„Az NKE életében az ötödik évforduló egy fontos mérföldkő, amely egyszerre szimbolikus és valósághű is” − mondta dr. Földváry Gábor, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára az Egyetem Napja ünnepségen, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítésének ötödik évfordulója alkalmából rendeztek a Ludovika főépület dísztermében március 30-án, szerdán.
Az NKE Fenntartói Testület (FT) ügyvivője szerint az intézmény ma egy kimagaslóan jól működő, tudatosan fejlődő universitas. „Az alapításkor sokan azt mondták, hogy az egyetem eleve kudarcra van ítélve. Ezek a hangok mára azonban elhalkultak” – húzta alá Földváry Gábor.
A helyettes államtitkár szerint a sokszor eltérő vezetési stílusú, de ugyanazon cél érdekében dolgozó karok összhangban működnek. „Ez a siker az egyetem vezetőinek elkötelezettségéből, és fáradhatatlan (köz)szolgálatából ered” − tette hozzá az FT ügyvivője.
Elhangzott, hogy a honvédelmi tárca mindig büszkén, emelt fővel tekint az alapokra, azaz a Honvéd Ludovika Akadémia alapítására. „Az akkori cél is a hazát átfogó módon szolgáló intézmény létrehozása volt” − tette hozzá Földváry Gábor.
Hangsúlyozta, hogy az államnak tartóoszlopokként van szüksége a legfontosabb intézményeire és az ott dolgozó, munkájukra hivatásként tekintő, kiválóan képzett közszolgákra.
„Az NKE alapításakor 1-2 évet jósoltak az intézménynek. Az idő bebizonyította, hogy nem az egyetem, hanem az akkori jóslatok lettek kudarcra ítélve” − hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Rétvári Bence.
Az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) államtitkára, miniszterhelyettes egykori KIM államtitkárként volt a vezérszónoka az NKE törvény 2011-es parlamenti vitájának. Rétvári Bence szólt arról, hogy az állam erejéhez nélkülözhetetlen a benne dolgozók professzionális képzése. Amíg a vállalkozások terén már jóval hamarabb létrejöttek a vezetőket képző, sokszor nemzetközi alapon működő professzionális képzőhelyek, addig a közszolgálatban ez sokáig csak álom maradt. „Ezért volt szükség arra, hogy a teljes társadalom érdekét képviselő állam tisztviselőit egy magasabb színvonalon és integrált szinten lehessen képezni” − fogalmazta meg az NKE alapításának szükségességét az államtitkár.
Rétvári Bence szerint hazaszeretet nélkül azonban nem létezik jó közszolgálat, így a tudás megszerzése mellett a szilárd erkölcsi alapok megerősítésére is figyelmet kell fordítani. „A közszolgálatban dolgozóknak, minden egyes döntésüknél a teljes nemzeti közösség érdekeit kell szem előtt tartaniuk” − tette hozzá a miniszterhelyettes.
„Az új Alaptörvény nemcsak megszületésének idejében, hanem szellemiségében is közel áll az NKE létesítéséhez” − kezdte ünnepi gondolatait Patyi András. Az NKE rektora Bismarck gondolatait is idézve elmondta, hogy a sikeres kormányzáshoz a jó törvények mellé a legjobb hivatalnokokat kell állítani.
Az egyetem vezetője az elmúlt öt év eredményei kapcsán megjegyezte, hogy ez az időszak a fejlesztések megalapozásához volt elég. „Fenntartható fejlődési pályára állítottuk az intézményt” − fogalmazott.
A rektor szerint az anyagi-infrastrukturális fejlesztés mellett még fontosabb a szellemi-tudományos gyarapodás, amelynek keretében sikerült új értéket, módszert, viszonyrendszereket teremteni. Az eredmények között említette két új doktori iskola, egy új kar és két teljesen újszerű karközi intézet létrehozását. A Vezető és Továbbképzési Intézet által szervezett továbbképzési programokban mintegy 75 ezer tisztviselő vesz részt évente, de önálló intézetet kapott az államtudomány is. „Több évtizedes hallgatás után az állammal foglalkozó tudományoknak egy újfajta paradigmáját tudtuk középpontba állítani” − tette hozzá Patyi András.
A rektor kiemelten szólt az NKE munkatársai által létrehozott, a kormányzati teljesítményt értékelni képes, nemzetközileg is elfogadható értékindexről, a jó állam jelentésről is. „Mindez nemcsak pozitív kormányzati visszhangra talált, hanem ez ma már a KÖFOP-program hatásvizsgálati és módszertani mérési szempontrendszere is” – tette hozzá Patyi András.
Az NKE rektora az eredményeket sorolva szólt az új tanszékekről, az új egyetemi tanárokról és a mintegy 100 új PhD-doktorról is. Az egyre szélesebb spektrumban működő nemzetközi kapcsolatrendszer kapcsán megjegyezte: azon dolgoznak, hogy valamelyik külföldi egyetemmel közös diploma kiadására is képes együttműködés jöjjön létre. Az infrastrukturális fejlesztés kapcsán megjegyezte: a Ludovika Campus fejlesztésének második üteme jelenleg is zajlik, és továbbra is az egyetem egységeinek egy helyen való elhelyezése a cél. Az elmúlt öt év fontos eredménye a teljes képzési szerkezet átalakulása, amelynek eredményeképpen sikeresen vizsgázott a tisztképzés új rendszere, amikor tavaly a honvédtisztjelöltek részt vettek a déli határzár biztosításában.
Patyi András szerint az NKE-nek egy szempontból biztosan nehezebb a helyzete, mint a többi felsőoktatási intézménynek. „Egyszerre kell jó egyetemnek és jó tisztképző intézménynek lenni” – hangsúlyozta a rektor, aki úgy véli: a fejlődés zálogát továbbra is az egyetem dolgozói jelentik, akik tudást adnak át, értéket közvetítenek és magatartást formálnak.
Az ünnepségen az NKE szenátusának döntése alapján címzetes egyetemi docensi címet kapott dr. Gyaraki Károly Mihály nyugállományú mérnök altábornagy. Az NKE Aranyérmét prof. dr. Báthy Sándor és Professor Emeritus dr. Nemes Ferenc vehették át. Az Egyetemért Emlékérem kitüntetésben részesült Bálintné Virág Éva, dr. Balla László Gézáné, Bocskay Ágnes, dr. Csuth Sándor, dr. Ludányi Lajos nyugállományú alezredes, Szalay Tihamér és dr. Tarján Gábor. Rektori kitüntető oklevelet kapott Kertész Anikó, dr. Marsai Viktor, dr. Szántai Adrienn és dr. Szebenyi Gabriella. A Belügyminisztérium döntése alapján dr. Pintér Sándor belügyminiszter a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatát adományozta Stefán Lászlónénak. Az elismeréseket Patyi András rektor adta át.
Az Egyetem Napján megrendezett ünnepi szenátusi ülésen NKE habilitált doktori címet adott át Patyi András rektor dr. Kátai-Urbán Lajos tűzoltó ezredesnek, továbbá kilencen kaptak PhD-doktori fokozatot. Utóbbiakat prof. dr. Padányi József dandártábornok, tudományos rektorhelyettes, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be a résztvevőknek.
Az ünnepi szenátusi ülést lezáró gondolataiban Patyi András reményének adott hangot, hogy a most avatott PhD-doktorok munkája jelentősen hozzájárul majd az intézmény tudományos hírnevének öregbítéséhez. 2011. március 28-án hirdették ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapításáról szóló 2011. évi XXXVI. törvényt. A törvény kihirdetésének napját 2012-ben nyilvánította az Egyetem Napjává az NKE Fenntartói Testülete.
Az elmúlt öt év fontosabb egyetemi kiadványaiból és fotóiból időszaki kiállítás nyílt a Ludovika főépület kiállítóterében. A „Létesítéstől napjainkig – pillanatfelvételek” című tárlatot április 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Fotó: uni-nke.hu