A Zrínyi Kiadó gondozásában jelent meg Kékkői László „Tűzözön” című könyve, amelyet április 28-án, kedden mutattak be Budapesten, a Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központban.
A kötetet méltatva Hende Csaba honvédelmi miniszter hangsúlyozta: az író, bár harcolt és hősiesen helyt állt a második világháborúban, a kommunista hatalomátvételt követően segédmunkásként élte le az életét. A hatalom üldözte ugyanis azokat, akik katonaként részt vettek a háborúban. Az új rendszerben olyanok töltöttek be vezető pozíciót a hadseregben, akiknek nem sok köze volt a szakmához, viszont megbízhatóak voltak.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy ha végignéz a mostani honvédeken, akkor „helyreállni látszik a megszakadt történelmi folytonosság”, hiszen a mostaniak a kommunizmus előtti nemes katonai hagyományokat viszik tovább.
Illésfalvi Péter történész, aki a kötet sajtó alá rendezésében segített arról beszélt, hogy a „Tűzözön” valójában Kékkői László főhadnagy személyes visszaemlékezése a második világháborúról, az általa személyesen átélt harcokról és a frontéletről, egy „háborús regény”.
Kékkői a 25. honvéd gyaloghadosztály hivatásos katonája volt, első vonalbeli csapattiszt. A hadosztály 1944. májusában már részt vett a kárpáti hegyi harcokban, Galíciában; a könyv cselekményszála is innen kezdődik. Később az alakulatot a dél-erdélyi hadműveleti területre helyezik át, ahol Kékkői – sebesüléséig – aktívan részt a tordai csatában is.
Maruzs Roland alezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály osztályvezetője, aki szintén közreműködött a könyv kiadásában, azt mondta: a szerző páratlan történelmi hűséggel ábrázolja a háborút. Realisztikus, plasztikus és emberközeli, sőt helyenként szívszorító, ahogy az olvasó elé tárja a háborús élményeket. Az alezredes szerint a csaták szörnyűségein túl megismerhetjük magát a szerzőt is, aki „egy tiszta emberként tűnik fel” a könyv lapjain.
Kékkői Károly, a szerző fia elmondta: édesapja 1947-ben vetette papírra emlékeit, ami abban a korban rendkívül veszélyes cselekedet volt. A kéziratot évtizedekig rejtegette, amivel komoly retorziónak tette ki magát. A szerző összesen három példányban gépelte le a könyvet, és sokáig csak a családtagok, illetve a közeli barátok ismerhették meg az abban foglaltakat. Végül 2005-ben sikerült magánkiadásban megjelentetni 500 példányban; ezt még Kékkői megérte, de 2006-ban meghalt.
A könyvet a Zrínyi Kiadó most 1000 példányban jelentette meg; a bemutatón mások mellett jelen volt dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök.