A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a hadiipar megteremtését, a kutatást, a fejlesztést, az innovációt, a településekkel kialakított együttműködést is magában foglalja – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter Zalaegerszegen szeptember 10-én, a Lynx gyalogsági harcjárműcsalád magyarországi gyártását és fejlesztését lehetővé tévő gyár felépítéséről szóló szerződés aláírási ünnepségén.
Szeptember 9-én, a Honvédelmi Minisztériumban írta alá Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Armin Papperger, a Rheinmetall elnök-vezérigazgatója azt a szerződést, melynek értelmében a Magyar Honvédség nehézdandárját 218 darab Lynx KF41-es harcjárművel szerelik fel. Ezekből 172 darabot Magyarországon állítanak majd elő a Rheinmetall és a magyar állam vegyesvállalatának leendő, zalaegerszegi üzemében.
A Lynx gyalogsági harcjárműcsalád magyarországi gyártását és fejlesztését lehetővé tévő helyi üzem felépítéséről, valamint a harcjárművek vizsgálatát szolgáló tesztkörnyezet kialakításáról szóló szindikátusi szerződést szeptember 10-én, Zalaegerszegen, a ZalaZONE tesztpályán látta el kézjegyével Háry András, a ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgatója és John Joseph Abunassar, a Rheinmetall Landsysteme GmbH ügyvezetője.
Az eseményen részt vett – mások mellett – Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Maróth Gáspár, a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos is.
Mint Benkő Tibor kiemelte, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program nemcsak technikai eszközök megvásárlásáról, hanem a Magyar Honvédség fejlesztéséről szól. A jelenlegi biztonsági környezet rendkívül sok kihívást rejt magában. Nekünk felelősségteljesen arra kell gondolni, hogy nem elég akkor segítségért kiáltani, ha ég a ház: felkészültnek kell lenni – emelte ki Benkő Tibor.
A honvédelmi tárca célja, hogy a katonák a legkorszerűbb, legmodernebb technikai eszközökkel rendelkezzenek, mert ezekkel lehet garantálni Magyarország és a magyar emberek biztonságát. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a hadiipar megteremtését, a kutatást, a fejlesztést, az innovációt, a városok, a települések vezetőivel, lakóival kialakított együttműködést is magában foglalja.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott: a beruházás nem csak a NATO-kötelezettségnek a megfelelését segíti majd elő, és nem csak biztonságpolitikai jelentőséggel bír, de gazdaságpolitikai szempontból is jelentős, hiszen mintegy 60 milliárd forint összértéket képvisel, a beszállítókat is beleértve több mint félezer munkahelyet teremt. „És nem csupán összeszerelő üzem lesz.
A beruházó felek együttműködése komoly hozzáadott értéket fog képviselni, hiszen a közös vállalkozás a harcjárművek gyártása mellett, azok fejlesztésével, tesztelésével is foglalkozik. Ez a mostani vállalkozás természetes fejleménye két nemzet hagyományos együttműködésének” – mondta.
Maróth Gáspár megerősítette: a védelmi ipar területének legmodernebb gyára fog Magyarországra érkezni, amely a nemzetközi ipar számára is mértékadó, és a legmagasabb kategóriát képviseli majd. Mint hozzátette, nem ez lesz az első ilyen szintű hadiipari üzemünk.
A versenytársak véleményére hivatkozva a kormánymegbízott leszögezte: a Kiskunfélegyházán felépített fegyvergyár a kézifegyverek előállítása területén ugyanezt a pozíciót birtokolja jelen pillanatban. Maróth Gáspár reményét fejezte ki azt illetően is, hogy a jövőben is létesülhetnek hazánkban ilyen technológiai szinten álló üzemek. „További terveink vannak: a hadiipar vonzza magával az egyéb kutatási, fejlesztési területeket is. Ezt megfordítanám: nincs ipari kutatás, fejlesztés hadiipar nélkül” – szögezte le. Mint fogalmazott, a hadiiparból az egyéb iparágak is mindig átvették a technológiai fejlesztéseket némi fáziskéséssel.