A másokért felelősséget vállaló, hazájukért szükség esetén az életüket is áldozó katonák megbecsülése a legfontosabb prioritás a honvédelmi tárca számára – hangsúlyozta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter január 26-án, Budapesten.
A LIGA Nyitott Ház programsorozat tematikus honvédelmi napján mondott beszédet január 26-án dr. Simicskó István. A honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség alakulatainak szakszervezeti tisztségviselői, a LIGA szakszervezetek vezető tisztségviselői és a nagyobb szakszervezeti ágazatok képviselői előtt összefoglalta az elmúlt év legfontosabb eseményeit, és szólt 2017 kiemelt feladatairól is.
Dr. Simicskó István kiemelte: a tárca szorosan, korrekt módon működik együtt a szakszervezetekkel. „Szeretnénk ezt a bizalmat még inkább erősíteni, hiszen közös a célunk, közös az érdekünk, közösek a terveink, és feladatainkat is úgy tudjuk végrehajtani, ha ezt egymást segítve tesszük” – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva, hogy a honvédelemre mindez különösen igaz, hiszen nemzeti ügyről van szó. Mint mondta, a másokért felelősséget vállaló, hazájukért szükség esetén az életüket is áldozó katonák megbecsülése a legfontosabb prioritás, és az átfogó, komplex Zrínyi 2026 fejlesztési terv is e felívelő pályára állítást célozza. „Biztonsági helyzetünk, környezetünk és önbecsülésünk is ezt követeli meg” – szögezte le a tárcavezető. A program első és legfontosabb része a katona megbecsülése, a biztos jövőkép, hiszen enélkül semmiféle haderő-fejlesztés nem hajtható végre. A miniszter méltatta a katonák helytállását itthon, a határon, a külföldi missziókban és a nemzetközi gyakorlatokon.
A honvédelmi és haderő-fejlesztési program részleteit ismertetve dr. Simicskó István kiemelten szólt a társadalmi nyitás jelentőségéről. „Ha a magyar társadalom tagjainak nincs a szívükben-lelkükben, hogy a magyar haza védelme fontos, nem tudjuk hatékonnyá tenni az ország biztonsági rendszerét és védelmét” – jelentette ki a miniszter, és hozzátette: ez hagyományos fegyveres konfliktus, netán természeti vagy ipari katasztrófa, illetve kibertámadás esetén is igaz. E gondolat jegyében a tartalékos rendszer területvédelmi alapokra helyezése kiemelt jelentőségű. A jelenleg működő rendszer mindenképpen előrelépést jelentett a korábbi évekhez képest, ám jellegéből fakadóan hosszútávon nem tartható fent, új alapokra kell helyezni. A cél, hogy 2026-ra minden járásban működjön tartalékos egység: mint a miniszter fogalmazott, ez hozzávetőlegesen húszezer főt jelentene, de elsősorban nem a számok, hanem a tényleges képességek számítanak. Mindennek érdekében nyitni kell a fiatalok, illetve olyan társadalmi csoportok irányába, akik magukénak érzik a haza védelmének ügyét, elkötelezettek és szeretnének részt vállalni ebben a feladatban. E célt szolgálja többek között a Honvédelmi Sportszövetség létrehozása vagy a kadétrendszer létrehozása is.
Dr. Simicskó István a haderőfejlesztési elképzelésekről is szólt. A szakszervezeti együttműködés vonatkozásában a honvédelmi miniszter elmondta: minden esetben figyelembe veszik a szakszervezetek véleményét, visszajelzéseit a döntéshozatal során, és utólag is vizsgálják az egyes döntések hatásait.
Az előadás után dr. Simicskó István, illetve dr. Földváry Gábor, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára, valamint Sulyok János dandártábornok, védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár a megjelentek kérdéseire is válaszoltak.