Magyarország nagyságához mérten erőn felül teljesíti a szövetségi kötelezettségeit – jelentette ki Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Magyar Atlanti Tanács, „Nemzet és biztonság” című konferenciáján Székesfehérváron.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszter-helyettes, előadásában leszögezte: az idei év egyik fő tanulsága: biztonsági környezetünkben „csak az a biztos, hogy minden bizonytalan.” Meglátása szerint alig néhány évtizeddel korábban a biztonság területén minden egyszerűbbnek tűnt, „mert minden az volt, aminek látszott, míg manapság akár a látszólagos béke is rejthet magában háborút.”
A jelen problémáiról szólva a parlamenti államtitkár elmondta: a nagyhatalmi politikához kapcsolódó válságok mellett, az úgynevezett bukott államok, és az azokban megtelepülő terrorizmus támasztja a legnagyobb kihívásokat. Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatosan hangsúlyouta: a nyugat elkövette azt a hibát, hogy éveken keresztül pusztán döbbenten szemlélte az orosz reakciókat. Amerika figyelme pedig Kína és India felé fordult, hiszen az aktuális gazdasági kihívások ott jelentek meg.
A menekültválsággal kapcsolatosan az államtitkár lándzsát tört azon kormányzati vélemény mellett, miszerint „az Európai Unió illetékesei sokat beszélnek a témáról, de a tettekben mérhető előrehaladás csekély”. Elhangzott: a migránsokra vonatkozó jelenlegi európai szabályozások és rendszerek nem képesek kezelni a menekültek rendkívüli módon megnövekedett létszámát. Vargha Tamás kiemelte: a végső megoldás az, hogy a legtöbben a szülőhazájukban boldoguljanak valamiképp. Már csak azért is, folytatta, mert ha ilyen ütemben folytatódik a bevándorlás, akkor „ez akár még a nagyon erős német gazdaságot is megroppanthatja.”
A magát Iszlám Államnak nevező szervezettel kapcsolatosan a miniszter-helyettes elmondta: két éve a semmiből tűntek elő, jelentős bevétellel rendelkeznek, és igazából csak szárazföldi erők bevetésével lehetne ellenük célt érni.
Fucsku Sándor vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) parancsnoka előadásában a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetről szólva hangsúlyozta: Afganisztánban 2016-ban sem csökken majd a magyar katonák jelenlegi száz fős létszáma. A Balti-államokban történő légtérrendészeti feladatok ellátása eddig igazi sikertörténet, a jövő januárban visszatelepülő kecskeméti állomány eddig tizenhét éles riasztáson van túl.
„Amerika felismerte, hogy nem lehet magára hagyni Európát. A különböző magyar-amerikai kiképzések jelenleg is zajlanak” – húzta alá a vezérőrnagy. A Közös Akarat 2015 nevű gyakorlattal kapcsolatban az MH ÖHP parancsnoka elmondta: ez a művelet azért is különleges, mert 24 órában kell felügyelni a katonák által gyorsan megépített Ideiglenes Biztonsági Határzárat. Elhangzott: jelenleg is 1700 katona teljesít szolgálatot a határaink mentén. Hozzáfűzte: a párizsi terrortámadások után Magyarországon is megnövekedett a készenlét, és ebből a Magyar Honvédség is látható módon kivette és kiveszi a részét.
Prof. dr. Vizi E. Szilveszter, akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke elmondta: Magyarország egyértelműen eleget tesz a NATO támasztotta elvárásoknak – méghozzá kiválóan. Emlékeztetett arra, hogy annak idején az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásról szóló népszavazáson a szavazók kimagaslóan magas arányban (84 százalék) szavazott igennel. Mint mondta: napjainkban különös fontossággal bír a nemzet és biztonság fogalma; többek között a háttérben zajló kíberháború, vagy a folyamatban lévő klimatikus változások miatt.
Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere kiemelte: a magyar történelem jeles eseményei nem lettek volna elképzelhetőek a katonák nélkül. Hozzátette: régebben is, most is jellemző, hogy a magyar haderő szövetségben tevékenykedik. Hangsúlyozta: a közelmúlt tragikus történései mentén értelmetlenné vált a korábbi vita, hogy vajon szükség van-e biztonságpolitikára és védelmi kiadásokra, avagy sem.