A szövetség aktuális védelempolitikai kérdéseiről egyeztettek a tagországok védelmi miniszterei kétnapos brüsszeli - a decemberi állam- és kormányfői találkozó előtti utolsó - tanácskozásukon, ahol Magyarországot Benkő Tibor honvédelmi miniszter képviselte.
A 29 tagország védelmi miniszterei az első munkaülésen a NATO iraki, afganisztáni, koszovói műveleteit, valamint az Észak-Szíriában kialakult helyzetet tekintették át. Az afganisztáni NATO-művelet kapcsán hazánk megerősítette katonai és pénzügyi hozzájárulását és azt az álláspontját, hogy a művelet jövőjéről csak közösen, a békefolyamat alakulásának figyelembevételével szabad dönteni.
Az ülésen Benkő Tibor hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán biztonsága továbbra is létfontosságú Magyarország számára, ezért fontos számunkra a KFOR-misszióhoz való hozzájárulás. A tárcavezető kiemelte, hogy hazánk jelenleg is a legnagyobb hozzájáruló országok közé tartozik és olyan képességet ajánlottunk fel a szövetség számára, amely a NATO-ban is hiányképességként jelentkezik.
A csúcstalálkozón szó esett Törökország szíriai offenzívájáról is. Ebben a kérdésben Magyarország továbbra is azon az állásponton van, hogy a NATO egységének megőrzése és a szövetségi szolidaritás fenntartása a legfontosabb feladat. Benkő Tibor – ahogyan több ország képviselője is – azt hangsúlyozta, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol azok jelentkeznek. Ezt a megoldást szolgálja a térségben létrehozott védelmi övezet is.
A találkozó során a tagországok képviselői egyeztettek Finnország és Svédország védelmi minisztereivel, valamint az EU-főképviselővel a kontinenst fenyegető hibrid kihívásokról. Egyetértettek abban, hogy szükség van a tagországok közötti rendszeres és strukturált információcserére. Magyarország számára fontos, hogy hatékony válaszokat találjon a hibrid kihívásokra. Hazánk nemcsak kiberakadémiát hozott létre, de kezdeményezte a helsinki Európai Hibrid Kiválósági Központhoz és a rigai NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központhoz történő csatlakozását is.
A kétnapos tanácskozáson ismét napirendre került az Egyesült Államok és a többi szövetséges közötti megfelelő tehermegosztás, amely meghatározó témája lesz a decemberi állam- és kormányfői találkozónak is. Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszédében elmondta: Magyarország ezen a területen jól teljesít, hiszen a tervek szerint a védelmi kiadások – a vállalásunknak megfelelően – 2024-re elérhetik a GDP 2 százalékát. Emellett a fejlesztésre és modernizációra fordított kiadások már most elérik a védelmi költségvetés 20 százalékát. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program összhangban van a szövetségben tett magyar vállalásokkal. A fejlesztések azt is lehetővé teszik, hogy az előre nem jelezhető fenyegetések kezelése érdekében egyre nagyobb mértékben tudjunk felajánlást tenni a NATO készenléti kezdeményezéséhez.
Magyarország növekvő szerepet vállal a régió biztonságának stabilizálásában és a többnemzeti képességek fejlesztésében, amelyek nemcsak hazánk biztonságát erősítik, de egyben a NATO és az EU védelmi képességének növeléséhez is hozzájárulnak.
Ennek egyik pillére a Székesfehérváron létrehozandó Közép-európai Hadosztályparancsnokság kialakítása. Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Damir Kristicevic horvát védelmi miniszter közösen írták alá azt a levelet, amelyben arról tájékoztatják Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, hogy a parancsnokságot a NATO haderőstruktúrájába is felajánlják.
Ugyanezt a célt szolgálja a Szolnokon megalakuló Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság, amelynek létrehozásáról horvát, szlovén és szlovák partnereivel Brüsszelben írt alá egyetértési nyilatkozatot a tárcavezető.
A találkozó margóján Benkő Tibor hivatalos megbeszélést folytatott Annegret Kramp-Karrenbauerrel, Németország védelmi miniszterével, akivel kölcsönösen megerősítették, hogy az eddig elért közös katonai-műveleti együttműködésre és a haderőfejlesztés sikereire a jövőben is tudnak építeni és ezáltal erősíteni a két ország együttműködését.
Tárgyaltak továbbá az Észak-Szíriában kialakult helyzet nemzetközi megoldási lehetőségeiről. Ennek kapcsán Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy bár Németország javaslata számos nyitott kérdést vet fel, annak vezérlő elve egyezik azzal a magyar állásponttal, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol azok keletkeznek.