A kormány nem enged a magyar emberek biztonságából, ez a legfontosabb - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezlete után.
Európában a biztonság lett a legfontosabb érték
Simicskó István kiemelte: Európában a biztonság lett a legfontosabb érték. Mint felidézte: a Magyar Honvédség kiválóan felkészített állománya az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy képes a magyar határok megvédésre, az emberek biztonságának garantálására.
Alkalmazkodni kell az új biztonsági kihívásokhoz – mondta a miniszter, aki szerint "vétek lenne nem minden eszközt igénybe venni a terrorizmus ellen". A Magyar Honvédség készen áll erre – szögezte le Simicskó István.
A honvédelmi miniszter a kormány terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos előterjesztése kapcsán felidézte, hogy összehívtak egy egyeztetést, amelyen "szomorú", de az MSZP nem vett részt. Mint mondta: vannak ellenzéki javaslatok, ezek közül az MSZP javaslata egy vitaanyag, egyedül a Jobbik készített egy normaszöveg-javaslatot, amely szerint a parlament négyötödös jóváhagyásához kötnék az intézkedés lehetőségét.
Simicskó István szerint ez nem életszerű, hiszen ha szükség van rá, azonnal kell cselekedni. A terroristák sem "négyötöddel" döntenek – mondta a miniszter.
A terrorizmus ellen minden eszközzel fel kell lépni, fel kell zárkóztatni a magyar jogi szabályozást
Mint kiemelte: kormányzati javaslatukhoz áttekintették a NATO tagállamok és a szomszédos országok jogi szabályozását is.
Ezekhez fel kell zárkóztatni a magyar jogi szabályozást, amelyben jelenleg nincs elegendő mozgástér a katonák alkalmazására - mondta a miniszter, felidézve, hogy a párizsi merényletek után több ezer katonát mozgósítottak Franciaországban.
Simicskó István kiemelte, hogy a magyar katonák Afganisztántól Irakig jelenleg is a terror ellen harcolnak; mindeközben Magyarországon ezt nem tehetik meg. A miniszter leszögezte: senki nem gondolhatja komolyan, hogy a kormány valamilyen teljhatalmat szeretne, és ehhez indokolatlanul vennék igénybe a magyar katonákat.
Ugyanakkor, ha valóban terrorveszély van, akkor minden eszközt igénybe kell venni – jelentette ki a politikus.
A terrorizmus ellen minden eszközzel fel kell lépni – szögezte le a miniszter, megjegyezve: aki nem így gondolja, az a magyar emberek biztonságát teszi kockára.
Mindezek nyomán bízik abban, hogy a parlament megszavazza a terrorveszélyhelyzetről szóló javaslatukat, hogy a legszélesebb eszköztárral – köztük a Magyar Honvédség erre felkészített erőivel – gondoskodhassanak a magyar emberek biztonságáról.
A magyar katonák a bevándorlás okozta válsághelyzetben becsületesen helytálltak
Ennek kapcsán Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök elmondta, hogy az elmúlt évben a magyar katonák "tisztességes, becsületes helytállással" a tömeges bevándorlás okozta a válsághelyzettől, a terrorveszély kezelésén át, minden eredetileg betervezett feladatot is teljesítettek. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében több mint 7 ezer katona vett részt belföldön.
Mindemellett csaknem ezer katona külföldi misszióban teljesített szolgálatot. A vezérezredes kiemelte: a Magyar Honvédség ezerfős missziós ambíciószintjét a továbbiakban is fent kívánják tartani.
Továbbra is kiemelt feladat, hogy külföldi országokban is erősítsék a biztonságot, ezzel is megelőzve egy újabb tömeges elvándorlási hullám elindulását – fejtette ki Benkő Tibor.
A képességfejlesztésekről szól az idei év a honvédségben
A toborzást, a megtartást és a képességfejlesztést nevezte az idei év legfontosabb feladatainak a honvédségben vezérkari főnök a Magyar Honvédség éves feladatszabó értekezlete után tartott sajtótájékoztatón.
Többek között elmondta, hogy márciustól a fővárosi Petőfi laktanyában egy új, országos hatáskörrel bíró katonai rendészeti szervezetet hoznak létre. Ennek feladatköre a katonai rend fenntartásától a közlekedési szabályok ellenőrzéséig terjed majd. Benkő Tibor azt mondta, ennek a katonai rendészeti központnak a megalakítását már régóta várta a katonai vezetés. Ez egy olyan képesség lesz a honvédségben, amelyet hazai és nemzetközi szinten is alkalmazni tudnak majd.
A vezérkari főnök közölte, idén is nagyjából ugyanannyi feladat vár a katonákra, akik tavaly mintegy negyven nemzetközi, NATO-, két- és többoldalú, valamint mintegy harminc belföldi gyakorlaton vettek részt.
Kitért arra is, hogy – bár az év során két Gripen típusú vadászgépet is elvesztettek – a magyar katonák a hazai, a szlovén, és a tavalyi utolsó negyedévben a balti légtér védelmének feladatait is minden hiányosság nélkül látták el. A pilóták tavaly az eddigi legmagasabb óraszámot, több mint 1800 repült órát teljesítettek.
Ennek kapcsán kérdésre válaszolva Simicskó István honvédelmi miniszter azt mondta, hogy úgy néz ki, mind a két kiesett Gripent sikerül pótolni az idén. Az egyik javítható állapotban van, a másik pótlásáról is megkezdődtek már a tárgyalások a svéd gyártóval.
Ezredként működik a különleges műveleti zászlóalj
Benkő Tibor a honvédség képességfejlesztései közül kiemelte azt is, hogy a korábbi különleges műveleti zászlóalj január elseje óta ezredként működik, létszámát mintegy 1200 emberben határozták meg. Mindemellett tíz helyőrségben kiképző kötelékeket hoznak létre, ezzel is segítve a regionális tartalékképzés beindítását.
Simicskó István ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy miniszteri biztosként Kun Szabó Istvánt, a tárca eddigi társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát bízta meg az önkéntes tartalékos rendszer jövőbeni fejlesztésével.
A miniszter kitért arra is, hogy a jövőben szeretnék erősíteni, kiszélesíteni a honvédség és a magyar társadalom kapcsolatát. Ennek részeként a sport – köztük a katonasághoz köthető sportágak – révén is szeretnék megszólítani a fiatalokat.
Emellett a jövőben egy emberközpontú szemléletet szeretnének érvényesíteni a honvédségben. Ennek része az illetményemelés folytatása, az életpályarendszer hatékonnyá alakítása, továbbá, hogy egy 21. századi NATO-tagországhoz illő felszerelést kapjanak a magyar katonák – mondta Simicskó István.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.