„Meg kell becsülni azokat az embereket, akik a haza érdekében szolgálatot vállalnak” - emelte ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter, a Zala Megyei Kormányhivatalban július 18-án tartott előadásában Zalaegerszegen.
A tárcavezető az érdeklődőknek a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddigi eredményeit, illetve az előttünk álló esztendőkben megvalósítandó feladatait ismertette. Mint rámutatott, a sikeres katonai karrier alapja az életen tartó folyamatos tanulás, képzés, de szükséges hozzá a társadalom megbecsülése és a támogató családi háttér is. Nem háborúra készülünk, hanem a békét védjük meg.
A miniszter bemutatta a Magyar Honvédség szinte teljes egészét érintő, fejlesztő haditechnikai modernizációját. Ennek egyik kiemelten fontos eleme a hazai fegyvergyártás újraindítása. Mint elmondta, a szeptemberben átadásra kerülő kiskunfélegyházi gyárban jól képzett, gyakran multinacionális vállalattól érkező dolgozók szerelik majd össze a katonák számára a pisztolyokat, géppisztolyokat, gépkarabélyokat. Kiemelte: szeretné, ha minden, feladata miatt fegyvert viselő magyar munkavállaló kezébe itt gyártott fegyver kerülne, hiszen ezzel is a hazai hadiipart támogathatjuk.
Az önkéntes tartalékos rendszer működtetésével kapcsolatban kiemelte, hogy a kezdeti, 17 főről ma már közel 8700 főre nőtt a tartalékos szolgálatot vállalók száma. Ebben fontos szerepet játszott a toborzás mellett az oktatási rendszer is. Ma már 54 középiskola vesz részt a Honvéd Kadét közismereti képzésben, s számos ösztöndíj is támogatja a katonai pályára készülőket vagy a katonai ismereteket fontosnak tartó, ezért azokat tanuló fiatalokat. Benkő Tibor érthető büszkeséggel jegyezte meg: míg a mintaként szolgáló Egyesült Királyságban a katonai középiskolákat elvégzettek 20 százaléka választja a fegyveres erőket további életpályájaként, addig a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola végzőseinél ez az arány 50 százalék.
A miniszter beszédében többször is visszatért a kibervédelemre, az online tér veszélyeinek felismerésére, elhárítására, az ország és a Magyar Honvédség digitális védelmére. Mint elmondta, a déli (Nyugat-Balkán) és a keleti fenyegetés mellett ma már a kiberhadviselésre is ugyanúgy figyelni és készülni kell. „A hibrid hadviselés egyik kiemelt formája ez” - tette hozzá a honvédelmi miniszter -, s ez veszélyes, „hiszen minden az informatikára támaszkodik, azzal működik.” Éppen ezért fontos szerepet kap a Szentendrén, az Altiszti Akadémia bázisán kialakított és nemrég átadott Magyar Honvédség Kiber Képzési Központja. Mint Benkő Tibor elmondta, ezt a központot 2023-ig szeretnék nemzetközi szintű képzési helyszínné fejleszteni.
A Magyar Honvédség fejlesztésére, a hivatásos és szerződéses állományú katonák, illetve a honvédelmi alkalmazottak illetményemelésére, a legmodernebb haditechnikai eszközök, fegyverrendszerek (például a H145M és H225 helikopterek, a Leopard 2A7+ harckocsik) beszerzésére a tárca már ma is rendelkezik megfelelő költségvetési forrásokkal, emelte ki a miniszter. Míg 2018-ban 427,3 milliárd, addig 2019-ben már 512,8 milliárd forint áll majd a tárca rendelkezésére, de mint Benkő Tibor megjegyezte, az elmúlt esztendőkben emellé a kifejezetten a fejlesztésekre költött, többletforrások is rendelkezésre álltak.