A magyar társadalomban, politikai életben mindig akadtak konfliktusok, de amikor képesek voltunk felsorakozni egy nemzeti ügy mellett, mindig csodákat tudtunk tenni – hangsúlyozta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter március 14-én, Budapesten.

A Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban rendezték kedden a Honvédelmi Minisztérium központi ünnepségét március 15. alkalmából. A rendezvényen dr. Simicskó István köszöntötte a megjelenteket. Mint a honvédelmi miniszter fogalmazott, a nemzeti ünnepek jó alkalmat teremtenek arra, hogy megerősítsük egymásba vetett bizalmunkat, és hőseinkre emlékezve kifejezzük tiszteletünket egymás iránt.

Fotó: Dévényi Veronika

Mint felidézte, 1848-ban számos helyen tört ki forradalom Európában, ám a magyar szabadságharc bizonyult a leghosszabbnak. A nyugati forradalmak követelései – olcsóbb kenyér, kevesebb munkaidő, általános választójog – pragmatikus, a rációból származó követelések voltak, mint ahogyan a mai nyugati világ is elsősorban az ész által meghatározott célokat fogalmaz meg – mutatott rá dr. Simicskó István. „De emberként akkor tudunk egyensúlyban maradni, ha az eszünk mellett a szívünkre is hallgatunk, és a magyarok ebben múlták felül a többi európai népet. Erről szólt elsősorban március 15., illetve az 1848-49-es szabadságharc. Ezért volt olyan sikeres, eredményes, hosszú ideig tartó” – szögezte le a miniszter.

Dr. Simicskó István elmondta: a magyar társadalomban, politikai életben mindig akadtak konfliktusok, de amikor képesek voltunk felsorakozni egy nemzeti ügy mellett, mindig csodákat tudtunk tenni. Március 15. a nemzettudat születésnapja, a nemzet tavasza, amikor óriási szerepe volt a kiemelkedő politikusoknak is. Mint mondta, ma is van jelentősége annak, milyen álláspontot képviselünk Európában, és ebben egyetlen biztos iránytűnk van: a haza, a nemzet érdeke. Kossuth Lajos például 1848-ban felismerte: a legfontosabb, hogy saját erővel is képesek legyünk megvédeni hazánkat. Ennek megfelelően amellett, hogy hazánk a világ legerősebb katonai szövetségének tagja, napjainkban is szükség van a jövőre százhetven esztendős Magyar Honvédségre, a magyar katonákra, akik védik a határainkat, vagy külföldön állnak helyt. Ezt célozza a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program is, amelynek véghezvitele után a honvédség a térség egyik legerősebb hadseregeként tudja majd garantálni az ország biztonságát.

Fotó: Dévényi Veronika

A miniszter hozzátette: a nemzeti ünnepen át kell éreznünk 1848 felelősségét. „Magyarnak lenni magatartás” – idézte Márai Sándort dr. Simicskó István. „Ez egy olyan értékrend képviselete, amely szívből jön, mint ahogy a kokárdát is a szív fölé helyezzük. Azt kívánom, március 15. adjon jó lehetőséget arra, hogy megerősítsük a magatartás-jegyünket. Legyünk jó magyar emberek, szolgáljuk a hazát, hogy ha elérkezünk addig, hogy kiállítják az utolsó bizonyítványunkat a Jóisten színe előtt, a magatartás-osztályzat legyen jeles. Ez azt jelenti, hogy megtettük, amit kellett, és a nemzet, a közösség érdekében szolgáltuk a hazát” – mondta a tárcavezető.

Dr. Simicskó István megköszönte a szolgálatot a katonáknak, majd dr. Benkő Tibor vezérezredessel, Honvéd Vezérkar főnökkel elismeréseket adtak át. A rendezvényt ünnepi műsor zárta.

Fotó: Dévényi Veronika