A haderő fejlesztéséről tartott előadást Benkő Tibor honvédelmi miniszter október 15-én, kedden Szegeden, a Csongrád Megyei Kormányhivatalban. A tárcavezető hangsúlyozta, a legnagyobb érték a béke és a biztonság, ezért ezeket fenn kell tartani.
Benkő Tibor szavai szerint a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programra főként azért van szükség, mert egyre veszélyesebb fenyegetések jelennek meg az ország biztonsági környezetében. Ezek között megemlítette az instabil államokat a Nyugat-Balkánon, az ukrán konfliktust, az illegális migrációt, a hibrid hadviselést, a terrorizmust és a kibertérből érkező kihívásokat. „Ezért van szükség a modern, a térség meghatározó haderejének számító hadseregre” – hangsúlyozta. A katona ugyanakkor nem háborúra készül, amit alátámaszt az is, évente mintegy 2000 honvéd megy külföldi misszióba azért, hogy fenntartsák a békét.
A fejlesztéseket a kormány is támogatja, amit az utóbbi években folyamatosan bővülő honvédelmi költségvetés is alátámaszt. Ugyanakkor a hon védelme az egész nemzet közös ügye, s abban minden állampolgárnak feladata van – fogalmazott a miniszter. A modernizáció középpontjában az ember, vagyis a katona áll, hiszen az új haditechnikai eszközökhöz felkészült, lojális, jól kiképzett katonákra van szükség. Ugyanakkor az összetett programban külön figyelnek a hazai hadiipar kialakítására, amire jó példa a kiskunfélegyházi fegyvergyár, és a társadalom figyelmének felkeltésére, az emberek megszólítására. Az utóbbit támasztják alá a különböző honvédelmi ösztöndíjak, a honvédelmi nevelés, a nyári táborok és a területvédelmi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszer. Az önkéntesek létszáma mostanra elérte a mintegy 9000 főt, s jó hír, hogy főként fiatalok választják a tartalékos szolgálatot.
A fejlesztéseket a kormány is támogatja, amit az utóbbi években folyamatosan bővülő honvédelmi költségvetés is alátámaszt. Ugyanakkor a hon védelme az egész nemzet közös ügye, s abban minden állampolgárnak feladata van – fogalmazott a miniszter. A modernizáció középpontjában az ember, vagyis a katona áll, hiszen az új haditechnikai eszközökhöz felkészült, lojális, jól kiképzett katonákra van szükség. Ugyanakkor az összetett programban külön figyelnek a hazai hadiipar kialakítására, amire jó példa a kiskunfélegyházi fegyvergyár, és a társadalom figyelmének felkeltésére, az emberek megszólítására. Az utóbbit támasztják alá a különböző honvédelmi ösztöndíjak, a honvédelmi nevelés, a nyári táborok és a területvédelmi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszer. Az önkéntesek létszáma mostanra elérte a mintegy 9000 főt, s jó hír, hogy főként fiatalok választják a tartalékos szolgálatot.
A bővülő és fejlődő honvédségben kiemelten fontos a katonai életpálya, amelynek megkerülhetetlen része például az illetmények emelése, a lakhatás támogatása és az egészségkárosodási ellátás. A haderő modernizációjáról elmondta azt is, a Magyar Honvédség teljesen megújul, szinte nincs is olyan része, ami ne lenne érintett. Új eszközöket vásárolnak: helikoptereket, repülőgépeket, harcjárműveket, nehéz- és könnyűfegyvereket, és fejlesztik a személyi felszerelést is. Ezzel párhuzamosan hangsúlyt fektetnek a kutatás-fejlesztésre és a kibervédelemre. „Mindenből a legjobbat, a legkorszerűbbet vásároljuk” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, ezek az eszközök elengedhetetlenek ahhoz, hogy ütőképes hadserege legyen az országnak.