyagáig” – mondta az intézmény parancsnoka.
Az ünnepségen - amelyen részt vett dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese is - levetítették a HM Zrínyi Nonprofit Kft. közreműködésével összeállított kisfilmet, amely a múzeum elmúlt száz évének történetét dolgozta fel, majd bemutatták a 100 éves a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1918-2018 című kötetet, valamint a centenáriumra készített emlékérmet és emlékbélyeget is. Az évforduló alkalmából a HM HIM november 17-én, szombaton nyílt napot tart, amikor valamennyi kiállítás, valamint a fegyvertár is ingyenesen tekinthető meg. A kedvezményes hadtörténeti könyvárusítás mellett a gyerekeket a szokásos játékkatona-festéssel, kézműves-foglalkozásokkal, valamint hadtörténelmi totóval és múzeumi kincskeresővel várják a szervezők.
Az intézmény 1919 januárjától Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven működött. 1921 márciusában a Honvédelmi Minisztériumtól leválasztva önálló intézménnyé nyilvánították, majd 1922 novemberében a két intézményrészt szétválasztották. Több helyszín után a múzeum 1929-ben költözött mai, végleges helyére, a budai várbeli Nándor-laktanyába. Első kiállítása 1937. május 29-én nyílt meg. A II. világháborúban mind a Nándor-laktanya, mind az Országos Levéltár épülete súlyos károkat szenvedett, így az intézmény történetének háború utáni első évei a romok eltakarításával, valamint a gyűjtemények ismételt összegyűjtésével teltek. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945 májusában csak a múzeum működéséhez járult hozzá, így a levéltár a Honvédelmi Minisztérium osztályaként funkcionált, iratait a múzeum vette gondozásába. Mivel a levéltári iratanyagot az Országos Levéltár épületéből el kellett szállítani, megkezdték a laktanya egyik szárnyának átépítését levéltári raktárak céljára. 1947 márciusában jóváhagyták az intézmény kettős funkcióját, és Honvéd Levéltár és Múzeum néven működött tovább. 1949 májusában nyílt meg a Honvéd Múzeum első új, állandó kiállítása. 1954-ben a Honvédelmi Minisztérium létrehozta a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum elnevezésű intézményt. 1958 októberében az összintézmény neve is újból Hadtörténelmi Levéltárra és Múzeumra változott, majd 1961-től viseli ismét a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nevet.
Az intézmény a magyar katonai múlt emlékeinek páratlanul gazdag kincsestára. Itt őrzik Hadik András, Simonyi óbester, Bem József, Damjanich János, Klapka György és Kmety György szablyáit, Petőfi Sándor jatagánját, Batthyány Lajos és Kiss Ernő pisztolyait, Guyon Richárd egyenruháját, a magyar kitüntetés-történet megannyi fontos emlékét, az 1848-49-es szabadságharc, a Monarchia, a magyar királyi Honvédség és az 1956-os forradalom zászlait. De a magyar hadtörténet megannyi fotótörténeti emlékét is itt láthatjuk, a Kossuth-emigráció olasz- és poroszországi légionistáinak fényképeitől 1956 amatőr fényképeiig. Ugyanilyen értéket képviselnek a levéltár raktáraiban őrzött iratok, Kossuth, Görgei, Bem, Damjanich, Klapka levelei, az I. és II. világháború katonai iratai, a Hadtörténelmi Térképtár több százezres gyűjteménye, vagy a Hadtörténelmi Könyvtár ritka és értékes kötetei.
