Hazatért a magyar légierő több mint nyolcvan katonája és négy JAS-39 Gripen repülőgépe a Baltikumból. A magyar misszió négy hónapon át – 2015 szeptemberétől – vállalt felelősséget Lettország, Észtország és Litvánia légtérvédelméért, hozzájárulva ezzel a Szövetség biztonságához. A magyar pilóták nem csak helytálltak, - mondta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter - hanem felkészültségükkel elismerést vívtak ki a parancsnokoknál és a NATO Németországban található Egyesített Légivezetési Központjánál is.
A Baltic Air Policing (BAP), azaz a baltikumi légtérrendészeti misszió keretében Magyarország vezető nemzetként Németországgal közösen, NATO parancsnokság alatt teljesítette küldetését, melynek során több mint 430 órát töltöttek levegőben a magyar vadászpilóták.
2015. szeptember elseje óta összesen 25 alkalommal riasztották a Litvániában állomásozó magyar Gripeneket. A 25 éles riasztás mellett 101 alkalommal kaptak gyakorló riasztást a magyarok.
Magyarország első alkalommal vett részt a küldetésben, és vállalta, hogy 2019-ben ismét négy hónapon át látja el a balti országok légtérvédelmét. A balti légtérrendészet a Magyar Honvédség számára különösen fontos, mert a Szövetség tagjaként aktív részese lehetett egy olyan küldetésnek, amely másik NATO tagállamok polgárainak biztonságát vigyázta. A légtérrendészeti feladatok ellátásával hazánk is belépett azon NATO-tagállamok közé, amelyek képesek a légierejüket az országhatáron túl is alkalmazni.
A magyar kontingens 2016. január 8-án, helyi idő szerint 9 órakor adta át a szolgálatot az őket váltó spanyol katonáknak. A küldetés során a Magyar Honvédség egyidejűleg volt képes a balti országok és Szlovénia légterének ellenőrzésére és védelmére, valamint a hazai feladatok maradéktalan végrehajtására.