Hazánk érdeke az EU cselekvőképességének támogatása – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter november 12-én, kedden, az Európai Unió védelmi minisztereinek brüsszeli ülése után. A tárgyaláson napirendre került az európai biztonsági és védelmi csomag végrehajtása, a missziók és műveletek helyzete, valamint az EU-NATO együttműködés aktuális kérdései.
A találkozó margóján sor került az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) miniszteri szintű irányító testületének ülésére is. Utóbbi keretében elfogadták a testület hároméves tervezési keretdokumentumát, valamint megállapodtak abban, hogy az EDA 2020. évi költségvetése megegyezik az idei költségvetési összeggel, amely viszont nem biztosítja az elvégzendő feladatok teljeskörű megvalósítását.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy hazánk támogatja azon erőfeszítéseket, amelyek célja erősíteni az EU cselekvőképességét a biztonság és védelem terén. Ennek érdekében Magyarország szükségesnek tartja a tagállamok védelmi együttműködésének elmélyítését, valamint az EU Globális Stratégia (EUGS) nyomán elindított védelmi kezdeményezések konzekvens továbbvitelét.
Benkő Tibor rámutatott, hogy a hangsúly jelenleg a koherencia megteremtésén, erősítésén és az eredményorientált végrehajtáson van. A magyar álláspont szerint a védelmi együttműködés erősítését szolgáló kezdeményezések a megfelelő irányba haladnak. Hazánk elismeri az eddigi eredményeket, de a jövőben hatékonyabb végrehajtásra kell fókuszálni, új mechanizmusok és struktúrák létrehozása egyelőre nem szükséges.
A tárcavezető kiemelte: Magyarország üdvözli, hogy készül egy stratégiai dokumentum is, amely hosszabb távra körvonalazza az EU Közös Biztonság- és Védelempolitika hosszabb távú céljait, fejlődési irányát. Hozzátette: fontosnak tartjuk a Állandó Struktúrált Együttműködés lendületes végrehajtását és üdvözöljük a most, harmadik körben a miniszterek által elfogadott, köztük a magyar vezetésű EUROSIM projektet is.
Az EU főképviselője, Federica Mogherini aggodalmát fejezte ki, a bekövetkezett biztonsági helyzet romlását illetően, amit csakis a békemissziós feladatokban részt vevő katonák számának növelésével tudjunk kezelni. Ahhoz, hogy a helyzet romlását megállíthassuk – amely egyes területeken már kritikussá vált-, kéréssel fordult az EU tagállamaihoz, érezzenek felelősséget a béke és a biztonság garantálása iránt.
Az uniós missziók és műveletek kapcsán a honvédelmi miniszter szólt arról is, hogy a Magyar Honvédség az EU hat katonai művelete közül háromhoz járul hozzá, illetve szakértőket küld az EUMM Georgia civil megfigyelői misszióba is.
A magyar szerepvállalás súlypontja a hazánk számára stratégiai jelentőséggel bíró nyugat-balkáni régió stabilitásának biztosítása. Ennek megfelelően a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea művelet esetében a harmadik legnagyobb hozzájáruló nemzet vagyunk.
Benkő Tibor kiemelte, hogy 2019-ben a Száhel-övezet stabilizálásának, Európa biztonsága növelésének és az illegális migráció gyökereknél való kezelésének érdekében a Mali misszióban Magyarország növeli a katonai szerepvállalása mértékét.
A tanácskozást záró munkaebéden a védelmi miniszterek Mircea Geoană NATO főtitkár-helyettes jelenlétében áttekintették az EU-NATO együttműködés kiemelt területein elért eredményeket. A magyar védelmi tárca vezetője rámutatott, hogy hazánk következetesen támogatja az EU és a NATO közötti együttműködés erősítését.
A kapcsolatok szorosabbra fűzését mindenekelőtt az illegális migráció kezelését szolgáló földközi-tengeri és égei-tengeri műveleti együttműködés, a nyugat-balkáni államok kapacitásépítésének támogatása, a terrorizmus elleni küzdelem és a katonai mobilitás és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem terén tartja Magyarország kiemelten fontosnak.
A magyar álláspont szerint az EU védelmi kezdeményezések a NATO európai pillérét is erősítik, ugyanis egy katonailag hatékonyabb és szükség szerint önállóan cselekvőképes EU a NATO-t is erősebbé teszi anélkül, hogy megkérdőjelezné a NATO által képviselt biztonsági védőernyőt.
Az Európai Unió védelmi miniszteri találkozójának margóján Benkő Tibor honvédelmi miniszter osztrák, szlovén és horvát kollégájával együtt projektmegállapodást írt alá az Állandó Strukturált Együttműködés (PESCO) keretében. Ennek célja egy európai együttműködésben megvalósított, integrált távvezérelt, kezelőszemélyzet nélküli, atom- biológiai-vegyi védelmi (ABV) felderítő rendszer kifejlesztése.
A projekt sikeres végrehajtása hosszú távon hozzájárul a Magyar Honvédség képességeinek és interoperabilitásának fejlesztéséhez, valamint az európai védelmi képességhiányok csökkentéséhez.