Főként a biztonsági helyzetről és a honvédség fejlesztéséről beszélt Benkő Tibor honvédelmi miniszter az Országgyűlés Nemzetbiztonsági, illetve a Honvédelmi és rendészeti bizottsága által tartott éves meghallgatáson június 18-án, kedden, a fővárosban.
A tárcavezető a bizottsági beszámolókon elmondta, a tágabb és a szűkebb biztonsági helyzet is romlott az elmúlt évben, s főként keletről, illetve délről kell kihívásokra számítani. Az ukrajnai konfliktus, a Nyugat-Balkán instabilitása, a terrorizmus, az illegális migráció, a kiberfenyegetés, a hibrid hadviselés és az egyre több instabil állam mind olyan kihívás, amelyre nagyon nehéz előre felkészülni. Kitért arra is, Magyarország biztonsági helyzete stabil annak ellenére, hogy a már említett keleti és déli fenyegetettség metszéspontjában áll.
A fenyegetésekre válaszul született az a döntés, hogy szükség van egy regionális többnemzeti hadosztály-parancsnokságra, amelynek létrehozásába bevonták Szlovákiát, Szlovéniát és Horvátországot. Emellett a régió biztonságát erősítené a regionális különleges műveleti erők komponensparancsnoksága is, amihez eddig öt ország csatlakozott. „Magyarországnak szüksége van erős, ütőképes, korszerű, 21. századi technikai eszközökkel felszerelt, a régióban meghatározó képességet jelentő haderőre, amely garantálni tudja hazánk, és a magyar emberek biztonságát” – fogalmazott a tárcavezető.
Benkő Tibor rámutatott az erős, ütőképes haderő kialakítása már elkezdődött, s ezt szolgálja a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. Hozzátette, Magyarország 2014-ben, a walesi NATO-csúcson vállalta, hogy a védelmi kiadásainak mértéke 2024-re eléri a GDP 2 százalékát, azzal együtt, hogy ezen források 20 százalékát költik majd fejlesztésekre. A honvédségi költségvetés növelése jól halad, jövőre például mintegy 103 milliárd forinttal bővülhet a költségvetés; „A katonai szerep mind jobban felértékelődik az új kihívások tükrében, de látni kell, hogy ha ezeket kezelni akarjuk, akkor új képességeket kell kialakítanunk” – fogalmazott a tárcavezető.
Rámutatott, az új fejlesztések célja, hogy a magyar gazdaságot is erősítsék, s önellátóvá tegyék a hadsereget. Erre szolgál a hazai hadiipar újraindítása, amire jó példa a Kiskunfélegyházán felépült fegyvergyártó üzem, amely várhatóan már idén beindíthatja a gyártósorait. Mindemellett a hazai védelmi ipar megújításának a része a buszgyártás és a könnyűipar is: a katonák gyakorlóruházatát itthon gyártják. A Magyar Honvédség megújulása kiterjed a vezetési elemekre, az életpályára és a katonák felkészültségére is – fűzte hozzá.
A program keretében mintegy 40 területen kezdtek fejlesztésbe, ami magába foglalja az új haditechnika, mint a helikopterek, repülőgépek, harcjárművek, nehéztüzérségi és légvédelmi eszközök beszerzését, de megújul a katonai oktatás a kadétprogrammal, a honvédségi ösztöndíjakkal vagy a kiber akadémiával, és a társadalmi elfogadottságot is növelni tudják például a területvédelmi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszerrel, amelyhez már több mint 8500-an csatlakoztak. Ezt a célt szolgálják a honvédelmi táborok is, amelyek száma idén jelentősen nőtt. 2019-ben már 72 teltházas, különböző tematikájú táborban várják a gyerekeket országszerte.
Benkő Tibor kitért arra is, a missziós ambíciószintet 1000-ről 1200 főre növelték, s jelenleg tizennégy országban vesznek részt a katonák ilyen jellegű feladatokban. A különböző missziókban lévő katonák mintegy fele a Nyugat-Balkánon teljesít szolgálatot – mondta, hangsúlyozva, ezen a téren az elv nem változott: a problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeznek. Kérdésre elmondta azt is, hamarosan a kormány elé kerülhet a Nemzeti Biztonsági Stratégia, amelynek a tárcák közti egyeztetése már megtörtént.
A bizottságok a tárcavezető beszámolóját elfogadták. Benkő Tibort a minisztérium 2018-ban elvégzett munkáját bemutató éves beszámolóra elkísérte Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára és dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese.