A magyar ember számára az egyik legfontosabb dolog a béke és biztonság- mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter október 3-án, csütörtökön tartott előadásában, a Szegedi Tudományegyetemen.
Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a program középpontjában az ember áll, ezért dolgozták ki azt az életpályamodellt, amely a katona erkölcsi és anyagi megbecsülését a kezdetektől garantálja. Ugyanezen ok miatt vezették be a digitális katona programot, ami a legkorszerűbb eszközökkel látja el a katonákat a ruházattól kezdve a kézifegyvereken át a speciális kiegészítőkig. „Az eszköz önmagában semmit nem ér, ha nincs mellette olyan jól kiképzett, kiválóan felkészített katona, aki a kihívásokkal szembe tud nézni” – húzta alá a tárcavezető.A Szegedi Honvédelmi Napon tartott előadást és sajtótájékoztatót a Szegedi Tudományegyetemen Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A tárcavezető beszélt napjaink megváltozott biztonsági helyzetéről, a régiónkat érintő keleti és déli fenyegetettségről, a terrorizmus térhódításáról és a migrációs veszélyről. Mint mondta, a kormány az új kihívásokra válaszul indította el a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek célja, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó, a 21. század követelményeinek mindenben megfelelő, lojális és modern fegyverzettel ellátott katonákból álló haderejévé váljon, amelynek elsődleges célja a biztonság és béke megőrzése.
Benkő Tibor kiemelte: a haza védelme ugyanakkor csak széles társadalmi összefogással és támogatással lehetséges. „Közösen kell megvédenünk, hiszen a haza szolgálata, a hon védelme nemzeti ügy. Saját hazánkról, elődeink, őseink által kivívott értékekről beszélünk. A magyar ember számára az egyik legfontosabb dolog a béke és a biztonság” – mondta a miniszter.
A miniszter a haditechnikai eszközök, fegyverrendszerek beszerzése kapcsán elmondta, hogy minden döntésnél a katonák igényei szerint járnak el, és azoknak megfelelően gyárttatják a megrendelt eszközöket. Kiemelte, hogy a kézifegyverek tekintetében már hazai vonatkozásról beszélhetünk, hiszen Kiskunfélágyházán működik az az üzem, amelyben a magyar katonák kézifegyvereit összeszerelik, s ahol hamarosan megkezdődik a gyártás is.
Benkő Tibor külön felhívta a figyelmet a hibrid hadviselésben széleskörűen megjelent kibertéren belüli támadások szerepére. Mint mondta, a kiberműveletek már NATO-szinten is bekerültek a műveleti eljárások listájába, ezért a Magyar Honvédség a program részeként külön kiberakadémiát hozott létre, hogy biztosítsa a fenyegetések elleni védekezéshez szükséges oktatást és kiképzést.
A miniszter az egyetemen a fiatalok megszólításának szükségességéről, a honvédelmi oktatás és a hazafias nevelés lehetőségeiről is beszélt. Ismertette a tárca és a Magyar Honvédség eddig elért eredményeit, a Honvédelmi Sportszövetség, a honvédelmi táborok, az ösztöndíjrendszer, a Honvéd Kadét Program struktúráját, valamint beszélt a honvéd középiskolai rendszer továbbfejlesztéséről is. Az önkéntes tartalékos rendszer kapcsán kifejtette: a modern Magyar Honvédség elképzelhetetlen a jól működő tartalékos bázis nélkül. Jelenleg mintegy kilencezren szolgálják hazájukat önkéntesként, ezt a számot növelik tervezetten 20 000-re.
Az előadás utáni sajtótájékoztatóján Szeged és a régió kapcsán a miniszter újságírói kérdésre úgy válaszolt: a Magyar Honvédség katonái készenlétben állnak arra az esetre, ha újra szükségessé válik az ország határainak védelme.
A honvédelmi napon az egyetem előtti téren a hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekar szórakoztatta az érdeklődőket, majd a Magyar Honvédség alakulatai statikus és dinamikus bemutatót tartottak. Eközben az intézmény aulájában a NATO-kiállítást tekinthették meg az érdeklődők.