Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint történelmi döntések születtek az idei, Walesben megrendezett NATO-csúcstalálkozón, és ezek hosszú időre meghatározzák a szövetség jövőjét. Magyarország több mint száz katonát küld Afganisztánba.
A honvédelmi tárca vezetője egy budapesti konferencián azt mondta: a döntések révén többek között megerősödik az 5. cikkely szerinti reagálóképesség, valamint a NATO infrastruktúrája a keleti szárnyakon, s így Magyarország és Közép-Európa katonai biztonsága is megerősödik. Mindehhez sok munkára lesz szükség a tagállamok részéről - tette hozzá.
Hende Csaba szerint túlzás nélkül elmondható, hogy az elmúlt években jelentős, negatív változáson ment keresztül a biztonsági környezet. Erre példaként említette a honvédelmi miniszter a Krím félsziget annektálását, az ukrán válságot, az Iszlám Állam terrorszervezet megerősödését és térnyerését.
Hozzátette: a NATO határaitól távol tucatnyi válsággóc van, amelyek közvetlenül érintik vagy érinthetik a szövetség biztonságát, így sokasodó új biztonsági kihívásra kellett reagálnia a walesi csúcsnak. A honvédelmi miniszter szerint ezt sikerrel tette meg, így bizonyult szövetség történetében a legsikeresebb NATO-csúcsnak a walesi találkozó.
A tárcavezető felidézte, hogy a 2008 óta tartó gazdasági válság nyomán az európai védelmi ráfordítások mintegy 20 százalékkal csökkentek, míg Oroszország 50 százalékkal emelte védelmi kiadásait.
Ezt az ellentmondást is orvosolandó a csúcstalálkozón minden tagállam vállalta, hogy védelmi kiadásait a következő tíz évben a GDP 2 százalékos szintjéhez közelíti, s azon belül 20 százalékot a haderő-modernizációra fordítanak.
Hende Csaba elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumban az elmúlt hónapokban folyamatosan dolgoztak azon, hogy Magyarország maga és a szövetség számára is hasznos felajánlást tegyen. Jelenleg is vizsgálják, hogy a - kormány korábbi határozatában már rögzített - védelmi kiadások növelését milyen módon lehet gyorsítani. A védelmi költségvetés növelésének konkrét mértékét firtató kérdésre Hende Csaba úgy válaszolt: szombat este - a költségvetést is tárgyaló kormányülés után - okosabb lesz.
Hende Csaba Magyarország NATO-csúcson tett vállalásai közül kiemelte még, hogy mintegy 20 milliárd forintos beruházás keretében a következő másfél-két évben fejlesztik a pápai bázisrepülőteret. Emellett Magyarország októbertől decemberig egy lövészszázadot küld a Baltikumba. Az ukrán válság rendezésével kapcsolatban Magyarország többek között vállalta tíz ukrán sebesült katona ellátását a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, a kelet-ukrajnai aknamentesítési műveletekben részt vevők felkészítésének segítését, továbbá Magyarország 100 ezer dollárt fizet be a kibervédelmi fejlesztésekre, a Magyar Honvédség pedig összekötő tisztet küld a kijevi NATO-irodába.
A NATO-csúcson kiemelt téma volt még a közel-keleti helyzet, az Iszlám Állam fenyegetése és az ottani humanitárius katasztrófa. A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy a terrorszervezet ellen nem elsősorban NATO-szerepvállalással, hanem - ahogy Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke is hangsúlyozta - nemzetközi koalíciós hadműveletekkel kell fellépni. Ebben Magyarország is aktív szerepet tölt be - mondta Hende Csaba.
Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök előadásában felidézte: 1999 óta - amióta Magyarország tagja a szövetségnek - ez volt a nyolcadik csúcstalálkozó. A mostani csúcs megállapításai közül kiemelte, hogy műveleti NATO helyett készenléti NATO-ra van szükség. A csúcson döntöttek egy készenléti akcióterv kidolgozásáról, amely egy nagyon magas készenléti összhaderőnemi harci kötelék létrehozását is rögzíti.
A vezérkari főnök hangsúlyozta: mindez a Magyar Honvédségnek is kötelezettségeket jelent. A térség biztonsága Magyarországnak is érdeke, ezért fontos, hogy a magas készenléti kötelékben valamilyen formában részt vegyen. Benkő Tibor kiemelte: ha Magyarország 150 katonát ajánl fel ebbe a kötelékbe, akkor - ahhoz, hogy a létszámot hosszú távon, váltásokkal is garantálni lehessen - legalább háromszoros létszámot, mintegy 450 embert kell biztosítani. Ezeket a katonákat pedig fel kell szerelni korszerű, modern eszközökkel. Ehhez elengedhetetlenek a különböző beszerzések, az eszközök cseréje - jelentette ki a vezérezredes.
Benkő Tibor azt mondta: a katonák számára a NATO-csúcs egyik legfontosabb üzenete, hogy a katonai készenléten, képességen is változtatni kell. A cél a gyors hadrafoghatóság, a mobilitás, a gyors manőverezőképesség és a megfelelő tűztámogatás. A beszerzéseket ennek megfelelően kell végrehajtani - mondta.
A vezérezredes szerint a csúcsértekezleten világos utat vázoltak fel a szövetség számára. A NATO kész szembenézni a jövővel és annak kihívásaival - emelte ki Benkő Tibor.
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által rendezett konferencián Patyi András, az egyetem rektora és Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke mondott köszöntőt. A rendezvényen részt vett még mások mellett több nagykövet és magas beosztású katonatiszt, köztük Szegő László dandártábornok, Áder János köztársasági elnök főhadsegédje, Fucsku Sándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka.
A honvédelmi miniszter a konferencián arról is beszélt, hogy az Afganisztánban jövő januárban kezdődő új NATO-misszióhoz Magyarország több mint száz katonával járul hozzá, 2015 és 2017 között pedig évi 500 ezer dollárral segíti az afgán biztonsági erők finanszírozását.
Hende Csaba kijelentette: az afganisztáni művelet a szövetség történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt, és a walesi NATO-csúcson az állam- és kormányfők sikeresnek értékelték a missziót.
A miniszter kitért arra, hogy az Afganisztánban jelenleg is tartó ISAF- (nemzetközi biztonsági erők) művelet év végi lezárása után, jövő januárban kezdetét veszi a Resolute Support (Eltökélt támogatás) elnevezésű misszió, amely elsősorban kiképzési, tanácsadó és támogató segítséget nyújt majd a helyi erőknek.
A konferencián Benkő Tibor vezérezredes előadásában kitért arra: Magyarországot is bírálták amiatt, hogy nem fordít eleget a védelmi kiadásokra, de a Magyar Honvédség katonáiról a különböző nemzetközi missziókban nyújtott teljesítményük alapján mindig elismeréssel szóltak a szövetség vezetői.
Jelenleg a Magyar Honvédség csaknem 800 katonája három földrészen, 12 országban - Afganisztánban, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Szomáliában, Maliban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Nyugat-Szaharában, Cipruson, Libanonban, Egyiptomban, Grúziában - teljesít szolgálatot nemzetközi békemisszió részeként. Emellett több mint száz magyar katona dolgozik az ENSZ, az EU és a NATO központjaiban, parancsnokságain. A misszióban lévő katonák 60 százaléka a NATO-, körülbelül 30 százaléka az európai uniós és mintegy 10 százaléka ENSZ-vezetésű békeműveletekben vesz részt.
A legnagyobb létszámú magyar kontingens jelenleg Koszovóban szolgál. A NATO KFOR (koszovói nemzetközi békefenntartó erő) kontingensben, valamint egyéni és nemzeti beosztásokban mintegy 350 magyar katona teljesít szolgálatot.
Afganisztánban jelenleg mintegy 140 magyar katona öt kontingensbe - Műveleti tanácsadó csoport, MH Mi-17 légi tanácsadó csoport, MH Különleges műveleti kontingens, MH Logisztikai iskola magyar mentorcsoport, Nemzeti támogató elem - szerveződve és egyéni beosztásokban látja el feladatait.
EU-műveletekben a Mali kiképző misszióban, Bosznia-Hercegovinában (az EUFOR Althea kontingensben), a kongói tanácsadó misszióban, a szomáliai kiképző misszióban, a grúziai megfigyelő misszióban, valamint a Közép-afrikai Köztársaságban állomásozó EUFOR RCA misszióban vesznek részt magyar katonák.
Az ENSZ-műveletek közül a nyugat-szaharai békefenntartó misszióban, a libanoni békefenntartó misszióban és a ciprusi békefenntartó műveletekben vesznek részt a Magyar Honvédség katonái.
Nemzetközi megállapodás alapján működő műveletben, a Sínai-félszigeten, Egyiptomban feladatot ellátó Többnemzeti erő és megfigyelők között 26 magyar katona és 16 magyar rendőr dolgozik.
A NATO által vezetett afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) 2001 vége, a tálib uralom leverése óta gondoskodik a biztonságról Afganisztánban. A biztonsági felelősség átadásának folyamata az afgán fél számára 2011 közepén kezdődött meg, mostanra csaknem teljesen befejeződött. A 100 ezres nemzetközi haderő túlnyomó többségét a tervek szerint 2014 végéig kivonják az országból.
Idén júniusban Anders Fogh Rasmussen akkori NATO-főtitkár elmondta: ez év végén lezárul a NATO vezette, nagyszabású afganisztáni harci misszió, az ISAF, amelybe az észak-atlanti szervezet tagországai mellett sok partnerország is bekapcsolódott, így összesen mintegy ötven ország vett részt benne. Jövőre indul a sokkal alacsonyabb létszámúra tervezett, harci műveletet nem folytató Resolute Support misszió.
A NATO-főtitkár azt mondta: az új, kiképzési és tanácsadási tevékenységre összpontosító nemzetközi műveletnek mintegy 8-12 ezres lehet a teljes létszámigénye.