A Szövetség elrettentési és védelmi berendezkedésének további erősítéséről, az afganisztáni és az iraki műveletek jövőjéről, a Szövetség nukleáris politikájáról, valamint a világjárvány elleni küzdelem tapasztalatairól tárgyaltak a NATO védelmi miniszterei, a június 17-18-ai kétnapos videókonferenciájuk során. Az egyeztetésen hazánkat Szabó István honvédelmi államtitkár képviselte.
A kétnapos megbeszélés során a miniszterek – a Szövetség szempontjából – több fontos témát is tárgyaltak, illetve számos kiemelt jelentőségű dokumentumot elfogadtak. Egyeztettek a NATO nukleáris politikájával kapcsolatos intézkedésekről, valamint az elrettentési és védelmi berendezkedés kapcsán elfogadták azt az új koncepciót, amely meghatározza a Szövetség következő időszakra vonatkozó katonai prioritásait, valamint a jelenlegi és a jövőbeni fenyegetések kezelésével kapcsolatos tevékenységének irányait.
A NATO afganisztáni műveletével kapcsolatban elhangzott, hogy különös figyelem övezi a 2020. február 29-én Dohában kötött amerikai-tálib megállapodásban leírtak teljesülését, mivel ez jelentős befolyással bír a Szövetség jövőbeni szerepvállalására. A védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy a művelet szerkezetét, feladatrendszerét érintő változásokkal kapcsolatos döntések meghozatalát alapos egyeztetést követően, feltételek érvényesüléséhez kell kötni, és el kell kerülni, hogy Afganisztán ismételten terroristák bázisává váljon. Szabó István hozzászólásában hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is elkötelezett az afganisztáni rendezés ügyében. Együtt mentünk be – együtt alkalmazkodunk – együtt jövünk ki. Ezek a mi elveink, melyeket változatlanul fenntartunk – fogalmazott az államtitkár.
Elhangzott, hogy a NATO továbbra is elkötelezett, hogy iraki missziója révén segítse az ország stabilitását, és támogassa a terrorizmus elleni harcát. A tagállamok úgy fogalmaztak, a közös cél eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy egyre magasabb színvonalú védelmi kapacitás kialakításához segítsék az iraki erőket. Továbbá megállapodtak arról, hogy a misszióban résztvevők, a COVID-19 helyzet függvényében felkészülnek a normál tevékenység folytatására és a misszió bővítésére.
Szabó István hozzászólásában arról beszélt, Magyarország a NATO és a koalíciós műveletek résztvevőjeként hozzájárul Irak biztonságának megteremtéséhez és fenntartásához. Ezek a műveletek – mások mellett – hozzájárulnak az illegális migrációs és terrorista fenyegetés elleni fellépéshez. Mint mondta, kiemelten fontos megőrizni a Szövetség politikai és katonai egységét, kohézióját. Az ülés során szó esett arról is, hogy a kiképzéseket a járványügyi helyzetre való tekintettel ugyan felfüggesztettek, azonban a tárgyalások folytatódtak az iraki hatóságokkal.
A tárgyalás második napján a megbeszélés Finnország, Svédország, Ausztrália védelmi minisztereivel, valamint az EU főképviselőjével kiegészülve folytatódott. Áttekintették a COVID-19 járvány kezelése során szerzett tapasztalatokat, a Szövetség által nyújtott támogatásokat, a járvány műveletekre gyakorolt hatását, a felmerülő geopolitikai kihívásokat és a dezinformációs tevékenység ellen tett erőfeszítéseket.
Hangsúlyozták, hogy a Szövetségnek az új típusú kihívásokra is ugyanolyan hatékony válaszokat kell adnia, mint a hagyományos kihívásokra. Ilyen új kihívásnak számít a COVID-19 járvány is, amely minden NATO tagországot érintett, és amelynek hatásaira a Szövetségnek is képesnek kell lennie együttműködésben reagálni.
A miniszterek szerint a koronavírus járvány tapasztalatai azt mutatják, hogy szükséges a NATO polgári felkészültségben betöltött szerepének és az alapvető ellenálló képességének a felülvizsgálata.
Szabó István honvédelmi államtitkár hozzászólásában megjegyezte, hogy ezekből a hiányosságokból tanulnia kell a Szövetségnek, és a második hullámra való felkészülés során növelni kell a reagálóképességet. Mint mondta, az alapvető ellenálló képesség felülvizsgálatához Magyarország aktívan hozzájárult. Hazánk kezdeményezte, hogy a dokumentumba kerüljön be egy javaslat a civil-katonai kapcsolatok fejlesztéséről, amely felhívja a figyelmet az aktív katonai tanácsadás és támogatás szükségére, a polgári veszélyhelyzeti tervezési feladatok rögzítése, értékelése és a kapcsolódó döntéshozatal során. Szólt arról is, hogy Magyarország 950 000 maszkkal és 47 500 védőruhával támogatta öt NATO-szövetségesét és három partnerállamát.
A COVID-19 járvány kezelése során a Szövetség bizonyította, hogy egy váratlan kihívás esetén is képes sikeresen adaptálódni a helyzethez. A jövőt tekintve a NATO intenzíven készül a járvány második hullámára, és a védelmi miniszterek elfogadták az ehhez kapcsolódó műveleti tervet.